Read Budai Gergely Ujszovetseg forditasa Mate 26 Bible Online

Mate 26 - Budai Gergely Ujszovetseg forditasa bible

Mate 26

¹A SZENVEDÉS TÖRTÉNETÉNEK BEVEZETÉSE (Mk 14:1-2; Lk 22:1-2; Jn 11:45-53) És történt, hogy amikor Jézus mind ezeket a beszédeket elmondta, így szólt a tanítványainak:

²Tudjátok, hogy két nap múltával húsvét ünnepe lesz. És az Ember Fiát elárulják, hogy megfeszítsék.

³Akkor gyülekeztek össze a főpapok és a nép vénei Kajaphász főpap házában,

⁴és arról tanácskoztak, hogy hogyan fogják el Jézust csellel, és hogyan öljék meg;

⁵de azt mondták: Ne az ünnepen, hogy a nép közt zavargás ne támadjon.

⁶JÉZUS MEGKENETÉSE BÉTHÁNIÁBAN (Mk 14:3-9; Jn 12:1-8) És amikor Jézus Béthániában a leprás Simon házában volt.

⁷odament hozzá egy asszony; drága, illatos olajjal telt alabástrom-palack volt nála, és az olajat az asztalnál ülő Jézusnak fejére öntötte.

⁸Amikor a tanítványok azt látták, bosszankodtak, és azt mondták: Mire való ez a tékozlás?

⁹Mert nagy áron el lehetett volna adni azt az olajat, és az árát a szegényeknek lehetett volna adni.

¹⁰Amikor ezt a beszédet Jézus eszébe vette, így szólt nékik: Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jó dolgot cselekedett velem.

¹¹Mert szegények mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindenkor veletek;

¹²mert amikor ő ezt az olajat az én testemre öntötte, azzal engemet az én temetésemre készített elő.

¹³Bizony mondom néktek, hogy a világon mindenütt, ahol ezt az evangéliumot hirdetik, elmondják majd ennek az asszonynak emlékezetére azt is, amit ő cselekedett.

¹⁴JÚDÁS AJÁNLKOZIK JÉZUS ELÁRULÁSÁRA (Mk 14:10-11; Lk 22:3-6) Akkor a tizenkettő közül egy, akinek Iskáriótész Júdás volt a neve, elment a főpapokhoz,

¹⁵és azt kérdezte: Mit adtok nékem, ha én Őt néktek kezetekbe juttatom? Azok harminc ezüst sekelt fizettek néki (egy sekel kb. 2 forint).

¹⁶Azon időtől fogva Júdás kereste a kedvező alkalmat, hogy Jézust elárulja.

¹⁷A HÚSVÉTI VACSORA (Mk 14:12-21; Lk 22:21-23; Jn 13:21-30) A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján a tanítványok odamentek Jézushoz, és azt kérdezték: Mi a kívánságod, hol készítsük el néked a húsvéti bárányt, hogy azt megegyed?

¹⁸Ő így felelt: Menjetek be a városba egy bizonyos emberhez, és mondjátok meg néki, hogy a Mester üzeni: Közel van az én időm; nálad ünnepelem meg a húsvétot tanítványaimmal együtt.

¹⁹A tanítványok úgy cselekedtek, amint Jézus parancsolta nékik, és elkészítették a húsvéti bárányt.

²⁰Amikor pedig beesteledett, asztalhoz telepedett a tizenkét tanítvánnyal.

²¹És amikor ettek, így szólt: Bizony mondom néktek, hogy tiközületek az egyik el fog árulni engemet.

²²Akkor nagyon elszomorodtak, és egyenként kezdték tőle kérdezni: Talán csak nem én vagyok az, Uram?

²³Ő így felelt: Aki velem együtt mártja kezét ebbe a tálba, az fog engem elárulni.

²⁴Az Ember Fia halálba megy ugyan, amint felőle meg van írva, de jaj annak az embernek, aki az Ember Fiát elárulja; jobb lett volna annak az embernek, ha nem született volna.

²⁵Megszólalt Júdás is, aki azután elárulta Őt, és azt kérdezte: Talán csak nem én vagyok az, Mester? Jézus azt felelte néki: Te mondtad.

²⁶AZ ÚRVACSORA SZEREZTETÉSE (Mk 14:22-26; Lk 22:15-20; I.Kor 11:23-2;) És amikor ettek, Jézus kenyeret vett kezébe, és hálát adván, darabokra törte azt, és a tanítványoknak adta, és azt mondta: Vegyétek, egyétek; az én testem ez.

²⁷Azután kezébe vett egy poharat és hálát adván, nékik adta és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan;

²⁸mert az én vérem ez, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik, hogy bűneik bocsánatában részesüljenek.

²⁹Mondom néktek: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének a terméséből addig a napig, amikor új bort iszom I majd veletek az én Atyámnak országában.

³⁰JÉZUS ELŐRE MEGMONDJA, HOGY Őt PÉTER MEGTAGADJA (Mk 14:27-31; Lk 22:31-34; Jn 13:36-38) Az ünnepi dicséret eléneklése után kimentek az Olajfákhegyére.

³¹Akkor Jézus azt mondta nékik: Ezen az éjszakán ti mindnyájan megbotránkoztok majd én miattam (a velem történendők miatt), mert meg van írva: Megverem a pásztort, és. a nyáj juhai szétszóródnak (Zakariás 13:7);

³²de feltámadásom után előttetek megyek majd Galileába.

³³Péter így felelt néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is temiattad, én soha nem fogok megbotránkozni.

³⁴Jézus azt mondta néki: Bizony mondom néked, hogy ezen az éjszakán a kakas még meg sem szólal, háromszor megtagadsz engemet.

³⁵Péter azonban azt mondta néki: Ha meg kell is teveled halnom, semmiképpen sem tagadlak meg téged. Hasonlóképpen szólt a többi tanítvány is.

³⁶JÉZUS A GETHSZÉMÁNÉ-KERTJÉBEN (Mk 14:32-42; Lk 22:31-34. 39-46) Jézus azután elment tanítványaival egy helyre, amelyet Gethszémánénak hívtak, és így szólt nékik: Üljetek le itt, amíg amoda megyek, és ott imádkozom.

³⁷És maga mellé vette Pétert, meg Zebedeus két fiát, s szomorkodni és rettegni kezdett.

³⁸Akkor Jézus azt mondta nékik: Nagyon szomorú az én lelkem mindhalálig; maradjatok itt, és legyetek ébren velem együtt.

³⁹És egy kevéssé előremenvén arcra borult és így imádkozott: Atyám, ha lehetséges, múljék el (maradjon el) tőlem ez a pohár; mindazonáltal ne az történjék, amit én akarok, hanem amit Te akarsz.

⁴⁰Akkor odament a tanítványokhoz, és aludva találta őket, és azt mondta Péternek: Hát egy óráig sem tudtatok velem együtt ébren maradni?

⁴¹Éberek legyetek, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, mert a lélek kész ugyan, de a test erőtelen.

⁴²Ismét elment másodszor is, és imádkozott: Atyám, ha nem múlhatik el tőlem ez a pohár, és ha ki kell innom, legyen meg a te akaratod.

⁴³És amikor visszatért, ismét aludva találta őket, mert elnyomta őket az álom.

⁴⁴És otthagyta őket, és ismét elment, és imádkozott ugyanazon szavakkal.

⁴⁵Azután odament a tanítványokhoz, és így szólt nékik: Még mindig alusztok és nyugosztok? Ímé, eljött az óra, és az Ember Fia bűnösök kezébe adatik.

⁴⁶Keljetek föl, menjünk; ímé, közel van az, aki engemet elárul.

⁴⁷JÉZUST ELFOGJÁK (Mk 14:43-50; Lk 22:47-53; Jn 18:1-12) Még beszélt, s ímé, megérkezett oda a főpapoktól és a nép véneitől Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele valami csőcselék fegyverekkel és botokkal.

⁴⁸Az áruló egy jelben állapodott meg velük mondván: Akit majd megcsókolok, Ő az; Őt fogjátok el.

⁴⁹És azonnal Jézushoz lépett, és így szólt: Üdvözlégy Mester, és megcsókolta Őt.

⁵⁰Jézus pedig azt mondta néki: Barátom, miért jöttél ide? Akkor Jézushoz léptek, kezüket reávetették, és elfogták Őt.

⁵¹És íme, a Jézussal lévők közül az egyik kardja után nyúlt, kirántotta azt, s a főpap szolgájára sújtott, és levágta annak fülét.

⁵²Akkor Jézus így szólt néki: Tedd vissza hüvelyébe kardodat; mert mind azok, akik fegyvert fognak, fegyver által pusztulnak majd el.

⁵³Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném az én Atyámat, hogy most tizenkét sereg angyalnál többet rendeljen segítségemre?

⁵⁴De akkor hogyan teljesednének be az írások, amelyek azt mondják, hogy ennek így kell történnie?

⁵⁵Abban az órában Jézus így szólt a csőcseléknek: Mint valami rablóra, úgy jöttetek fegyverekkel és botokkal, hogy elfogjatok engem. Naponként ott ültem a templomban, és tanítottam, és nem fogtatok el engemet.

⁵⁶Mind ez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Akkor a tanítványok valamennyien elhagyták Őt és elfutottak.

⁵⁷JÉZUS A FŐPAP ELŐTT (Mk 14:53-65; Lk 22:54-55. 63-71; Jn 18:12-14. 19-24) Azok pedig, akik Jézust elfogták, elvezették Kajaphász főpaphoz, ahol az írástudók és a vének összegyűltek,

⁵⁸Péter pedig távolról követte Őt a főpap udvaráig, és oda bement s leült a szolgákkal, hogy meglássa, mint végződik a dolog.

⁵⁹A főpapok pedig és az egész tanács hamis tanúságtévőket kerestek Jézus ellen, hogy Őt megölhessék,

⁶⁰de nem találtak, bár sok hamis tanú jelentkezett. Utoljára jelentkezett kettő,

⁶¹és azok azt állították, hogy Jézus az mondta: Én le tudom rontani az Isten templomát, és harmadnapra fel tudom azt építeni.

⁶²Akkor a főpap fölkelt és így szólt Őnéki: Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?

⁶³Jézus azonban hallgatott. Akkor a főpap így szólt néki: Az élő Istenre kényszerítlek, mondd meg minékünk: Te vagy-é a Krisztus, az élő Istennek Fia.

⁶⁴Jézus így felelt néki: Te mondottad, sőt még azt is mondom néktek, mostantól fogva meglátjátok majd, hogy az Ember Fia a Hatalom (Isten) jobbján ül, és eljön az ég felhőin.

⁶⁵Akkor a főpap megszaggatta ruháját, és azt mondta: Istent káromolta! Mi szükségünk van még tanúkra? Imé, most hallottátok az istenkáromlást.

⁶⁶Mint vélekedtek? (Mi legyen az ítélet?) Azok így feleltek: Meg kell halnia!

⁶⁷Akkor szembeköpdösték, meg arculverték Őt, némelyek pedig megütötték,

⁶⁸és azt mondták: Prófétáld meg nékünk te Krisztus, ki ütött meg téged?

⁶⁹PÉTER MEGTAGADJA JÉZUST (Mk 14:66-72; Lk 22:56-62; Jn 18:15—18. 25-27) Péter aközben kinn ült az udvaron; egy szolgálóleány odament őhozzá és megszólította: Te is együtt voltál a galileai Jézussal.

⁷⁰Ő azonban mindnyájuk előtt tagadta, és azt mondta: Nem értem, mit beszélsz.

⁷¹Amikor aztán kiment a kapuba, meglátta őt egy másik szolgálóleány, és azt mondta az ottlévőknek: Ez az ember együtt volt a názárethi Jézussal.

⁷²Ő azonban ezt ismét esküvel tagadta, és azt mondta: Nem ismerem azt az embert.

⁷³Egy kevés idő múlva pedig az ott álldogálók odamentek, és azt mondták Péternek: Bizony, te is azok közül való vagy, hiszen a táj szólásod is elárul téged.

⁷⁴Akkor elkezdett átkozódni és esküdözni: Nem ismerem azt az embert. És abban a pillanatban megszólalt egy kakas.

⁷⁵És Péter akkor visszaemlékezett Jézus beszédére, amely így hangzott: Még meg sem szólal a kakas, háromszor meg fogsz engem tagadni. És kimenvén onnan Péter, keservesen sírt.