Read Budai Gergely Ujszovetseg forditasa Lukacs 15 Bible Online

Lukacs 15 - Budai Gergely Ujszovetseg forditasa bible

Lukacs 15

¹PÉLDÁZAT AZ ELVESZETT JUHRÓL ÉS AZ ELVESZETT DRAKHMÁRÓL (Mt 18:12-14) A vámszedők és bűnösök mind közeledtek Jézushoz, hogy Őt hallgassák.

²A farizeusok és az írástudók ellenben zúgolódtak, mondván: Ez bűnösöket fogad társaságába, sőt velük együtt eszik is.

³Ő pedig ezt a példázatot mondta nékik:

⁴Melyik ember az tiközületek, akinek száz juha van, és ha azok közül egyet elveszít, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a legelőn, és nem megy el az elveszett után, amíg azt megtalálja?

⁵És ha megtalálta, örömében fölveszi a vállára,

⁶és hazamenvén, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nékik: Örvendezzetek velem, mert megtaláltam az én elveszett juhomat.

⁷Mondom néktek, hogy a mennyben éppen így nagyobb öröm lesz egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon (megigazult emberen), akiknek nincsen szükségük megtérésre.

⁸Vagy ha egy asszonynak tíz ezüst drakhmája van, és egy drakhmát (azaz kb. egy forint értékű pénzt) elveszít, nem gyújt-e mécset, és nem söpri-e ki a házat, és nem keresi-é gondosan, amíg megtalálja?

⁹És ha megtalálta, összehívja barátnőit, szomszédasszonyait, és így szól: Örvendezzetek énvelem, mert megtaláltam az elveszett ezüst pénzt.

¹⁰Mondom néktek, éppen így örülnek az Isten angyalai egy bűnös ember megtérésének.

¹¹AZ ATYA MEGBOCSÁT TÉKOZLÓ FIÁNAK Majd így szólt: Egy embernek volt két fia.

¹²Az ifjabbik így szólt az atyjának: Atyám, add ide nékem a vagyonnak rám eső részét. Az atya meg is osztotta két fia közt a vagyont.

¹³Az ifjabbik fiú azután nem sok idő multával összeszedte mindenét, és elköltözött egy távoli vidékre. És ott, mivelhogy feslett életet élt, eltékozolta a vagyonát.

¹⁴Azután pedig, hogy mindent elpazarolt, nagy éhség támadt azon a vidéken, úgyhogy nyomorogni kezdett.

¹⁵Akkor elment és elszegődött annak a vidéknek egy polgárához; az a maga mezejére küldte őt, hogy ott legeltesse a disznókat;

¹⁶és a fiú szeretett volna jóllakni azzal az eleséggel, amelyet a disznók ettek, de senki sem adott néki abból.

¹⁷Akkor magába szállt, és így szólt: Az én atyámnak milyen sok bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen pusztulok el.

¹⁸Fölkelek, és elmegyek az én atyámhoz, és azt mondom néki: Atyám, vétkezem az ég (Isten) ellen és teellened;

¹⁹többé már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak hívjanak; tégy engemet olyanná, mint béreseid közül egy.

²⁰Azután fölkelt, és elment atyjához. Még távol volt, amikor meglátta őt az atyja, megesett rajta a szíve, hozzáfutott, nyakába borult, és megcsókolta őt.

²¹A fiú pedig így szólt néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, többé már nem vagyok arra méltó, hogy fiadnak hívjanak.

²²Az atya azonban így szólt a szolgáinak: Hozzátok ki gyorsan a legjobb ruhát, és öltöztessétek fel őt, és húzzatok gyűrűt az ujjára és a lábára sarut,

²³azután hozzátok elő azt a hizlalt tulkot, vágjátok le, s együnk és vigadjunk,

²⁴mert az én fiam halott volt, de megelevenedett, elveszett volt, de megtaláltatott. És vigadni kezdtek.

²⁵Az idősebbik fiú aközben a mezőn volt; és amikor hazamenet közeledett a házhoz, zenét és táncot hallott.

²⁶Azért magához hívott egy szolgát és megkérdezte: Mi az?

²⁷Az pedig így felelt néki: Öcséd jött meg, és mivel egészségesen érkezett meg, atyád levágatta a hizlalt tulkot.

²⁸Ezt hallván az idősebb fiú, megharagudott, és nem akart bemenni; atyja azonban kiment, és hívta őt.

²⁹De ő így felelt atyjának: íme, annyi esztendő óta szolgálok néked, soha nem szegtem meg parancsolatodat, és te mégsem adtál nékem soha egy kecskegidát sem, hogy barátaimmal vigadjak.

³⁰De amikor megjött ez a te fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el a te vagyonodat, levágattad néki a hizlalt tulkot.

³¹Az atya azonban így szólt néki: Fiam, te mindenkor velem vagy, és mindenem a tiéd;

³²vigadnod és örvendezned kellene hát, mert ez a te testvéred halott volt, de megelevenedett, elveszett volt, de megtaláltatott.