Read Budai Gergely Ujszovetseg forditasa Lukacs 18 Bible Online

Lukacs 18 - Budai Gergely Ujszovetseg forditasa bible

Lukacs 18

¹INTÉS AZ ÁLLHATATOS IMÁDKOZÁSRA; A HAMIS BÍRÓ ÉS AZ ÖZVEGYASSZONY Jézus egy példázatot mondott a tanítványoknak arról, hogy mindenkor imádkozniók kell, és az imádkozásban nem szabad megrestülniők.

²Azt mondta: Volt egy városban egy bíró, aki az Istent nem félte, és senkit sem becsült.

³Volt abban a városban egy özvegyasszony is; az ismételten elment a bíróhoz, és így szólt: Szolgáltass nékem igazságot az én peres felemmel szemben.

⁴Ám a bíró egy ideig vonakodott, de aztán így szólt magában: Ha én az Istent nem félem is, és senkit nem becsülök,

⁵mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, nehogy végülis hozzám jővén bántalmazzon engem.

⁶Azután azt mondta az Úr: Halljátok meg, amit a hamis bíró mondott!

⁷Hát az Isten nem szolgáltatna igazságot az Ő választottainak, akik őhozzá éjjel-nappal kiáltanak? Bizony, nem halogatja megsegítésüket.

⁸Mondom néktek, hogy hamar igazságot szolgáltat nékik. És mégis, amikor az Ember Fia eljön, vajon talál-é majd a földön (az Ő választottaiban) hitet?

⁹A FARIZEUSNAK IMÁDSÁGA ÉS A VÁMSZEDŐNEK IMÁDSÁGA Némelyeknek pedig, akik nagyon elbizakodtak, hogy ők igazak (megigazultak), és másokat semmibe sem vettek, ezt a példázatot mondta:

¹⁰Két ember fölment a templomba, hogy imádkozzék; az egyik farizeus volt, a másik vámszedő.

¹¹A farizeus megállt, és így imádkozott: Isten, hálát adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint más emberek: rabló, csaló, házasságtörő, vagy olyan, mint ez a vámszedő;

¹²kétszer böjtölök egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.

¹³A vámszedő pedig távol állván, még a szemét sem merte az égre emelni, hanem csak a mellét verte, és így szólt: Istenem, légy kegyelmes hozzám bűnöshöz.

¹⁴Mondom néktek: Ez megigazulva ment alá az ő házába, a másik nem; mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik majd, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.

¹⁵JÉZUS MAGÁHOZ HÍVJA A GYERMEKEKET (Mt 19:13-1;; Mk 10:13-16) Egyszer kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse őket; amikor a tanítványok azt látták, megdorgálták azokat, akik odavitték.

¹⁶Jézus azonban magához hívta a gyermekeket, és azt mondta: Engedjétek, hogy a kisgyermekek hozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert az ilyeneké az Istennek országa.

¹⁷Bizony mondom néktek, hogy aki nem úgy fogadja az Istennek országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.

¹⁸JÉZUS ÉS A GAZDAG FŐEMBER (Mt 19:16-26; Mk 10:17-27) Egy főember megkérdezte Jézust: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy örökéletre jussak?

¹⁹Jézus így felelt néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy: az Isten.

²⁰A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteld atyádat és anyádat.

²¹Az így szólt: Mind ezt ifjúságomtól fogva megtartottam.

²²Jézus, amikor ezt meghallotta, azt mondta néki: Egyben még fogyatkozásod van; add el mindenedet amid van, és az árát oszd ki a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, és jer, kövess engem.

²³A főember, amikor ezt meghallotta, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt.

²⁴Jézus rátekintett és azt mondta: Milyen nehezen mennek be a jómódú emberek az Isten országába.

²⁵Könnyebb átjutnia egy tevének a tű lyukán, mint hogy egy gazdag az Isten országába bejusson.

²⁶Akik ezt hallották, így szóltak: Kicsoda üdvözülhet hát?

²⁷Ő így felelt: Ami embereknek (emberi erővel) lehetetlen, az a (mindenható) Istennek (segítségével) lehetséges.

²⁸JÉZUS KÖVETŐINEK JUTALMA (Mt 19:27-30; Mk 10:28-31) Péter így szólt: íme, mi elhagytuk mindenünket, és követtünk téged.

²⁹Jézus azt mondta nékik: Bizony, mondom néktek, hogy mindenki, aki az Isten országáért elhagyta házát vagy feleségét, vagy testvéreit vagy szüleit, vagy gyermekeit,

³⁰sokszorosan többet kap már ebben az életben, a jövendő világban pedig örökéletet.

³¹JÉZUS HARMADSZOR JELENTI MEG HALÁLÁT ÉS FELTÁMADÁSÁT (Mt 20:17-19; Mk 10:32-34) Jézus maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt nékik: Imé, fölmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden, amit a próféták az Ember Fiáról megírtak;

³²mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, meggyaláztatik, és megköpdöstetik,

³³és azután megostorozzák és megölik Őt, de harmadnap fel fog támadni.

³⁴Ők azonban mind ebből semmit sem értettek; el volt rejtve előttük az, hogy Jézus miről beszél, és nem értették meg a mondottakat.

³⁵DÁVID FIA A VAKNAK LÁTÁSÁT VISSZAADJA (Mt 20:29-34; Mk 10: 46-52) Történt, hogy amikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett és koldult.

³⁶És amikor hallotta, hogy sokaság megy el mellette, kérdezősködött, hogy mi az.

³⁷Megmondták néki, hogy a názárethi Jézus megy el arra.

³⁸Akkor így kiáltott: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!

³⁹A sokaságban elöl menők dorgálták őt, hogy hallgasson; de ő még hangosabban kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!

⁴⁰Jézus megállt, és megparancsolta, hogy a vakot vezessék Őhozzá; amikor az közel ért, megkérdezte tőle:

⁴¹Mit kívánsz, hogy veled cselekedjem? Az így felelt: Azt Uram, hogy ismét lássak.

⁴²Jézus azt mondta néki: Láss; a hited által gyógyultál meg.

⁴³És azonnal ismét látott, s követte Őt, dicsőítvén az Istent. Amikor ezt látta mind a nép, magasztalta az Istent.