Read Budai Gergely Ujszovetseg forditasa Lukacs 20 Bible Online

Lukacs 20 - Budai Gergely Ujszovetseg forditasa bible

Lukacs 20

¹A NAGYTANÁCS KÉRDEZŐSKÖDIK JÉZUS HATALMA FELŐL (Mt 21:23-27; Mk 11:27-33) Történt egy napon, hogy amikor Jézus a templomban a népet tanította, és az evangéliumot hirdette, hozzáléptek a papok és az írástudók a vénekkel együtt,

²és így szóltak néki: Mondd meg nékünk, milyen meghatalmazással cselekszed ezeket, vagy ki az, aki tenéked ilyesmire meghatalmazást adott?

³Ő így felelt nékik: Én is kérdezek tőletek egy dolgot. Feleljetek nékem arra:

⁴János mennyből vagy emberektől kapta a meghatalmazást a keresztelésre?

⁵Azok maguk közt így tanakodtak: Ha azt mondjuk, mennyből, - azt fogja mondani: Miért nem hittetek hát néki?

⁶Ha pedig azt mondjuk, emberektől, - megkövez minket mind az egész nép, mert meg van győződve arról, hogy János próféta volt.

⁷Azt felelték tehát, hogy nem tudják megmondani, hogy honnan kapta.

⁸És Jézus így szólt nékik: Én sem mondom meg néktek, milyen meghatalmazással cselekszem ezeket.

⁹PÉLDÁZAT A GONOSZ SZŐLŐMUNKÁSOKRÓL (Mt 21:33-46; Mk 12:1-12) Jézus a népnek ezt a példázatot kezdte mondani: Egy ember szőlőt ültetett, és azt szőlőmunkásoknak bérbe adta. Azután hosszú időre elutazott.

¹⁰És amikor elérkezett a szüret ideje, elküldött egy szolgát azokhoz a munkásokhoz, hogy a szőlő terméséből adják oda az ő részét; de a munkások megverték azt, és üres kézzel küldték vissza.

¹¹Akkor még egy másik szolgát küldött, de azt is megverték, gyalázatosan bántak vele, és üres kézzel küldték vissza.

¹²Még harmadikat is küldött, de azok azt is megsebesítették, és kidobták.

¹³Akkor így szólt a szőlő ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szeretett fiamat; őt talán megbecsülik.

¹⁴Amikor azonban meglátták azt a munkások, megbeszélték a dolgot egymást közt, és azt mondták: Ez az örökös, öljük meg őt, hogy miénk legyen az örökség.

¹⁵Akkor kidobták őt a szőlőből, és megölték. Mit cselekszik hát velük a szőlő ura?

¹⁶Elmegy, és elpusztítja azokat a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja. Amikor (Jézus hallgatói) ezt hallották, így szóltak: Ne történjék az meg!

¹⁷Ő azonban rájuk tekintett, és azt mondta nékik: Mit jelent hát az Írásnak ez a szava, hogy a kő, amelyet az építők elvetettek, az lett a szegelet fejévé? (Zsoltár 118:22)

¹⁸Mindenki, aki erre a kőre ráesik, szétzúzódik; akire pedig ez a kő ráesik, összetöri azt.

¹⁹KÉRDEZŐSKÖDÉS A RÓMAI CSÁSZÁRNAK FIZETENDŐ ADÓRÓL (Mt 22:15-22; Mk 12:15-17) Az írástudók és a főpapok már ugyanabban az órában igyekeztek Jézust kézrekeríteni, mert megértették, hogy ezzel a példázattal őróluk beszélt. De féltek a néptől.

²⁰Azonban tovább is szemmel tartották Őt, és kémeket küldtek ki, akik igaz embereknek tettették magukat, hogy megfogják Őt beszédében, és így átadhassák a helytartó kezébe és hatalmába.

²¹Azért a kémek megkérdezték tőle: Mester, tudjuk, hogy te azt mondod és tanítod, ami helyes, és nem vagy személyválogató, hanem igazán tanítod az Isten útját;

²²szabad-é adót fizetnünk a római császárnak, vagy nem?

²³Ő azonban minthogy látta álnokságukat, így szólt nékik:

²⁴Mutassatok nékem egy dénárt (a dénár kb. 80 fillér értékű római ezüst pénz volt); kinek a képe és felirata van rajta? Azok így feleltek: A császáré.

²⁵Ő pedig azt mondta nékik: Adjátok meg azért a császárnak azt, ami a császáré, és az Istennek azt, ami az Istené.

²⁶így hát nem tudták Őt a nép előtt szaván fogni, és csodálkozván feleletén, elhallgattak.

²⁷A SZADDUCEUSOK KÉRDÉSE A FELTÁMADÁSRÓL (Mt 22:23-33. 46; Mk 12:18-27. 34) A szadduceusok közül - akik tagadják, hogy van feltámadás, - némelyek odamentek hozzá,

²⁸és megkérdezték Őt: Mester, Mózes megírta nékünk, hogy ha több testvér közül meghal az egyik, - akinek felesége volt, de gyermeke nem, -a következő testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot az ő elhalt bátyjának. (IV. Mózes 25:5-6)

²⁹Volt egyszer hét fiútestvér; és az első feleséget vett, és elhalt gyermektelenül.

³⁰Akkor az özvegyet elvette a második,

³¹majd a harmadik, és ugyanúgy mind a hét, és egyik sem hagyott utódot.

³²Utolsóként meghalt az asszony is.

³³A feltámadáskor azért közülük melyiknek lesz a felesége, mert mind a hétnek felesége volt.

³⁴Jézus így felelt nékik: E mostani világnak gyermekei házasodnak és férjhez mennek,

³⁵de akik méltóknak ítéltetnek arra, hogy a jövendő világnak és hogy a halottak közül való feltámadásnak részesei legyenek, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek.

³⁶Meg sem halhatnak többé, mert ők már a halálból feltámadtak, úgy élnek mint az angyalok és az Isten fiai.

³⁷Hogy pedig a halottak feltámadnak, azt már Mózes is tanította a csipkebokorról szóló történetben, amikor az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének mondja.

³⁸Ez azt jelenti: Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene; mert az övéi mind élnek.

³⁹Néhány írástudó azt mondta néki: Mester, jól megfeleltél.

⁴⁰Többé azután semmit sem mertek tőle kérdezni.

⁴¹A MESSIÁS DÁVIDNAK FIA ÉS URA (Mt 22:41-46; Mk 12:35-37) Jézus pedig így szólt nékik: Hogyan mondhatják az emberek azt, hogy a Krisztus Dávidnak fia?

⁴²Holott Dávid maga azt mondja a Zsoltárok Könyvében (110:1): Monda az Úr (az Isten) az én Uramnak (a Messiásnak), ülj az én jobbom felől,

⁴³amíg ellenségeidet lábad alá vetem zsámolyul.

⁴⁴Dávid tehát urának mondja Őt; mimódon lehet hát Dávidnak a fia?

⁴⁵JÉZUS ÓVJA TANÍTVÁNYAIT AZ ÍRÁSTUDÓKTÓL (Mt 23:1-36; Mk 12:38-40; Lk 11:37-54) És mind a nép hallatára így szólt tanítványainak:

⁴⁶Óvakodjatok az írástudóktól, akik szívesen járnak hosszú köntösben, és szeretik azt, hogy köszöntsék őket a piacokon, és szeretik az első helyeket a zsinagógákban, és a főhelyeket a vendégségeken.

⁴⁷Ők azok, akik az özvegyek házát fölemésztik, és látszatra hosszadalmasan imádkoznak értük; de az csupa képmutatás; azért az ilyen írástudók igen súlyos ítéletben fognak részesülni.