Read Budai Gergely Ujszovetseg forditasa Janos 19 Bible Online

Janos 19 - Budai Gergely Ujszovetseg forditasa bible

Janos 19

¹JÉZUST MEGKORBÁCSOLJÁK Pilátus azután elővezettette Jézust és megkorbácsoltatta.

²A katonák pedig tüskebokor vesszejéből koszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű ruhát adtak Őreá.

³És elébe járulván azt mondták: Üdvözlégy zsidók királya; és arcul verték őt.

⁴PILÁTUS HALÁLRA ÍTÉLI JÉZUST Azután ismét kiment Pilátus, és azt mondta a zsidóknak: Imé, kivezetem Őt elétek, hogy megtudjátok, hogy én semmi vétket sem találok Őbenne.

⁵Jézus ki is ment; rajta volt a tüskebokor vesszejéből font koszorú és a bíborszínű ruha. És Pilátus így szólt nékik: íme az ember!

⁶Amikor megpillantották Őt a főpapok és a szolgák, kiáltozni kezdtek: Feszítsd meg! Feszítsd meg! Pilátus azt mondta nékik: Úgy hát vigyétek el Őt ti, és (a magatok felelősségére) feszítsétek meg; mert én nem találok Őbenne vétket.

⁷A zsidók azt felelték: Nékünk van egy törvényünk, és a szerint a törvény szerint meg kell halnia, mert azt állította magáról, hogy Ő az Isten Fia.

⁸Pilátus amikor ezeket a szavakat meghallotta, még jobban megrémült,

⁹majd ismét bement (Jézussal együtt) a székházba, és így szólt Jézusnak: Honnan való vagy te? Jézus azonban nem felelt néki.

¹⁰Akkor Pilátus így szólt néki: Nékem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van, hogy szabadon bocsássalak, és hatalmam van, hogy megfeszítselek?

¹¹Jézus így felelt: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről (Istentől) nem adatott volna néked; azért annak az embernek, aki engemet a te kezedbe adott, nagyobb a bűne.

¹²Pilátus Jézusnak e szavaitól indíttatva, igyekezett Őt szabadon bocsátani; a zsidók azonban kiáltoztak: Ha ezt az embert szabadon bocsátod, nem vagy barátja a császárnak; mindenki, aki azt állítja, hogy ő király (mint ez is teszi), ellensége a császárnak.

¹³Amikor Pilátus ezeket a szavakat meghallotta, kivezettette Jézust, és leült a bírói székbe azon a helyen, amelyet Kőpadlónak, héberül pedig Gabbathának hívnak.

¹⁴A húsvétra való készületnek napja volt az a nap, és mintegy hat óra (déli tizenkét óra) volt. Pilátus így szólt a zsidóknak: íme, a ti királyotok.

¹⁵Azok pedig így kiáltoztak: Vidd el! Vidd el! Feszítsd meg Őt! Pilátus így szólt nékik: A ti királyotokat feszítsem meg? A főpapok így feleltek: Nékünk nincs királyunk, hanem csak császárunk.

¹⁶Akkor hát kezükbe (a katonák kezébe) adta Őt, hogy megfeszíttessék. Azok átvették Jézust;

¹⁷JÉZUS KERESZTREFESZÍTÉSE ÉS HALÁLA (Mt 27:31-56; Mk 15:20-41; Lk 23:26-49) és Ő maga egyedül vitte a keresztet, és úgy ment ki (a városból) az úgynevezett Koponya-helyre, amelyet héberül Golgothának hívnak;

¹⁸és ott megfeszítették Őt, és Ővele együtt más kettőt jobbról és balról, középen pedig Jézust.

¹⁹Pilátus feliratot is írt, és rátétette a keresztfára; a felirat pedig ez volt:

²⁰A NÁZÁRETHI JÉZUS A ZSIDÓKNAK A KIRÁLYA. Ezt a feliratot a zsidók közül sokan elolvasták, mert a városhoz közel volt az a hely, ahol Jézust megfeszítették; és a felirat héberül, latinul és görögül volt írva.

²¹Akkor a zsidók főpapjai azt mondták Pilátusnak: Ne azt írd, hogy a zsidóknak a királya, hanem azt, amit az az ember mondott: Én a zsidóknak királya vagyok.

²²Pilátus azt felelte: Amit megírtam, megírtam.

²³A katonák amikor megfeszítették Jézust, fogták az Ő ruháit és négy részre osztották, mindegyik katonának egy rész jutott, de külön vették az alsóruháját. Ez az alsóruha varrás nélkül való volt, felülről kezdve egészen végig egy darabban volt szőve.

²⁴Azért azt mondták egymás közt: Ezt ne szakítsuk szét, hanem vessünk reá sorsot, hogy kié legyen. Így kellett beteljesednie az Írásnak: Megosztoztak maguk közt az én felső ruháimon, de alsó ruhámra sorsot vetettek. (Zsoltár 22:19) Ezt tették a katonák.

²⁵Jézus keresztfája mellett ott állt az anyja, anyjának nénje Mária a Klópász felesége és a magdalai Mária.

²⁶Amikor Jézus látta az anyját, és hogy mellette ott áll az a tanítvány, akit Jézus szeretett, azt mondta az anyjának: Asszony, ez mostantól fogva a te fiad.

²⁷Majd a tanítványának mondta: Ez mostantól fogva a te anyád. És attól az órától fogva Máriát az a tanítvány befogadta a maga családjába.

²⁸Ezután Jézus - mivel tudta, hogy már minden elvégeztetett, - hogy beteljesedjék az írás, így szólt: Szomjúhozom.

²⁹Volt ott egy ecettel teli edény; abba az ecetbe spongyát mártottak, egy izsópszárra tűzték, és a szájához nyújtották.

³⁰Jézus elfogadta az ecetet, és így szólt: Elvégeztetett. Azután lehajtotta fejét és lelkét átadta Istennek.

³¹Péntek volt, és hogy a holttestek szombaton ne maradjanak a keresztfán, - mert az a szombat nagy ünnep volt, - a zsidók arra kérték Pilátust, hogy törjék el a megfeszítettek lábszárát, és vegyék le őket a keresztről.

³²Odamentek tehát a katonák, és az elsőnek eltörték a lábszárát, majd ugyanúgy a másikét is, akit vele együtt feszítettek meg;

³³amint azonban Jézushoz léptek, és látták, hogy Ő már meghalt, nem törték el a lábszárát,

³⁴hanem az egyik katona lándzsájával az oldalába szúrt, és onnan azonnal vér és víz folyt ki

³⁵És aki ezt látta, tanúbizonyságot tett erről, és bizonyságtétele igaz, és ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek.

³⁶Mert ezek azért történtek, hogy beteljesedjék az írás: Az Ő csontját nem fogják összetörni (II. Mózes 12:46),

³⁷és az a másik Írás is, amely azt mondja: Néznek majd arra, akit átszúrtak. (Zakariás 12:10)

³⁸JÉZUST ELTEMETIK (Mt 27:57-61; Mk 15:42-47; Lk 23:50-56) Ezek után pedig arimáthiai József, aki Jézus tanítványa volt, de a zsidóktól való félelme miatt csak titokban, - megkérte Pilátust, hogy Jézus testét a keresztről levehesse; Pilátus meg is engedte. Elment tehát, és levette Jézus testét.

³⁹Odament Nikodémus is, - aki először éjszaka ment Jézushoz, -s mirhából és áloéból készült poralakú drága illatosítót vitt magával mintegy száz fontot (egy font =327,45 gramm).

⁴⁰Akkor fogták Jézus testét és lenvászon kendőkbe takarták az illatosító szerekkel együtt, amint a zsidók temetkezni szoktak,

⁴¹Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és abban a kertben egy új sír, amelybe még soha senkit nem temettek.

⁴²Ott temették el tehát Jézust, mert az a sír közel volt, és a zsidók közelgő szombatja miatt sürgős volt a temetés.