Read Budai Gergely Ujszovetseg forditasa Cselekedetei 21 Bible Online

Cselekedetei 21 - Budai Gergely Ujszovetseg forditasa bible

Cselekedetei 21

¹PÁL TOVÁBBI ÚTJA JERUZSÁLEM FELÉ: MILÉTOSZTÓL CÉZÁREÁIG. ÁGÁBOSZ JÖVENDÖLÉSE Amint elszakadtunk tőlük és hajóra szálltunk, egyenesen haladva Kósz-szigetére érkeztünk, másnap pedig Rhodosz-szigetére és onnan Patarába;

²ott egy Phoinikébe induló hajóra találtunk, abba beszálltunk és elhajóztunk.

³És azután, hogy megláttuk Küprosz-szigetét és bal kéz felől elhagytuk, Szüriába eveztünk és Türoszban kötöttünk ki; ugyanis a hajó ott rakta ki a terhét.

⁴Mi fölkerestük az ottani tanítványokat, és ott maradtunk hét napig; azok Pálnak a Lélek által azt mondták, hogy ne menjen föl Jeruzsálembe.

⁵Amikor aztán ott tartózkodásunknak ideje eltelt, elindulván folytattuk utunkat és mindenki elkísért bennünket az asszonyokkal és gyermekekkel együtt, még a városon túl is; és a tengerparton térdre esvén imádkoztunk;

⁶azután elbúcsúztunk egymástól; mi hajóra szálltunk, azok meg hazatértek övéikhez.

⁷Mi pedig tengeri utunknak végére jutván Türoszból megérkeztünk Ptolemaiszba; ott köszöntöttük az atyafiakat, és náluk maradtunk egy napig.

⁸Másnap útra keltünk, és gyalog megérkeztünk Cézáreába, és elmentünk Fülöp evangélista házába, aki ama hét közül való volt (ACs 6:5), és nála maradóink.

⁹Néki négy hajadon leánya volt, akik a jövendőmondás kegyelmi ajándékával bírták.

¹⁰Már több napot töltöttünk Cézáreában, amikor lejött oda Júdeából egy Ágábosz nevű próféta;

¹¹odajővén hozzánk, levette Pál övét, megkötözte azzal a saját kezét és lábát, és így szólt: Ezt mondja a Szentlélek: így kötözik meg majd a zsidók Jeruzsálemben, és adják a pogányok kezébe azt a férfiút, akié ez az öv.

¹²Amikor ezeket hallottuk, mind mi mind a cézáreai atyafiak kértük Pált, hogy ne menjen föl Jeruzsálembe.

¹³Ő azonban azt mondta: Miért sírtok, és miért akartok elhatározásomtól eltéríteni? Én ugyanis Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok.

¹⁴Minthogy tehát nem engedett, megnyugodtunk, és azt mondtuk: Legyen meg az Úr akarata!

¹⁵PÁL JERUZSÁLEMBE ÉRKEZIK; MEGBESZÉLÉS JAKABNÁL E napok után felkészültünk és Jeruzsálem felé tartottunk.

¹⁶Velünk jött néhány cézáreai tanítvány is, akik útközben elvezettek egy bizonyos küproszi Mnászónhoz, egy régi tanítványhoz, hogy nála legyen szállásunk.

¹⁷Amikor azután Jeruzsálembe érkeztünk, az atyafiak örömmel fogadtak bennünket.

¹⁸Másnap pedig Pál velünk együtt elment Jakabhoz; a presbiterek is valamennyien ott voltak.

¹⁹Pál köszöntötte őket és sorjában elmondott mindent, amit az ő szolgálata által Isten a pogányok közt cselekedett.

²⁰Azok pedig mikor azt hallották, dicsőítették Istent. Azután azt mondták Pálnak: Látod atyánkfia, milyen sok ezer zsidó lett hívővé és valamennyi buzgón megtartja a törvényt;

²¹felőled azonban azt hallották, hogy te mind azokat a zsidókat, akik a pogányok közt élnek, a Mózestől való elszakadásra tanítod és azt mondod, hogy ne metéljék körül fiaikat és ne éljenek a zsidó szokások szerint.

²²Mit tegyünk tehát? Bizonyosan meg fogják hallani, hogy ide érkeztél.

²³Azt tedd tehát, amit néked tanácsolunk: van köztünk négy férfiú, akik egy fogadalom teljesítésére vállalkoztak;

²⁴vedd őket magad mellé, tisztulj meg velük együtt és fizesd meg a költségeket, hogy aztán megnyírhassák fejüket, és akkor majd mindenki megtudja, hogy semmi sem igaz abból, amit felőled hallottak, hanem te magad is úgy élsz, hogy a törvényt megtartod.

²⁵Ami pedig a pogányokból lett hívőket illeti, őnekik azt rendeltük el és meg is írtuk nékik, hogy tartózkodjanak mind a bálványáldozati húsnak mind a vérnek, mind a fulvaholt állatnak megevésétől és a paráznaságtól.

²⁶Akkor Pál maga mellé vette azokat a férfiakat és másnap velük együtt alávetette magát a megtisztulási szertartásnak, bement a templomba és bejelentette, hogy mikorra telnek el a megtisztulásnak napjai, és hogy addig mindegyikükért bemutatják az áldozatot.

²⁷PÁL JERUZSÁLEMBEN FOGSÁGBA KERÜL Amikor azonban a hét nap vége felé közeledett, az Ázsiából való zsidók meglátták őt a templomban, felizgatták mind a sokaságot, kezüket reávetették Pálra és azt kiáltozták:

²⁸Izraelita férfiak, segítsetek; ez az az ember, aki mindenki előtt mindenütt a mi népünk és törvényünk ellen és ez ellen a hely ellen szóló tanítást prédikál; azonfelül még görögöket is bevezetett a templomba és azzal megszentségtelenítette ezt a szent helyet.

²⁹Ugyanis előbb már látták Pállal az efezusi Trophimoszt a városban, és azt gondolták, hogy Pál bevezette őt a templomba.

³⁰Lázongott az egész Jeruzsálem, a nép összecsődült, megragadták Pált, kivonszolták a templomból, és a templomajtókat azonnal bezárták.

³¹Már arra készültek, hogy megöljék őt, amikor jelentették a római katonai csapat ezredesének, hogy Jeruzsálemben mindenütt nagy zűrzavar támadt;

³²az ezredes azonnal katonákat és századosokat vett maga mellé, és lesietett a lázongók közé. Amikor az emberek meglátták az ezredest és a katonákat, abbahagyták Pál ütlegelését.

³³Akkor az ezredes hozzálépett s elfogatta őt és megparancsolta, hogy kötözzék meg két lánccal; majd tudakolta, hogy kicsoda és mit cselekedett.

³⁴De a sokaságban ki egyet ki mást kiáltozott; mivel tehát a zajongás miatt nem sikerült megtudnia az igazat, megparancsolta, hogy Pált vigyék a várba.

³⁵Amikor azonban Pál a lépcsőkhöz érkezett, az történt, hogy a sokaság erőszakoskodása miatt a katonáknak kellett őt tovább vinniők;

³⁶ugyanis nagy néptömeg tolongott a nyomában, és kiáltozott: Öld meg őt!

³⁷Amikor már éppen be akarták vinni Pált a várba, így szólt az ezredesnek: Szabad-e néked valamit mondanom? Az így felelt: Te tudsz görögül?

³⁸Hát nem te vagy az az egyiptomi, aki néhány nappal ezelőtt négyezer banditát fellázított és a pusztaságba kivezetett?

³⁹Pál így felelt: Én társzoszi zsidó ember vagyok, Kilikia nem ismeretlen városának polgára; kérlek, engedd meg nékem, hogy szóljak a népnek.

⁴⁰Amikor aztán megengedte, Pál a lépcsőn megállt, kezével intett a népnek, és amikor nagy csend lett, megszólalt héber nyelven és ezt mondta: