Read Budai Gergely Ujszovetseg forditasa Cselekedetei 23 Bible Online

Cselekedetei 23 - Budai Gergely Ujszovetseg forditasa bible

Cselekedetei 23

¹Pál végigtekintett a nagytanácson, és így szólt: Férfiak, atyámfiai, én teljes jó lelkiismerettel szolgáltam az Istennek mind e mai napig.

²Akkor Ánániász a főpap a mellette állóknak megparancsolta, hogy Pált üssék szájon.

³Akkor Pál azt mondta néki: Megver téged az Isten, te meszelt fal; itt ülsz, hogy felettem a törvény szerint ítélj, de te mint valami törvényszegő azt parancsolod, hogy engemet verjenek!

⁴Az ott állók pedig így szóltak: Az Isten főpapját szidalmazod?

⁵Pál pedig azt mondta: Nem tudtam atyámfiai, hogy ő a főpap; hiszen meg van írva: A te népednek fejedelmét ne átkozd.

⁶Mivel pedig Pál tudta, hogy a nagytanács egyik része a szadduceusok közül való, másik része pedig a farizeusok közül, így kiáltott: Férfiak, atyámfiai, én farizeus vagyok, őseim is farizeusok voltak, és most a halottak feltámadásában bízó reménység miatt vádolnak engemet.

⁷Amikor ezt mondta, veszekedés támadt a farizeusok és a szadduceusok között, és a nagytanács két pártra szakadt.

⁸A szadduceusok ugyanis azt mondják, hogy nincsen feltámadás, angyal sincs, lélek sincs; a farizeusok ellenben mind ezeket vallják.

⁹Hangos kiáltozás támadt akkor, és a farizeuspárti írástudók közül némelyek felálltak, és hevesen vitatkozva azt mondták: Semmi rosszat sem találunk ebben az emberben; hátha valami angyal vagy lélek szólt néki.

¹⁰Minthogy pedig nagy volt a veszekedés és az ezredes attól félt, hogy Pált széttépik, megparancsolta, hogy a csapat menjen le, ragadja ki közülük Pált és vezesse a várba.

¹¹A következő éjszaka pedig az Úr odaállt Pál mellé, és azt mondta: Bízzál, mert amint Jeruzsálemben tanúbizonyságot tettél az én ügyemről, úgy Rómában is tanúbizonyságot kell néked tenned.

¹²A ZSIDÓK PÁL MEGÖLÉSÉRE ÖSSZEESKÜSZNEK Amint megvirradt, a zsidók összecsődültek és átok terhe alatt megfogadták egymásnak, hogy nem esznek, nem isznak, csak akkor, ha Pált már megölték.

¹³Negyvennél többen voltak, akik ezt az összeesküvést szőtték.

¹⁴Azok elmentek a főpapokhoz és a vénekhez, és azt mondták: Átokmondás terhe alatt köteleztük magunkat, hogy semmit sem eszünk, csak akkor, ha Pált már megöltük.

¹⁵Most azért ti a nagytanáccsal együtt javasoljátok az ezredesnek, hogy holnap vezettesse le hozzátok Pált, mintha az ő ügyét lelkiismeretesebben meg akarnátok vizsgálni; mi pedig készek vagyunk őt ideérkezése előtt megölni.

¹⁶Pál húgának a fia azonban meghallotta ezt a gonosz szándékot, s elment és amint bejutott a várba, tudtára adta Pálnak.

¹⁷Pál akkor az egyik századost magához hívatta, és azt mondta: Vezesd ezt az ifjút az ezredeshez, mert néki jelenteni akar valamit.

¹⁸A százados maga mellé vette az ifjút, elvezette az ezredeshez és azt mondta: A fogoly Pál magához hívatott engemet, és azt kérte, hogy ezt az ifjút vezessem hozzád, mert valamit mondani akar néked.

¹⁹Az ezredes kézen fogta s félrevonta az ifjút, és tudakozódott tőle: Mi az, amit nékem jelenteni akarsz?

²⁰Az ifjú így szólt: A zsidók megegyeztek abban, hogy megkérnek téged, vezettesd le Pált holnap a nagytanács elé, mintha lelkiismeretesebben meg akarnák vizsgálni az ügyét.

²¹De te ne engedj nékik, mert közülük több mint negyven férfiú leselkedik reá, és azok átokmondással kötelezték magukat, hogy nem esznek, nem isznak, csak akkor, ha már megsemmisítették őt; most készen is vannak, és várják a te üzenetedet.

²²Akkor az ezredes elbocsátotta az ifjút és meghagyta néki: Senkinek se szólj arról, hogy ezeket nékem megjelentetted.

²³A RÓMAI EZREDES PÁLT CÉZAREÁBA VITETI Azután az ezredes magához hívatott kettőt a századosok közül, és így szólt: Készítsetek föl az éjszaka harmadik órájától fogva kétszáz katonát, hogy induljanak Cézáreába, és hetven lovast, meg kétszáz dárdást, és - rendelte tovább, -

²⁴nyerges állatokat is adjatok melléjük, hogy Pált felültetvén, biztonságban érkezzék meg Félix helytartóhoz;

²⁵levelet is írt, amelynek ez volt a tartalma:

²⁶Klaudiosz Lüsziász,a nemes helytartónak Felixnek üdvözletét küldi.

²⁷Ezt a férfiút a zsidók elfogták, és meg akarták ölni, de én odamenvén csapatommal kiszabadítottam, mert megtudtam, hogy római polgár;

²⁸minthogy pedig meg akartam tudni az okot, amely miatt őt perbe fogták, levezettettem a nagytanácsuk elé;

²⁹és úgy találtam, hogy az ő törvényük vitás kérdéseinek ügyében fogták perbe, de nincs ellene olyan vád, amely halált vagy fogságot érdemel.

³⁰Minthogy pedig jelentették nékem, hogy ez ellen a férfiú ellen gonosz támadásra készülnek, azonnal elküldtem őt hozzád, meghagyván a vádlóinak is, hogy ami panaszuk van ellene, előtted mondják el.

³¹A katonák a nékik adott parancs szerint magukhoz vették Pált, és még azon az éjszakán elvitték Ántipátriszba;

³²másnap pedig Pállal együtt útrabocsátották a lovasokat, ők maguk meg visszatértek (Jeruzsálembe) a várba;

³³a lovasok azután Cézáreába érkezvén a levelet átadták a helytartónak, és Pált is elébe állították.

³⁴Amikor a helytartó a levelet elolvasta, megkérdezte Pált, hogy melyik tartományból való és amikor megtudta, hogy Kilikiából, azt mondta:

³⁵Majd kihallgatlak tégedet, ha vádlóid is megérkeznek; és megparancsolta, hogy Nagy Héródész palotájában őrizzék őt.