Read Budai Gergely Ujszovetseg forditasa 1 Thessalonikabeliekhez 2 Bible Online

1 Thessalonikabeliekhez 2 - Budai Gergely Ujszovetseg forditasa bible

1 Thessalonikabeliekhez 2

¹AZ APOSTOL EMLÉKEZTETI A THESSZÁLONIKAIAKAT KÖZTÜK VÉGZETT MUNKÁJÁRA Atyámfiai, ti magatok tudjátok, hogy mi nem hiába mentünk tihozzátok,

²hanem bár megelőzőleg Filippiben szenvedésben és bántalmazásban volt részünk, amint tudjátok, mégis bátorságot nyertünk a mi Istenünk által, hogy sok küzdelem közepette is hirdessük tinéktek az Isten evangéliomát.

³Mert a mi igehirdetésünkben nem volt sem megtévesztő, sem tisztátalan szándék, sem csalárdság,

⁴hanem amint az Isten alkalmasnak talált minket arra, hogy mireánk bízza az evangéliumot, úgy hirdetjük azt, nem azért hogy az embereknek törekedjünk tetszeni, hanem azért, hogy az Istennek, aki megvizsgálja a mi szívünket.

⁵Mert soha nem éltünk (nálatok) hízelkedő beszéddel - amint tudjátok -, és nem kerestünk ürügyet kapzsiságra - Isten a tanúnk -,

⁶és nem kívántunk dicsőséget az emberektől, sem titőletek sem másoktól,

⁷bár mint Krisztus apostolai tekintélyünket érvényesíthettük volna. De mi mégis inkább nyájas kedvességgel forgolódtunk köztetek, amint a dajkáló anya melengeti és táplálja gyermekeit.

⁸Úgy mi is szeretettel telvén el irántatok, örömünket találtuk abban, hogy ne csak az Istennek evangéliomát közöljük veletek, hanem a magunk lelkét is, mert annyira megszerettünk titeket.

⁹Emlékeztek ugyanis atyámfiai a mi fáradozásunkra és megerőltető munkálkodásunkra; éjjel-nappal dolgoztunk - hogy közületek valakinek terhére ne legyünk -, és úgy hirdettük tinéktek az Istennek evangéliomát.

¹⁰Ti vagytok a tanúink és az Isten, milyen istenfélelemmel, igazán és feddhetetlenül szenteltük oda magunkat néktek a hívőknek;

¹¹mint ahogy tudjátok azt is, hogy közületek minden egyest mint az atya gyermekeit,

¹²vigasztaltunk, bátorítottunk, és kérve-kértünk titeket, hogy éljetek Istenhez méltóan (az isteni életrendet követve); Isten megszűnés nélkül hív titeket az Ő országába ós dicsőségébe.

¹³AZ APOSTOL HALÁT AD AZÉRT, HOGY A THESSZÁLONIKAI EKLÉZSIA PÉLDÁSAN VISELKEDETT AZÓTA IS, HOGY ELTÁVOZOTT TŐLÜK Mi is megszűnés nélkül hálát adunk Istennek azért, hogy amint meghallottátok tőlünk az Istennek igéjét, azt nem mint emberek beszédét fogadtátok el, hanem mint - ahogy valóban az is, - az Isten igéjét, és az most tibennetek akik hívők vagytok, hatásosnak bizonyul.

¹⁴Mert ti atyámfiai az Isten Júdeában élő és Krisztushoz tartozó eklézsiáinak sorsát vállaltátok, mert ti is ugyanúgy szenvedtetek a saját néptársaitoktól, mint azok is a zsidóktól.

¹⁵Azok megölték az Úr Jézust is meg a prófétákat is, és minket is üldöztek; de Istennek nem tetszenek, és ellenségei minden embernek;

¹⁶és hogy bűneik mértékét mindenkor teljessé tegyék, akadályoznak minket abban, hogy hirdessük az Igét a pogányoknak, hogy azok idvezüljenek. De végül lesújtott reájuk az Isten haragja.

¹⁷PÁL VÁGYAKOZIK VISZONTLÁTNI A THESSZÁLONIKAIAKAT, ÉS ÖRÜL, HOGY TIMOTHEUS ÁLTAL ÖRÖMHÍRT KAPOTT HITÜKRŐL ÉS SZERETETÜKRŐL Mi pedig atyámfiai, amikor ideig-óráig testileg elszakadtunk tőletek, de lelkileg nem, - annál buzgóbban igyekeztünk a ti orcátokat ismét meglátni.

¹⁸Azért el akartunk hozzátok menni, - én Pál ismételten is, - de megakadályozott minket a Sátán.

¹⁹Mert a mi Urunk Jézus színe előtt az Ő eljövetelekor ki lesz a mi reménységünk vagy örömünk vagy dicsekedésünk koronája, - avagy nem ti is?

²⁰Minden bizonnyal ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.