Read Hungarian Bekes - Dalos NT, 1951 Cselekedetei 13 Bible Online

Cselekedetei 13 - Hungarian Bekes - Dalos NT, 1951 bible

Cselekedetei 13

¹ Barnabást és Sault útra küldik. Az antióhiai egyházban több próféta és tanító volt, például Barnabás, a Nigernek nevezett Simeon, a cirenei Lúciúsz, továbbá Manaén, aki Heródes negyedesfejedelemmel együtt nevelkedett, és Saul.

²Mikor egy alkalommal istentiszteletet végeztek és böjtöt tartottak, a Szentlélek így intézkedett: „Rendeljétek Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre szántam őket.”

³Erre böjtöt tartottak és imádkoztak, majd rájuk tették kezüket s útra bocsátották őket.

⁴ Pál és Barnabás Ciprus szigetén. Ők tehát a Szentlélektól küldve lementek Szeleukiába és onnan áthajóztak Ciprusba.

⁵Szalamiszbe érve a zsidó zsinagógában hirdették Isten igéjét.

⁶János is segítséqükre volt. Mikor bejárták Páfuszig az egész szigetet, találkoztak egy Barjézu nevű zsidó varázslóval és hamis prófétával.

⁷Ez a jószándékú Szergiusz Paulusz helytartó kíséretéhez tartozott, aki magához kérette Barnabást és Pált, mert hallani kívánta az Isten igéjét.

⁸De Elimász, vagyis a varázsló - a neve ugyanis ezt jelenti - akadékoskodott és igyekezett eltéríteni a helytartót a hittel.

⁹Saul, más néven Pál azonban Szentlélekkel eltelve rászegezte tekintetét és így kiáltott:

¹⁰„Te minden csalárdsággal és álnoksággal terhes ördögfia, minden igazság ellensége, hát nem hagyod abba az áskálódást az Úr egyenes útja ellen?

¹¹Ezért most az Úr keze rád nehezedik: megvakulsz és egy ideig nem látod a napvilágot.” Tüstént vak sötétség szakadt rá, és botorkálva keresgélte, hogy valaki kezét nyujtsa neki.

¹²A történtek láttára a helytartó hívő lett, mert egészen lenyűgözte az Úr tanítása.

¹³ Az apostolok a piszidiai Antióhiában. Pál Es utitársai Páfuszból tengerre szállva a pamfiliai Pergébe jutottak.

¹⁴János azonban elvált tőlük és visszatért Jeruzsálembe. Ők viszont Pergéből tovább utazva a piszidiai Antióhiába érkeztek. Egy szombati napon aztán betértek a zsinagógába és helyet foglaltak.

¹⁵A törvény és a próféták olvasása után a zsinagóga előljárói hozzájuk küldtek ezzel a kéréssel: „Testvérek, ha volna néhány buzdító szavatok a néphez, csak beszéljetek!”

¹⁶Ekkor Pál fölemelkedett és kezével csöndet parancsolva beszélni kezdett:

¹⁷„Izraelita férfiak, s ti istenfélők, figyeljetek! Izrael népének Istene kiválasztotta atyáinkat és az egyiptomi tartózkodás idején nagy néppé tette őket. Majd hatalmas karjának oltalma alatt kivezette őket onnan

¹⁸és negyven esztendőn keresztül gondjukat viselte a pusztában.

¹⁹Hét nemzetet pusztított el Kánaán földjén, és földjüket birtokukká tette.

²⁰Mindez körülbelül négyszázötven évig tartott. Ezután egészen Sámuel prófétáig bírákat adott nekik.

²¹Ettől fogva királyt kívántak, s ezért Isten negyven esztendőre Sault, Kisz fiát adta nekik Benjamin törzséből.

²²Később ennek eltávolítása után Dávidot emelte királyukká. Róla így nyilatkozott: Jessze fiában, Dávidban szívem szerint való férfire találtam, aki minden akaratomat teljesíti.

²³Ígéretéhez híven az ő utódaiból támasztotta Isten Izrael üdvözítőjét Jézust,

²⁴akinek eljövetele előtt János a bűnbánat keresztségét hirdette Izrael egész népének.

²⁵János pályafutásának bevégzésekor kijelentette: Nem az vagyok, akinek engem tartotok. De jön már utánam az, akivel szemben még arra sem vagyok méltó, hogy saruját leoldjam a lábáról.

²⁶Testvéreim! Abrahám nemzetségének fiai és köztetek lévő istenfélők! Ez az üdvösséget hozó hír nekünk szól.

²⁷Igaz, Jeruzsálem lakói és elöljárói nem ismerték el őt, ítéletükkel azonban csak beteljesítették a próféták szavát, amelyet minden szombaton olvasnak;

²⁸mert bár semmi halálbüntetésre méltót nem találtak benne, Pilátustól mégis kivégeztetését követelték.

²⁹Mikor pedig mindent elvégeztek, ami meg volt írva róla, levették a keresztfáról és sírba fektették.

³⁰Isten azonban harmadnapon föltámasztotta halottaiból,

³¹és ő jónéhány napon keresztül megjelent azoknak, akik vele együtt mentek föl Galileából Jeruzsálembe. Ezek most tanúságot tesznek róla a nép előtt.

³²Mi is ezt az örvendetes hírt hirdetjük nektek: Isten atyáinknak tett ígéretét nekünk,

³³az ő gyermekeiknek teljesítette azáltal, hogy föltámasztotta Jézust. Ez van megírva a második zsoltárban: Az én Fiam vagy, Én ma szültelek.

³⁴Azt pedig, hogy föltámasztotta halottaiból, úgy hogy többé már nem tér vissza az enyészetbe, így mondta meg:

³⁵Nektek váltom be a Dávidnak szóló szent ígéretet. Másutt meg így szól: Nem hagyod hogy rothadás érje szentedet,

³⁶Dávid ugyanis bár a maga idejében Isten akaratának szolgált, meghalt; eltemették atyái mellé és bizony elrothadt.

³⁷De azt, akit Isten (halottaiból) föltámasztott, nem érte rothadás.

³⁸Vegyétek tudomásul, testvéreim, hogy ő általa a bűnök bocsánatát hirdetjük nektek. Mindattól, amitől Mózes törvénye által nem nyerhettétek el a megigazulást,

³⁹Ő általa megigazul mindenki, aki hisz.

⁴⁰Ügyeljetek ezért, hogy be ne teljesedjék rajtatok a próféták mondása:

⁴¹Ide nézzetek, ti önteltek, Csodálkozzatok és semmisüljetek meg! Olyan művet hajtok végre napjaitokban, Hogy el sem hiszitek, ha valaki elbeszéli nektek.”

⁴²Kifelé menet megkérték őket, hogy a következő szombaton is beszéljenek ezekről a dolgokról.

⁴³Sőt mikor a zsinagóga szétoszlott a zsidók és az istenfélő prozeliták közül sokan követték Pált és Barnabást. Azok pedig hozzájuk szólva buzdították őket, hogy tartsanak ki Isten kegyelmében.

⁴⁴A következő szombaton aztán majdnem az egész város egybegyűlt, hogy hallja az Isten igéjét:

⁴⁵Mikor azonban a zsidók meglátták a nagy tömeget, féltékenység fogta el őket és rágalmakat szórva akarták meghazudtolni Pál szavait.

⁴⁶Pál és Barnabás azonban nyilt bátorsággal kijelentették: „Először nektek kellett hirdetnünk Isten igéjét. De mivel visszautasítjátok azt és nem tartjátok magatokat méltóknak az örök életre, most a pogányokhoz fordulunk.

⁴⁷Az Úr ugyanis ezt a parancsot adta nekünk: A pogányok világosságává tettelek, hogy üdvösségük légy egészen a föld végső határáig.”

⁴⁸A pogányok ennek hallatára örvendezve magasztalták az úr igéjét. Hittek is mindazok, akik az örök életre voltak rendelve.

⁴⁹Az Úr igéje így az egész vidéken elterjedt.

⁵⁰A zsidók azonban fölbujtatták az előkelő istenfélő asszonyokat és a város elöljáróit, s üldözést szítva Pál és Barnabás ellen, kiutasították őket arról a vidékről.

⁵¹Azok erre lerázták feléjük lábuk porát és Ikóniumba mentek.

⁵²A tanítványokat pedig a Szentlélek öröme töltötte el.