Read Hungarian Bekes - Dalos NT, 1951 Cselekedetei 8 Bible Online

Cselekedetei 8 - Hungarian Bekes - Dalos NT, 1951 bible

Cselekedetei 8

¹Alighogy ezt mondta, kilehelte lelkét. Saul pedig helyeselte meggyilkolását.

²Azon a napon nagy üldözés tört ki a jeruzsálemi egyház ellen. Az apostolok kivételével valamennyien szétszéledtek Judea és Szamaria tájékára.

³Istvánnak pedig istenfélő emberek megadták a végtisztességet és igen megsiratták.

⁴Saul meg sanyargatta az egyházat: sorra járta a házakat, elhurcolta a férfiakat és asszonyokat és fogságba vetette őket. A palesztínai misszió.

⁵ Fülöp térítőmunkája Szamariában. A szétszéledt hívek, ahol csak megfordultak, hirdették az igét.

⁶Így mikor Fülöp eljutott Szamaria városába, az ottaniaknak a Messiásról kezdett prédikálni.

⁷A tömeg, amikor látta és hallotta, hogy Fülöp csodákat művel, teljes figyelemmel hallgatta szavait.

⁸A tisztátalan lélek ugyanis nagy kiáltással eltávozott sok ördögtől megszállt emberből, s még sok béna és sánta is meggyógyult.

⁹E miatt aztán nagy lett az öröm abban a városban.

¹⁰Már régóta élt ebben a városban egy Simon nevű férfi. Ez varázsló volt, és elámította Szamaria népét azzal, hogy valami fontos személyiségnek adta ki magát.

¹¹Az egész lakósság apraja - nagyja hallgatott rá, s azt mondták: „Ez az Istennek igazán hatalmas ereje!”

¹²Ragaszkodtak hozzá, mert már jó ideje félrevezette őket varázslataival.

¹³De mikor hittek Fülöpnek, aki az Isten országát és Jézus Krisztust hirdette nekik, a férfiak és asszonyok egyaránt megkeresztelkedtek.

¹⁴Sőt maga Simon is hívő lett, s megkeresztelkedése után Fülöphöz szegődött. A jelek és a történt nagy csodák láttára pedig csodálattal telt el.

¹⁵ Péter és János szamariai útja. Mikor a Jeruzsálemben tartózkodó apostolok hallották, hogy Szamaria befogadta az Isten igéjét, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost.

¹⁶Ezek odaérkeztük után imádkoztak értük, hogy rájuk szálljon a Szentlélek.

¹⁷Még ugyanis egyikükre sem szállt le, mivel addig csak Jézus nevében voltak megkeresztelve.

¹⁸Rájuk tették tehát kezüket, s azok megkapták a Szentlelket.

¹⁹Amint pedig Simon látta, hogy az apostolok kézrátételére leszáll a Szentlélek, pénzt ajánlott föl nekik e szavakkal:

²⁰„Adjatok nekem is olyan hatalmat, hogy akire csak ráteszem a kezemet, elnyerje a Szentlelket.”

²¹Péter azonban rászólt: „Vesszen el a pénzed veled együtt, mivel azt gondoltad, hogy az Isten adományát pénzen meg lehet vásárolni.

²²Semmi közöd vagy jogod sincs ehhez a dologhoz, mert szíved nem tiszta Isten előtt.

²³Térj meg tehát gonoszságodból, kérd Istent, hogy bocsássa meg szívednek ezt a gondolatát.

²⁴Látom ugyanis, hogy elöntött a keserű epe és rabul ejtett a gonoszság köteléke.”

²⁵„Könyörögjetek értem az úrhoz, kérte ekkor Simon, hogy semmi se érjen abból, amiről beszéltetek.”

²⁶Azok pedig miután tanúságot tettek és az úr igéjét hirdették, visszatértek Jeruzsálembe. Közben még sok szamariai faluban hirdették az evangéliumot.

²⁷ Az etióp udvarnok megtérése. Az úr angyala pedig így szólt Fülöphöz: „Kelj föl és menj délre a Jeruzsálemből Gázába vezető elhagyott útra.”

²⁸Fölkerekedett tehát és odasietett. Akkor egy etióp ember - mégpedig az etiópok királynőjének, Kandakénak magas rangú udvari tisztje, főkincstárosa - éppen Jeruzsálemben volt imádkozni.

²⁹Visszatértében kocsiján ülve Izaiás prófétát olvasgatta.

³⁰A Lélek ekkor ezt sugallta Fülöpnek: „Indulj és szegődj ahhoz a kocsihoz!” Fülöp oda is sietett és meghallotta, hogy Izaiás prófétát olvassa. Megkérdezte tőle:

³¹„Ugyan bizony megérted - e, amit olvasol?” „Hogyan is érthetném, viszonozta az, hacsak valaki meg nem magyarázza?” Meg is kérte Fülöpöt, hogy szálljon föl és üljön melléje.

³²Az Írásnak pedig éppen a következő szakaszát olvasta: „Akár csak a juhot, úgy vitték leölésre, S miként a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta szólásra ajkát.

³³Gyalázatos módon ítéltek fölötte. Utódairól ki adhat számot? Hisz élete elenyészik a földről.”

³⁴Kérlek, kiről mondja ezt a próféta, érdeklődött Fülöptől az udvarnok, önmagáról vagy valaki másról?”

³⁵Erre Fülöp beszélni kezdett és ebből az írásból kiindulva Jézust hirdette neki.

³⁶Amint így tovább haladtak az úton, egy tóhoz jutottak. Az udvarnok fölkiáltott: „Nézd csak itt víz van: mi gátol meg abban, hogy megkeresztelkedjem?”

³⁷(Fülöp így válaszolt: „Ha teljes szívvel hiszel, lehetséges.” Ő erre kijelentette: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.”)

³⁸S ezzel megállíttatta a kocsit. Fülöp és az udvarnok bementek együtt a vízbe, s Fülöp megkeresztelte őt.

³⁹Alighogy kiléptek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt. Az udvarnok nem is látta őt többé, de azért boldogan folytatta útját.

⁴⁰Fülöp pedig Azótusban termett és amíg csak Cezáreába nem ért, útközben minden helységben hirdette az evangéliumot.