Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 Jeremiás próféta könyve 48 Bible Online

Jeremiás próféta könyve 48 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

Jeremiás próféta könyve 48

¹Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene Moábról : „Jaj Nebónak , mert elpusztították! Kirjátaim erős várát elfoglalták, népét megalázták, erődítményét lerombolták.

²Moáb dicsősége porba hanyatlott! Hesbónban gonosz tervet szőttek Moáb ellen, hogy kiirtsák népét, és ne legyen nemzet többé. Te is elnémulsz, Madmén, nem menekülhetsz a kard elől!

³Hórónaimból rémült kiáltozás hallik, pusztítás és pusztulás minden felől!

⁴Szétzúzták Moábot, s gyermekei hangosan zokognak.

⁵Moáb népe keserves sírással megy föl Luhitba, Hórónaim lejtőjén jajgatva vonulnak lefelé.

⁶Fussatok, meneküljetek, rejtőzzetek, legyetek olyanok, mint bokor a sivatagban!”

⁷„Mivel saját erődben és kincseidben bíztál, Moáb, téged is foglyul ejtenek, még istenedet, Kemóst is elhurcolják, papjaival és fejedelmeivel együtt!

⁸Minden városra pusztítók törnek, nem menekülhet meg egy sem. Elpusztulnak a völgyek, elpusztítják a fennsíkot is — ahogy az Örökkévaló megmondta.

⁹Hintsetek sót Moáb földjére, mert kietlen sivataggá lesz! Városaiból csak lakatlan romok maradnak.”

¹⁰„Átkozott legyen, aki hanyagul végzi, amit az Örökkévaló bízott rá, s nem akarja végrehajtani e népen az Örökkévaló ítéletét!”

¹¹„Moáb zavartalanul élt ifjúságától fogva, békében és biztonságban nyugodott, nem hurcolták népét száműzetésbe soha. Olyan volt, mint a bor, amelyet nem fejtettek át, hanem a saját seprőjén maradt, ezért nem tisztult meg: illata is, íze is maradt a régi .

¹²Ezért, eljön az ideje — mondja az Örökkévaló —, amikor munkásokat küldök, akik kiöntik a bort az edényekből, sőt, összetörik a boroskorsókat is.

¹³Akkor Moáb csalódni fog Kemósban, és kiábrándul belőle — ahogyan Izráel népe is csalódott Bételben, amelyben bízott.”

¹⁴„Hogyan mondhatjátok, Moáb katonái: »Mind hősök vagyunk, harcra termett vitéz harcosok«?

¹⁵Az ellenség felvonult városaitok ellen, le is rombolta őket. Moáb harcosainak színe-java elhullt a csatában.” — ezt mondja a Király, az Örökkévaló, a Seregek Ura.

¹⁶„Bizony, a küszöbön Moáb veszedelme, bukásának napja sietve közeleg.

¹⁷Sirassátok Moábot, ti szomszédos nemzetek! Gyászoljátok őt, kik hallottátok hírét, s mondjátok: »Jaj, hogy összetört a királyi jogar! Odavan Moáb dicsősége és hatalma!«

¹⁸Dibón lakosai, szálljatok le a dicsőséges magasból, üljetek a földre, a porba, mert Moáb pusztítója feljött ellened, s lerombolja minden váradat.

¹⁹Áróér lakói, álljatok az útra, figyeljetek! Kérdezzétek a menekülőket, mi történt velük, miért futnak!

²⁰Jaj, elesett Moáb! — ezt felelik. — Sírjatok, jajgassatok, mert vége van! Hirdessétek az Arnón-patak partján: minden elpusztult, minden romokban hever!”

²¹„Ítélet ideje jött a fennsík vidékére, elpusztultak városaink: Hólón, Jahca, Méfáat,

²²Dibón, Nebó, Bét-Diblátaim,

²³Kirjátaim, Bét-Gámul, Bét-Meón,

²⁴Kerijjót, Bocra és Moáb összes többi városai közel és távol.”

²⁵„Bizony, letörték Moáb szarvát, s eltörték a karját” — mondja az Örökkévaló.

²⁶„Részegítsétek le Moábot, mert lázadt az Örökkévaló ellen! Essen abba, amit kihányt, és heverjen benne, mint a részeg! Hadd csúfolják őt is!

²⁷Hiszen ő is gúnyolta Izráelt, mintha lopáson kapta volna. Gúnyosan csóválta fejét Moáb, valahányszor róla beszélt, pedig Izráel nem lopott tőle soha.”

²⁸„Meneküljetek városaitokból a sziklák hasadékaiba, Moáb lakói! Lakjatok ott, mint a barlang nyílásánál fészkelő galambok!”

²⁹„Hallottuk, milyen büszke és gőgös Moáb, milyen nagyra tartja magát, folyton kérkedik, és mindenki mást lenéz!”

³⁰Ezt mondja az Örökkévaló: „Jól ismerem Moábot, üres kérkedését. Tudom, hogy dicsekvése hamis, tettei semmit sem érnek!”

³¹Siratom Moábot, jajgatok és kesergek miatta, gyászolom Kír-Heresz lakóit.

³²Szibmá szőlője, jobban siratlak, mint Jazért, mert ágaid a tengerig és Jazérig értek! De a pusztító téged is elért, rátört szüretedre, elvitte szőlődet és gyümölcseidet!

³³Kiveszett az öröm és vigasság Moáb földjéről és gyümölcsöseiből, nem kurjongatnak vigadozva a szőlőtaposók, üresen állnak a borsajtók, nincs vidám szüreti mulatság sehol.

³⁴Hesbón és Elálé népe jajgat, kiáltásuk Jahacig, Cóártól Hórónaimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik. Még Nimrim vizei is kiapadtak.

³⁵„Kiirtom Moábból azokat, akik a magaslatokon áldoznak, isteneiknek tömjént füstölnek!” — mondja az Örökkévaló.

³⁶Egész lelkemmel gyászolom Moábot, mint a gyász-síp. Siratom Kír-Heresz lakóit, mint temetéskor a síp, mert minden vagyonuk odaveszett!

³⁷„Bizony, minden fej kopaszra nyírva, minden férfi lenyírta a szakállát, karjukat bevagdalták, derekukon zsákruha.

³⁸Az utcákon siratást hallani, a házak tetején jajgatást, mert széttörtem Moábot, mint a cserépkorsót, amely nem kell már senkinek!” — mondja az Örökkévaló.

³⁹Jaj, hogy darabokra tört! Hogy jajgatnak mind! Milyen szégyenletesen megfutamodott! Rémületes, ami történt Moábbal, s még gúnyolják is szomszédai.

⁴⁰Mert ezt mondja az Örökkévaló: „Ellenség csap le Moábra, hirtelen és sebes repüléssel, mint a zsákmányra zuhanó sas. Szárnyát kiterjeszti fölötte, mint ahogy zsákmányát a sas betakarja, mikor a földre száll.

⁴¹Erős várait beveszik, erődítményeit elfoglalják. Moáb harcosainak szíve megolvad, s olyanok lesznek, mint a vajúdó asszony.

⁴²Moáb nem lesz többé nemzet, mivel az Örökkévalóval szemben kevélykedett!

⁴³Rettegés, verem és csapda vár rád, Moáb lakója — az Örökkévaló mondja ezt neked!

⁴⁴Aki elfut a rettegés elől, verembe esik, aki kimászik a veremből, csapdába kerül, mert én büntetem meg Moábot, én hozom rá megbüntetése esztendejét!” — mondja az Örökkévaló.

⁴⁵„Hesbón árnyékában pihennek meg a menekülők, de ott is tűz éri el őket, mert láng csap ki Hesbónból, tűz üt ki Szihón palotáiból, megégeti Moáb fejedelmeit, zajongó büszke harcosait.

⁴⁶Jaj neked, Moáb! Véged van, Kemós népe! Fiaid fogságba kerülnek, leányaid eladják rabszolgának.”

⁴⁷„Az utolsó napokban mégis kiszabadítom Moáb népét a fogságból, és sorsukat jóra fordítom” — mondja az Örökkévaló. Itt végződnek Jeremiás próféciái Moábról.