Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 Jeremiás siralmai 3 Bible Online

Jeremiás siralmai 3 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

Jeremiás siralmai 3

¹Én vagyok a férfi, aki fenyítést szenvedett, akit az Örökkévaló haragjában megvert!

²Akit sötétségbe vitt, világtalan vidéken vezetett.

³Bizony, én vagyok, akit megvert, újra meg újra, egész nap!

⁴Elsorvasztotta testemet , összetörte csontjaimat,

⁵körülkerített és megostromolt keserűséggel és szenvedéssel,

⁶a sötétségbe helyezett, mintha már meghaltam volna .

⁷Körülkerített, hogy meg nem szökhetek, megnehezítette bilincseimet.

⁸Segítségért kiáltok az Örökkévalóhoz, de hiába: nem hallgatja meg.

⁹Utjaimat erős fallal zárta el, s nem találok kiutat.

¹⁰Lesben áll, mint medve, mint oroszlán a bozótban, hogy rám rohanjon.

¹¹Lekergetett utamról, megszaggatott, s otthagyott sebesülten.

¹²Felvonta íját, céltáblának felállított, és nyilait rám lőtte.

¹³Belém fúródtak, bensőmbe találtak, nyílvesszői mélyen megsebeztek.

¹⁴Gúnyolódnak rajtam a nemzetek, csúfolnak engem napestig.

¹⁵Eltöltött keserűséggel az Örökkévaló, megrészegített ürömmel.

¹⁶Földre tepert, fogaim kavicsokkal kitörte, hamuba fektetett, porig alázott.

¹⁷Lelkem nem ismer békességet, elfelejtettem a jólétet.

¹⁸Már azt gondoltam, végem van, s nincs számomra reménység az Örökkévalónál.

¹⁹Uram, lásd meg szenvedésemet, hontalanságomat, keserűségemet!

²⁰Amíg ezen kesergek, lelkem a földre roskad.

²¹De újra remény támad bennem, ha meggondolom:

²²Az Örökkévaló kegyelme, hogy még élünk, mert hűséges szeretete soha nem fogy el!

²³Sőt, megújul minden reggel! Bizony, nagy a te hűséged, Uram!

²⁴Te vagy örökségem, Örökkévaló — mondja a lelkem —, ezért benned bízom, benned reménykedem!

²⁵Jó az Örökkévaló azokhoz, akik benne bíznak, akik jelenlétét keresik, kívánják.

²⁶Bizony, jó várni és nyugton maradni, amíg az Örökkévaló megszabadít!

²⁷Jó, ha igát viselsz, és türelmet tanulsz már fiatal korodban,

²⁸ha egyedül ülsz, s nem panaszkodsz, mikor az Úr igáját viseled,

²⁹ha megalázod magad előtte — hiszen van még remény —,

³⁰ha engeded, hogy bántalmazzanak, s eltűröd, hogy gyalázzanak.

³¹Mert az Úr nem fordul el tőlünk örökre!

³²Megszomorít, de meg is könyörül rajtunk, mert hűséges szeretete kifogyhatatlan.

³³Hiszen nem szíve szerint büntet meg, nem annak örül, ha megalázhat!

³⁴Hogy a föld összes foglyait lába alá tiporja valaki,

³⁵hogy kiforgassák jogaiból a szegényt a Magasságos Isten szeme láttára,

³⁶hogy a perben igazságtalanul ítéljenek, — ezt az Úr nem nézi ölbe tett kézzel!

³⁷Ki tehetne bármit, amit az Úr nem parancsolt?

³⁸Vajon nem a Magasságos Isten szava szerint történik velünk jó és rossz?

³⁹Miért panaszkodik hát, aki él, miért zúgolódik saját vétke büntetése miatt?

⁴⁰Vizsgáljuk hát meg életünket, és térjünk vissza az Örökkévalóhoz!

⁴¹Emeljük fel kezünket és szívünket a Menny Istenéhez:

⁴²„Bizony, vétkeztünk és lázadtunk ellened, Urunk, azért nem bocsátottál meg nekünk!

⁴³Haragodba burkolóztál, üldöztél és kíméletlenül öldöstél minket!

⁴⁴Sűrű felhővel vetted körül magad, könyörgésünk elől elzárkóztál.

⁴⁵Megvetett söpredékké tettél bennünket a nemzetek között.

⁴⁶Ellenségeink nagy hangon gyaláznak minket,

⁴⁷rettegés fenyeget, csapdába estünk, romlás és pusztulás a részünk.”

⁴⁸Szememből könnypatakok folynak népem romlása miatt.

⁴⁹Éjjel-nappal sírok, könnyeim szüntelen patakzanak,

⁵⁰amíg az Örökkévaló le nem néz a Mennyből, amíg ránk nem tekint!

⁵¹Fáj a lelkem, mikor látom városom lakóinak sorsát.

⁵²Ellenségeim ok nélkül vadásztak rám, mint egy madárra,

⁵³sziklaverembe dobtak elevenen, s köveket hajigáltak fejemre.

⁵⁴Elborította fejemet a víz, s már azt hittem, végleg elvesztem.

⁵⁵Téged hívtalak segítségül, a verem mélyéről,

⁵⁶s te meghallottad segélykiáltásomat: „Örökkévaló, ne fogd be füledet sóhajtásom és kiáltásom előtt!”

⁵⁷Közel jöttél hozzám, mikor hívtalak, szívemhez szóltál: „Ne félj!”

⁵⁸Igen, Örökkévaló, te lettél védelmezőm, megmentetted életemet!

⁵⁹Láttad, hogyan bántak velem ellenségeim, ítélj hát javamra!

⁶⁰Nézd, milyen bosszúállók, hogyan forralnak gonosz terveket!

⁶¹Hallottad gúnyolódásukat, Örökkévaló, és aljas terveiket,

⁶²hogyan rágalmaznak egész nap, s hogyan szidalmaznak folytonosan.

⁶³Akár ülnek, akár állnak, mindig engem gyaláznak.

⁶⁴Fizess meg nekik, Örökkévaló, minden gonosz tettük szerint!

⁶⁵Sötétítsd el szívüket, átkod sújtsa,

⁶⁶haragod üldözze őket, Örökkévaló, töröld el őket a föld színéről örökre!