Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 Jeremiás siralmai 4 Bible Online

Jeremiás siralmai 4 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

Jeremiás siralmai 4

¹Jaj, még az arany ragyogása is megfakult, a csillogó színarany is meghomályosult! A drágaköveket szétszórták, szanaszét hevernek minden utcasarkon!

²Sion drága gyermekeivel, akik értékesebbek az aranynál, úgy bántak ellenségeink, mint valami hitvány cserépedénnyel!

³Még a sakálok is táplálják, megszoptatják kicsinyeiket, de népem asszonyai kegyetlenül bánnak gyermekeikkel, mint a sivatagi struccmadarak .

⁴A csecsemők szomjúságtól haldoklanak, a kisgyermekek kenyérért könyörögnek, de senki sem ad nekik, senki sem törődik velük.

⁵Akik egykor megrakott asztalnál lakomáztak, most éhségtől haldokolnak az utca kövén, s akiket bíborban neveltek, most a szemétdombon keresgélnek.

⁶Bizony, nagyobb népem bűne, mint Sodomáé volt egykor, amely kéz érintése nélkül elpusztult egy pillanat alatt.

⁷Júda nazírjai tisztábbak voltak a hónál, fehérebbek a tejnél, pirosabbak a korallnál, termetük, mint a csiszolt zafír.

⁸Most feketébbek, mint a korom, rájuk sem ismer az utcán senki, bőrük a csontjukhoz tapad, olyanok lettek, mint kiszáradt fa.

⁹Jaj, boldogabbak, akiket kard ölt meg, mint akiket éhség pusztított el lassú kínhalállal, a kenyér hiánya miatt.

¹⁰Irgalmas szívű anyák saját gyermekeiket főzték meg, hogy legyen mit enniük, mikor Jeruzsálem népe éhezett.

¹¹Az Örökkévaló szabad utat engedett haragjának, kiöntötte ránk izzó haragját, s tűzbe borította Siont, megégette teljesen.

¹²Nem hitték volna sem a föld királyai, sem a nemzetek lakosai, hogy az ellenség Jeruzsálem kapuin valaha is bevonulhat.

¹³Jeruzsálem prófétáinak bűne miatt, papjainak vétke miatt történt ez, mert ártatlan vért ontottak, igazakat gyilkoltak benne.

¹⁴Vérrel beszennyezve tántorogtak az utcán, mint a vakok. Tisztátalanná lettek, senki meg sem érinthette őket.

¹⁵„Álljatok félre, tisztátalanok!” — kiáltottak rájuk az emberek. „Álljatok félre, ne érintsetek!” Mikor a nemzetek között kerestek menedéket, ott sem fogadták be őket.

¹⁶Az Örökkévaló maga szórta szét őket, s nem törődött velük többé. Nem tisztelték őket a nemzetek, mint a papokat illenék, nem kegyelmeztek még az öregeknek sem.

¹⁷Oly sokáig vártunk hiába, már a szemünk is belefáradt, reménykedve lestük a látóhatárt: jön-e már a felmentő sereg.

¹⁸Ellenségeink minden lépésünket figyelték, már az utcára is féltünk kimenni. Elközelgett a végünk! Napjaink meg voltak számlálva! Eljött a vég!

¹⁹Üldözőink gyorsabbak voltak, mint a sasok az égen. Űztek bennünket a hegyeken, leselkedtek ránk a pusztaságban.

²⁰Foglyul ejtették királyunkat, népünk éltető leheletét, az Örökkévaló fölkentjét, s akiről azt mondtuk: „Védelmező karja árnyékában élhetünk a nemzetek között!”

²¹Ne örülj olyan nagyon, Edom népe, Úz földjén, mert terád is sor kerül. Neked is innod kell ebből a pohárból, megrészegedsz tőle, és letépik ruháidat!

²²Sion népe, büntetésed egyszer véget ér, nem tart az Úr száműzetésben örökre! De téged még azután is büntet vétkeidért, Edom népe, s bűneidet nyilvánosan leleplezi.