Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 Mózes negyedik könyve 21 Bible Online

Mózes negyedik könyve 21 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

Mózes negyedik könyve 21

¹Amikor a Negev-pusztaságban fekvő kánaáni Arád királya meghallotta, hogy Izráel népe az atárimi úton közeledik hozzá, megtámadta a vonuló népet, és foglyokat is ejtett közülük.

²Ekkor Izráel népe különleges fogadást tett az Örökkévalónak: „Örökkévaló, ha győzelmet adsz nekünk e nép fölött, akkor városaikat mindenestől neked szenteljük, és velük együtt teljesen elpusztítjuk!”

³Az Örökkévaló teljesítette kérésüket, és megsegítette őket, hogy legyőzzék Arád királyának seregét. Ezután városaikat elfoglalták, teljesen elpusztították, s összes lakosaikat kiirtották. Ennek emlékére nevezték el azt a vidéket „Hormának”.

⁴A nép elindult a Hór-hegytől, és a Vörös-tenger felé vezető úton haladt, hogy Edom királyságának területét kikerülje. De belefáradtak a vándorlásba, elkeseredtek,

⁵és megint zúgolódni kezdtek Isten és Mózes ellen: „Miért hoztatok minket ide Egyiptomból? Azért, hogy ebben a sivatagban pusztuljunk el? Hiszen nincs itt sem ennivaló, sem víz! Elegünk van már ebből a nyomorúságos ételből! Utáljuk!”

⁶Válaszul az Örökkévaló mérges kígyókat küldött, amelyeknek halálos volt a marása. Sokan el is pusztultak a kígyómarás miatt.

⁷Végül a nép Mózeshez gyülekezett, és ezt mondták: „Vétkeztünk, mert az Örökkévaló ellen és ellened szóltunk! Kérünk, könyörögj értünk az Örökkévalóhoz, hogy küldje el rólunk ezeket a kígyókat!” Mózes ekkor könyörgött az Örökkévalónak,

⁸aki ezt felelte: „Készíts bronzkígyót, és erősítsd fel egy magas póznára! Akiket a mérges kígyók megmarnak, nézzenek föl a bronzkígyóra, akkor életben maradnak”.

⁹Mózes így is tett: készített bronzból egy kígyót, és felerősítette egy magas póznára. Akit pedig a kígyók megmartak, ha fölnézett a bronzkígyóra, életben maradt és meggyógyult.

¹⁰Azután Izráel népe tovább vonult, és tábort vertek Óbótnál.

¹¹Onnan is tovább indultak, és letáboroztak Ijjé-Abárimban, a Moáb országától keletre fekvő pusztában.

¹²A következő állomáshelyük a Zered-patak mellett volt.

¹³Azután ismét tovább vonultak, majd az Arnón túlsó partján vertek tábort, abban a pusztában, amely már az emóriak területe volt. Ugyanis, Moáb országa és az emóriak területe között az Arnón-patak a határ.

¹⁴Így van ez megírva az Örökkévaló Harcainak Könyvében: „… és Váhéb Szúfában, és az Arnón-patak meredek falú völgyei,

¹⁵és a völgyeket kísérő dombok, amelyek Ar városáig vezetnek. Ezek a helyek határolják Moáb országát”.

¹⁶Onnan Beérbe mentek. Ott van az a kút, amelynél az Örökkévaló azt mondta Mózesnek: „Gyűjtsd össze a népet a kúthoz, akkor majd adok nekik vizet!”

¹⁷Akkor énekelte Izráel népe ezt az éneket: „Kút, telj meg vízzel! Énekeljetek róla mindannyian!

¹⁸Kút, amelyet a vezérek ástak, forrás, amelyet fejedelmek nyitottak vezéri pálcájukkal, ez a puszta ajándéka!”

¹⁹Ezután tovább vonultak Mattánából Nahaliélbe, onnan Bámótba,

²⁰majd a völgybe, Moáb földjére. Ez a hely már a Piszgá-hegy lábánál fekszik, amelynek tetejéről látni lehet az egész sivatagot.

²¹Izráel követeket küldött Szihónhoz, az emóriak királyához, ezzel az üzenettel:

²²„Kérünk, engedj keresztül bennünket az országodon! Nem fogjuk letaposni sem szántóföldjeidet, sem szőlőidet, még kútjaidból sem iszunk. Csak az országúton, a Királyok Útján vonulunk, amíg át nem érünk földeden”.

²³De Szihón nem engedte meg Izráel népének, hogy átvonuljon országán. Sőt, összegyűjtötte seregét, és felvonult ellenük, hogy megütközzön velük a pusztaságban, és Jahac mellett meg is támadta őket.

²⁴Azonban Izráel a csatában legyőzte Szihón seregét, országát pedig elfoglalta az Arnón-patak és a Jabbók-patak közötti területen. A Jabbók volt Ammon országának megerősített határa.

²⁵Az elfoglalt területen Izráel népe birtokba vette az emóriak városait, és letelepedett azokban. Elfoglalták Hesbón városát, és a körülötte lévő falvakat is.

²⁶Hesbón volt azelőtt a városa Szihónnak, az emóriak királyának, aki régebben Moáb királyai ellen harcolt, és az Arnón patak terjedő földet elvette tőlük.

²⁷Ezért énekelték az emóriak egykor ezt az éneket: „Jöjjetek Hesbónba! Építsétek újjá Szihón városát!

²⁸Tűz csapott ki Hesbónból, láng lobbant fel Szihón városából, megégette Ar városát Moáb földjén, megemésztette Arnón dombjait.

²⁹Jaj neked, Moáb! Elvesztél, Kemós népe! Földönfutók lettek fiaid, leányaid meg az emóri Szihón király rabszolgái”.

³⁰De mi legyőztük az emóriakat, leromboltuk városaikat Hesbóntól Díbónig, Nasímtól Nófahig és Médebáig.

³¹Így hát Izráel népe elfoglalta az emóriak földjét.

³²Mózes felderítőket küldött, hogy kémleljék ki Jazér városát. Azután Izráel elfoglalta Jazért, meg a körülötte lévő falvakat, az ott élő emóriakat pedig elűzték.

³³Majd tovább vonultak Básán felé. Akkor Óg, Básán királya eléjük vonult hadseregével Edrei városához, hogy megütközzön velük.

³⁴De az Örökkévaló ezt mondta Mózesnek: „Ne félj Ógtól! Kezedbe adom őt is, népét is, meg országát is. Úgy bánj vele, mint Szihónnal, az emóriak királyával, aki Hesbónban uralkodott!”

³⁵Ezután a csatában Izráel legyőzte Óg seregét. Őt magát is megölték fiaival együtt, és egész népét kiirtották. Senki sem maradt közülük életben. Óg országát pedig elfoglalta Izráel.