Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 Márk evangéliuma 11 Bible Online

Márk evangéliuma 11 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

Márk evangéliuma 11

¹Amikor Jeruzsálem közelébe értek, és az Olajfák hegyénél elérték Bétfagét és Betániát, Jézus előreküldte két tanítványát:

²„Menjetek be az előttetek lévő faluba! Amint odaértek, találtok ott egy kikötött szamárcsikót, amelyen még soha senki sem ült. Oldjátok el, és hozzátok ide!

³Ha valaki megkérdezné: »Miért viszitek el?«, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rá, de hamarosan visszaküldi.”

⁴A tanítványok elmentek, és az utcán egy ház kapuja mellett megtalálták a kikötött szamárcsikót.

⁵Amikor eloldották, néhányan az ott állók közül megkérdezték: „Miért oldjátok el a szamárcsikót?”

⁶A tanítványok azt válaszolták, amit Jézus mondott nekik, így elengedték őket.

⁷Jézushoz vitték a szamárcsikót, ráterítették a felsőruháikat, ő pedig felült rá.

⁸Ahogy haladt az úton, sokan a felsőruhájukat a földre terítették, Jézus elé. Mások meg a közelben lombos ágakat vágtak le, és azokat is eléje szórták.

⁹A Jézus előtt és mögött vonuló nagy tömeg mind azt kiáltotta: „Hozsánna! Áldott, aki az Örökkévaló nevében jön!

¹⁰Áldott legyen atyánknak, Dávidnak közeledő királysága! Hozsánna a magasságban Istennek!”

¹¹Ezután Jézus bevonult Jeruzsálembe, a Templom területére, és miután mindent megnézett, tizenkét tanítványával együtt kiment Betániába, mivel már későre járt az idő,

¹²Amikor másnap elindultak Betániából, Jézus megéhezett.

¹³Már távolról meglátott egy lombos fügefát. Odament, hogy megnézze, van-e rajta gyümölcs. De csak leveleket talált, mert még nem érkezett el a fügeérés ideje.

¹⁴Ekkor azt mondta a fügefának: „Soha többé ne egyen rólad senki gyümölcsöt!” Ezt a tanítványai is hallották.

¹⁵Ezután bementek Jeruzsálembe. Amikor a Templom területére érkeztek, Jézus kizavarta azokat, akik ott árultak és vásároltak. Felborította a pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait is.

¹⁶Azt sem engedte meg, hogy bárki bármit átvigyen a Templom területén.

¹⁷Majd így tanította őket: „Az Írásban ez áll: »Házam imádság háza lesz minden nép számára .« Ti azonban »rablók barlangjává« tettétek!”

¹⁸Amikor a főpapok és a törvénytanítók ezt meghallották, keresni kezdték a módját, hogyan tudnák Jézust elpusztítani. De féltek is tőle, mert az egész nép csodálta a tanítását.

¹⁹Amikor beesteledett, Jézus a tanítványaival együtt kiment a városból.

²⁰Reggel ismét elmentek a fügefa mellett, és látták, hogy az gyökerestől kiszáradt.

²¹Péter felismerte a fát, és ezt mondta: „Mester! Ez az a fügefa, amelyet megátkoztál — nézd, hogy kiszáradt!”

²²Jézus így válaszolt: „Legyen bennetek Isten hite!

²³Igazán mondom nektek: Ha valaki azt mondja ennek a hegynek: »Menj, és zuhanj a tengerbe!«, és nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik — akkor úgy is lesz.

²⁴Ezért mondom nektek: amikor imádságban kértek valamit, higgyétek, hogy az már a tiétek, és akkor valóban meg is fogjátok kapni!

²⁵Amikor megálltok imádkozni, és eszetekbe jut, hogy valaki ellen panaszotok van, bocsássatok meg neki, hogy Mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket!”

²⁷Ismét Jeruzsálembe mentek. Amikor Jézus a Templom területén járt, odajöttek hozzá a főpapok, a törvénytanítók és a nép vezetői,

²⁸és kérdőre vonták: „Milyen felhatalmazással teszed ezeket? Ki adott neked erre felhatalmazást?”

²⁹Jézus így felelt: „Én is kérdezek tőletek valamit. Ha válaszoltok, akkor megmondom, hogy milyen felhatalmazással teszem mindezt.

³⁰Az, hogy János bemerítette az embereket, Istentől volt, vagy emberektől? Válaszoljatok nekem erre!”

³¹Azok meg így tanakodtak egymás között: „Ha azt feleljük, hogy Istentől volt, azt mondhatja rá: »Akkor miért nem hittetek neki?«

³²De azt mégsem mondhatjuk, hogy csak emberektől volt…”. A vezetők ugyanis féltek a néptől, mert Bemerítő Jánost mindenki prófétának tartotta.

³³Ezért így válaszoltak Jézusnak: „Nem tudjuk.” „Akkor én sem mondom meg nektek, milyen felhatalmazással teszem ezeket” — felelt nekik Jézus.