Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 Márk evangéliuma 14 Bible Online

Márk evangéliuma 14 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

Márk evangéliuma 14

¹Már csak két nap volt hátra a Páska és a Kovásztalan kenyerek ünnepéig. A főpapok és a törvénytanítók keresték a módját, hogy Jézust titokban letartóztassák és kivégeztessék.

²Ezt mondták: „Ne az ünnep alatt fogjuk el, nehogy zavargás törjön ki a nép között!”

³Jézus Betániában, a leprás Simon házában vendégeskedett. Amikor helyet foglalt az asztalnál, odalépett hozzá egy asszony, aki valódi nárdusolajból készült, igen drága illatszert hozott magával. Az asszony összetörte az alabástrom illatszertartót, és a nárdusolajat Jézus fejére öntötte.

⁴Néhányan felháborodtak ezen, és így tanakodtak egymás között: „Miért kellett így elpazarolni ezt a drága illatszert?

⁵El lehetett volna adni több mint háromszáz ezüstpénzért, az árát pedig szétosztani a szegények között.” És megharagudtak az asszonyra.

⁶Jézus azonban ezt mondta nekik: „Hagyjátok őt, ne bántsátok, hiszen jót tett velem!

⁷Szegények mindig lesznek köztetek, bármikor tehettek jót velük, de én nem leszek mindig veletek.

⁸Ez az asszony megtette, amit tehetett: előre megkente testemet a temetésre.

⁹Igazán mondom nektek: az egész világon, ahol csak hirdetni fogják az örömüzenetet, azt is elmondják majd, amit ez az asszony tett, és emlékezni fognak rá.”

¹⁰A tizenkét tanítvány közül az egyik, Júdás Iskáriótes elment a főpapokhoz, hogy segítségükre legyen Jézust elfogni.

¹¹Azok nagyon megörültek, és pénzt ígértek Júdásnak. Ő pedig ettől kezdve kereste a megfelelő alkalmat, hogy Jézust a kezükbe adja.

¹²A Kovásztalan kenyerek ünnepének első napja volt, amelyen a páskabárányt feláldozzák. Tanítványai megkérdezték Jézust: „Hol készítsük el számodra a Páska-vacsorát?”

¹³Ő akkor elküldte két tanítványát: „Menjetek be a városba, ott találkoztok majd egy férfival, aki egy korsó vizet visz. Kövessétek őt!

¹⁴Ahová bemegy, mondjátok a ház gazdájának: »A Mester kérdezi, hogy hol van az a vendégszoba, ahol megtarthatja a Páska ünnepét a tanítványaival.«

¹⁵Ő majd mutat nektek egy nagy szobát a ház felső emeletén, amely be van rendezve. Ott készítsétek el!”

¹⁶A két tanítvány bement a városba. Mindent pontosan úgy találtak, ahogyan Jézus mondta, és előkészítették a vacsorát.

¹⁷Mikor beesteledett, Jézus is megérkezett a többi tanítványával,

¹⁸és letelepedtek az asztal körül. Vacsora közben Jézus megszólalt: „Igazán mondom nektek: egyikőtök, aki velem eszik, el fog árulni engem.”

¹⁹A tanítványok nagyon elszomorodtak, és egymás után kérdezték: „Ugye, nem én vagyok az?!”

²⁰Ő így válaszolt: „Közületek, a tizenkettő közül az egyik, aki velem együtt mártogatja kenyerét a tálba.

²¹Az Emberfia elmegy, ahogyan meg van írva róla az Írásban, de jaj annak, aki elárulja őt! Jobb lett volna neki, ha meg sem születik!”

²²Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, és miután hálát adott Istennek, tört belőle, és a tanítványainak adta. Ezt mondta: „Vegyetek belőle! Ez az én testem!”

²³Azután egy pohár bort vett a kezébe, s miután hálát adott Istennek, odaadta a tanítványainak.

²⁴Közben ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, amely által az Új Szövetség érvénybe lép — s amely sokakért fog kiömleni.

²⁵Igazán mondom nektek: mostantól fogva nem iszom a szőlő terméséből mindaddig, amikor majd újból iszom veletek Isten Királyságában.”

²⁶Ezután a zsoltárokat énekelve kimentek az Olajfák hegyére.

²⁷Jézus ezt mondta nekik: „Ma éjjel mindnyájan elveszítitek a hiteteket bennem, és elhagytok. Mert ezt mondja az Írás: »Megölöm a pásztort, és szétszóródnak a juhok.«

²⁸De miután feltámadtam, Galileába megyek, és előbb fogok odaérni, mint ti.”

²⁹Péter ezt mondta: „Ha mindenki más el is fordul tőled, én akkor sem hagylak el!”

³⁰Jézus így felelt neki: „Igazán mondom neked: ma éjjel, mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor le fogod tagadni, hogy ismersz engem.”

³¹Péter azonban hevesen fogadkozott: „Ha veled együtt kell is meghalnom, akkor sem fogom letagadni, hogy ismerlek téged.” A többi tanítvány is ugyanezt mondta.

³²Jézus ezután elment a tanítványaival egy olajfaligetbe, amelyet Gecsemánénak neveztek. „Üljetek le itt, amíg én elmegyek imádkozni!” — mondta nekik.

³³De Pétert, Jakabot és Jánost maga mellé vette. Ekkor nagyon szomorú és zaklatott lett,

³⁴és ezt mondta nekik: „Olyan nehéz a lelkem, hogy majdnem megöl a szomorúság. Várjatok meg itt, de ne aludjatok el!”

³⁵Ezután kissé előrement, arccal a földre borult, és azért imádkozott, hogy ha lehetséges, ne kelljen átélnie azt a nehéz időt.

³⁶Így imádkozott: „Abba , Atyám! Neked minden lehetséges. Kérlek, vidd el tőlem ezt a poharat! De ne úgy legyen, ahogy én szeretném, hanem, ahogy te akarod!”

³⁷Ezután visszament a tanítványokhoz, de azok közben elaludtak. „Simon, mégis elaludtál?! — szólt Péternek. — Még egy órát sem tudtál velem együtt ébren maradni?

³⁸Ne aludjatok, hanem imádkozzatok, hogy legyen erőtök ellenállni a kísértésnek! Mert szellem készséges, de az emberi természet gyenge.”

³⁹Ezután Jézus megint elment, és ugyanúgy imádkozott, mint előzőleg.

⁴⁰Amikor visszament hozzájuk, ismét alva találta őket, mert képtelenek voltak nyitva tartani a szemüket. Nem tudtak mit felelni Jézusnak.

⁴¹Amikor harmadszorra ment vissza, ezt mondta nekik: „Még mindig alszotok és pihentek? Elég! Itt az ideje, hogy az Emberfiát kiszolgáltassák a bűnösöknek.

⁴²Keljetek fel, és menjünk! Nézzétek, itt jön, aki elárul engem.”

⁴³Jézus még beszélt, amikor megérkezett Júdás, a tizenkét tanítvány közül az egyik. Kardokkal és botokkal felfegyverzett nagy csoport jött vele, akiket a főpapok, a törvénytanítók és a nép vezetői küldtek.

⁴⁴Júdás, az áruló előre megbeszélte velük, miről ismerik meg, kit kell letartóztatniuk: „Akit csókkal köszöntök, azt fogjátok el, és őrizet alatt vezessétek el!”

⁴⁵Júdás tehát egyenesen odalépett Jézushoz, és köszöntötte: „Mester!” — azután üdvözlésül arcon csókolta.

⁴⁶Akkor a fegyveresek megragadták és letartóztatták Jézust.

⁴⁷Az egyik tanítvány, aki ott állt Jézus mellett, ekkor kirántotta a kardját, rávágott a főpap szolgájára, de csak a fülét vágta le.

⁴⁸Jézus azt mondta a fegyvereseknek: „Kardokkal és botokkal jöttök ellenem, mintha rabló lennék?!

⁴⁹Hiszen minden nap ott voltam közöttetek a Templom területén, és tanítottam, mégsem fogtatok el. De ennek így kellett lennie, hogy beteljesedjen, amit az Írások mondanak.”

⁵⁰A tanítványai ekkor mind otthagyták Jézust, és futva menekültek.

⁵¹Volt Jézus követői között egy fiatalember is, akin csak egy hosszú vászoning volt. A fegyveresek őt is megragadták, hogy elfogják,

⁵²de a fiatalember inkább a kezükben hagyta az ingét, és meztelenül futott el.

⁵³Ezután a főpap házához vezették Jézust. Odagyűltek a többi főpapok, a nép vezetői és a törvénytanítók is mind.

⁵⁴Péter távolról követte Jézust, egészen a főpap udvarába. Az őrökkel együtt ő is a tűz mellé ült melegedni.

⁵⁵A főpapok és a Főtanács többi tagja mind ürügyet kerestek, hogy Jézust halálra ítélhessék. Olyan férfiakat kerestek, akik hajlandók voltak ellene tanúskodni, de nem találtak olyan okot, amely alapján elítélhették volna.

⁵⁶Sok hamis tanú vádolta Jézust, de a vallomásaik nem egyeztek meg egymással.

⁵⁷Végül jött két hamis tanú, akik azt állították:

⁵⁸„Hallottuk, amikor ez az ember azt mondta: »Lerombolom a Templomot, amelyet emberek építettek, és három nap alatt felépítek egy másikat, amelyet nem emberi kéz épít.«”

⁵⁹— de még így sem egyezett, amit mondtak.

⁶⁰Ekkor fölállt a főpap, és megkérdezte Jézust: „Miért nem felelsz arra, amivel ezek vádolnak?”

⁶¹Jézus azonban nem szólt egy szót sem. Ekkor a főpap megkérdezte: „Te vagy a Messiás, az Isten Fia?”

⁶²Jézus így válaszolt neki: „Én vagyok. Meglátjátok majd az Emberfiát, amint ott ül Isten jobbján, és eljön az ég felhőivel.”

⁶³A főpap ekkor megszaggatta a ruháját, és ezt mondta: „Mi szükségünk van még több tanúra?!

⁶⁴Hallottátok, hogy gyalázta Istent! Hogyan határoztok?” Ekkor mindannyian úgy ítéltek, hogy Jézus bűnös, és megérdemli a halált.

⁶⁵Néhányan leköpködték, majd letakarták az arcát, és ököllel ütötték. Közben így gúnyolták: „Na, most prófétálj!” Ezután a szolgák is ütni kezdték.

⁶⁶Ezalatt Péter még mindig ott volt az udvarban. Egyszer csak arra jött a főpap egyik fiatal szolgálólánya.

⁶⁷Meglátta a tűznél melegedő Pétert, közelebb ment hozzá, szemügyre vette, és azt mondta: „Te is azzal a názáreti Jézussal voltál.”

⁶⁸Péter azonban letagadta: „Nem tudom, és nem is értem, miről beszélsz!” Azzal kiment a kapu közelébe, és ekkor a kakas megszólalt.

⁶⁹Amikor a szolgálólány újra találkozott Péterrel, így szólt a többiekhez: „Ez is közéjük tartozik!”

⁷⁰De Péter ezt ismét letagadta. Kis idő múlva az ott állók megszólították Pétert: „Biztos, hogy közéjük tartozol, hiszen te is galileai vagy.”

⁷¹Péter ekkor átok alatt megesküdött, hogy igazat mond: „Nem is ismerem azt az embert, akiről beszéltek!”

⁷²Ebben a pillanatban másodszor is kukorékolt a kakas. Akkor Péter visszaemlékezett Jézus szavaira: „Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor is le fogod tagadni, hogy ismersz engem” — és sírva fakadt.