Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 Lukács evangéliuma 11 Bible Online

Lukács evangéliuma 11 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

Lukács evangéliuma 11

¹Történt egyszer, hogy miután Jézus befejezte az imádkozást, egyik tanítványa kérte: „Uram, taníts minket imádkozni, ahogyan Bemerítő János is tanította a tanítványait!”

²Jézus ezt felelte: „Így imádkozzatok: Atyánk, legyen megszentelve a neved! Jöjjön el királyi uralmad,

³A mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!

⁴Bocsásd meg bűneinket, ahogyan mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek! Ne engedd, hogy kísértésekkel próbára tegyenek bennünket!”

⁵Azután ezt mondta: „Ha az éjszaka közepén elmentek a barátotokhoz, és ezt mondjátok neki: »Barátom, kérlek, adj kölcsön három kenyeret!

⁶Egy ismerősöm érkezett hozzám átutazóban, és nincs mivel megkínálnom.«

⁷A barátod így válaszol odabentről: »Ne zavarj! Az ajtót már bezártam, gyermekeimmel az ágyban fekszünk. Nem tudok felkelni, hogy kenyeret adjak neked.«

⁸Azt mondom nektek, lehet, hogy pusztán a barátságotok kedvéért nem kel fel. De ha állhatatosan kéritek, mégis fel fog kelni, és odaadja, amire szükségetek van.

⁹Ezért mondom nektek: Kitartóan kérjétek, és megkapjátok! Kitartóan keressétek, és megtaláljátok! Kitartóan kopogtassatok, és kinyitják nektek az ajtót!

¹⁰Mert aki kitartóan kéri, megkapja, amit kér. Aki kitartóan keresi, az megtalálja, amit keres. Aki kitartóan kopogtat, annak kinyitják az ajtót.

¹¹Vajon melyik apa adna kígyót a fiának, a az halat kér tőle?

¹²Vagy ha tojást kér, talán skorpiót ad neki?

¹³Ha tehát még ti is tudtok jó ajándékot adni a gyerekeiteknek, bár gonoszak vagyok, mennyivel inkább fog Mennyei Atyátok Szent Szellemet adni azoknak, akik kérik tőle!”

¹⁴Történt egyszer, hogy Jézus gonosz szellemet űzött ki egy emberből, aki nem tudott beszélni. Miután kiment belőle a gonosz szellem, a néma megszólalt. Ezen mindenki szerfölött elcsodálkozott.

¹⁵Egyesek azonban azt mondták: „A gonosz szellemek fejedelmének, a Sátánnak segítségével űzi ki a gonosz szellemeket!”

¹⁶Mások pedig próbára akarták tenni Jézust, és azt kérték, hogy tegyen valami csodát, mutasson nekik valamilyen csodás mennyei jelet bizonyítékul Istentől.

¹⁷Jézus azonban jól tudta, mit gondolnak róla, és ezt mondta: „Ha egy királyság egyik része a másik ellen támad, az egész elpusztul. Hasonlóképpen tönkremegy az a család is, amelyben belső harcok dúlnak.

¹⁸Ha tehát a Sátán a saját gonosz szellemeit űzi ki, akkor valójában önmaga ellen fordul, és a királysága sem állhat fenn tovább. Ha azt mondjátok, hogy én a Sátán segítségével űzöm ki a gonosz szellemeket,

¹⁹akkor a ti tanítványaitok kinek a segítségével űzik ki azokat? Így hát ők maguk bizonyítják, hogy tévedésben vagytok!

²⁰Ha pedig én Isten ujjával, vagyis a hatalmával űzöm ki a gonosz szellemeket, akkor nyilvánvaló, hogy Isten Királysága megérkezett hozzátok!

²¹Ha az erős fegyveres őrzi a maga házát, akkor biztonságban van a vagyona.

²²Ha megtámadja valaki, aki még nála is erősebb, legyőzi, és elveszi a fegyvereit, amelyekben bízott, akkor a győztes elveszi a legyőzött vagyonát, és a zsákmányt szétosztja.

²³Aki nincs velem, az ellenem van. Aki nem velem együtt arat, az szétszórja a termést.”

²⁴„Amikor a gonosz szellem kimegy az emberből, száraz helyeken bolyong. Nyugalmat keres, de nem talál, ezért ezt mondja: »Inkább visszamegyek a házamba, ahonnan kijöttem!«

²⁵Tehát visszatér, és azt kisöpörve, sőt feldíszítve találja.

²⁶Akkor elmegy, keres hét másik szellemet, akik még nála is gonoszabbak. Majd együtt visszamennek abba az emberbe, és ott laknak. Így végül annak az állapota még rosszabb lesz, mint először volt.”

²⁷Amíg Jézus ezekről beszélt, a tömegből egy asszony felkiáltott: „Milyen boldog és áldott lehet az édesanyád, hogy ő szült és szoptatott téged!”

²⁸De Jézus így válaszolt: „Sokkal áldottabbak, akik hallják Isten beszédét, és engedelmeskednek neki!”

²⁹Amikor egyre nagyobb tömeg gyűlt Jézus köré, ő ezt mondta: „Gonosz ez a nemzedék! Mindenáron valami csodás jelt akarnak látni bizonyítékul. De nem fognak semmilyen csodát látni, csupán azt, amely Jónás prófétával is történt.

³⁰Ahogyan Jónás figyelmeztető jel volt Ninive lakóinak, úgy lesz az Emberfia is figyelmeztető jel ennek a nemzedéknek.

³¹Az ítélet napján Dél királynője együtt fog feltámadni ezzel a nemzedékkel, és elítéli őket. Miért? Mert ő igen messziről utazott ide, hogy Salamon király bölcsességét hallja. Most pedig nagyobb van itt Salamonnál!

³²Ninive lakói is feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik őket. Ők ugyanis Istenhez fordultak, amikor Jónás üzenetét hallották. Most pedig nagyobb van itt Jónásnál!”

³³„Senki sem azért gyújt olajmécsest, hogy kosár alá rejtse. Nem, a mécsest a mécstartóra teszik, hogy világítson azoknak, akik bejönnek a szobába!

³⁴Egész lényedet a tekinteted világítja meg. Ezért, ha jóindulattal és adakozásra készen tekintesz az emberekre, akkor egész lényedet elárasztja a világosság. Ha viszont önző és zsugori módon nézel rájuk, akkor egész lényed elsötétül.

³⁵Vigyázz tehát, nehogy elsötétüljön a tekinteted, amelynek éppen világítania kellene!

³⁶Ha az egész lényedet megvilágítja a fény, és nem marad benne egyetlen sötét zug sem, akkor leszel igazán világosságban. Olyan leszel, mint akit a mécses fénye egészen megvilágít.”

³⁷Ezután, egy farizeus vendégségbe hívta Jézust, aki el is ment hozzá, és asztalhoz telepedtek.

³⁸Amikor a farizeus látta, hogy Jézus elhagyja az evés előtti szertartásos kézmosást, nagyon meglepődött.

³⁹Az Úr ekkor megszólította a házigazdát: „Ti farizeusok azt gondoljátok, hogy nagyon fontos a testet kívülről lemosni. Olyan ez, mintha a pohárnak és tányérnak csak a külsejét tisztítanátok meg, pedig sokkal fontosabb, hogy belül tiszta legyen. Tele vagytok mindenféle kapzsisággal és gonoszsággal!

⁴⁰Milyen ostobák vagytok! Hiszen ugyanaz az Isten teremtette az ember külsejét, aki a belsejét!

⁴¹Inkább azzal törődjetek, ami belül van! Adjatok a rászorulóknak, akkor lesztek igazán tiszták!

⁴²Jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden más apró kerti növényből, de nem törődtök az igazságossággal, és az Isten iránti szeretettel! Pedig elsősorban ezekkel kellene törődnötök, és közben azokat se hanyagoljátok el!

⁴³Jaj nektek, farizeusok, mert a zsinagógákban szívesen ültök a legjobb helyekre! Szeretitek, ha az utcán és a piacon mindenki tisztelettel előre köszön nektek.

⁴⁴Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok — rajtuk járnak az emberek, de nem is veszik észre, hogy sírra léptek!”

⁴⁵Ekkor az egyik törvénytanító megszólalt: „Mester! Amikor így beszélsz, minket is megbántasz!”

⁴⁶Jézus így válaszolt neki: „Jaj nektek is, törvénytanítók! Megterhelitek az embereket súlyos elvárásokkal, amelyeket viszont ti nem vesztek komolyan!

⁴⁷Jaj nektek, akik síremléket építetek a prófétáknak, akiket őseitek öltek meg!

⁴⁸Ezzel bizonyítjátok, hogy helyeselitek, amit őseitek tettek. Ők megölték a prófétákat, ti meg síremléket építetek nekik!

⁴⁹Erre mondta Isten bölcsessége: »Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, akik közül egyeseket megölnek, másokat üldözni fognak.«

⁵⁰Bizony, ez a mostani nemzedék fogja elszenvedni a büntetést a világ teremtése óta meggyilkolt összes próféta miatt,

⁵¹Ábeltől kezdve egészen Zakariásig, akit az oltár és a Templom között gyilkoltak meg. Igazán mondom nektek: mindezek ezt a nemzedéket fogják sújtani!

⁵²Jaj nektek, törvénytanítók, mert magatokhoz ragadtátok a tudás kulcsait! Ti magatok nem mentek be, akik pedig szeretnének, azokat megakadályozzátok ebben!”

⁵³Amikor Jézus továbbment onnan, a törvénytanítók és farizeusok nagyon fel voltak háborodva. Attól fogva nagyon ellenségesen viselkedtek vele szemben. Rossz szándékkal faggatták különböző kérdésekkel,

⁵⁴és egyre csak azt lesték, hogy melyik szavába tudnának belekötni.