Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 Lukács evangéliuma 2 Bible Online

Lukács evangéliuma 2 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

Lukács evangéliuma 2

¹Abban az időben Augustus császár parancsot adott, hogy írjanak össze mindenkit a Római Birodalom területén.

²Ez az első népszámlálás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a kormányzó.

³Mindenki útrakelt hát, hogy a saját városába menjen, és ott nyilvántartásba vegyék.

⁴József is elindult a galileai Názáretből, hogy a júdeai Betlehembe menjen, Dávid király szülővárosába. József ugyanis Dávid családjából származott.

⁵Vele utazott eljegyzett menyasszonya, Mária is, aki gyermeket várt.

⁶Amíg Betlehemben voltak, elérkezett Mária szülésének ideje. Meg is szülte elsőszülött fiát,

⁷bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt hely a számukra.

⁸Azon az éjszakán a Betlehem környéki mezőkön pásztorok legeltették a nyájukat.

⁹Egyszer csak megjelent előttük az Örökkévaló egyik angyala, és az Örökkévaló dicsősége körülragyogta őket. A pásztorok nagyon megrémültek,

¹⁰de az angyal ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert nagy örömhírt hoztam nektek, amelynek az egész nép örülni fog!

¹¹Megszületett ma nektek a Szabadító a Dávid városában, ő az Úr, a Messiás.

¹²Erről a jelről ismeritek fel: egy csecsemőt fogtok találni, aki bepólyálva fekszik a jászolban.”

¹³Ekkor hirtelen hatalmas angyali sereg jelent meg, és együtt dicsérték Istent:

¹⁴„Dicsőség Istennek a Mennyben, és békesség a földön azoknak, akik Isten tetszése szerint élnek!”

¹⁵Miután az angyalok visszatértek a Mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk hát Betlehembe, és nézzük meg, ami ott történt! Hadd lássuk, amiről az Örökkévaló szólt nekünk!”

¹⁶Ezzel sietve útnak indultak. Meg is találták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő csecsemőt.

¹⁷Amikor meglátták, elmondták, amit az angyaltól hallottak róla.

¹⁸Ezen mindenki nagyon csodálkozott.

¹⁹Mária azonban a szívébe zárta mindezt, és később is sokat gondolkodott rajta.

²⁰Ezután a pásztorok visszatértek a nyájukhoz, dicsérve és magasztalva Istent mindazért, amit láttak és hallottak — mert minden pontosan úgy történt, ahogy az angyal mondta.

²¹Amikor a gyermek nyolc napos lett, körülmetélték, és Jézusnak nevezték el, ahogyan az angyal nevezte, mielőtt még megfogant volna.

²²Amikor elérkezett Mária megtisztulásának ideje, elvitték a csecsemő Jézust Jeruzsálembe, hogy ott a Mózes Törvénye szerint az Örökkévalónak bemutassák.

²³Az Örökkévaló Törvényében ugyanis meg van írva: „Minden elsőszülött fiút az Örökkévalónak kell szentelni.”

²⁴Elmentek tehát Jeruzsálembe, hogy az Örökkévaló Törvénye szerint egy pár gerlicét vagy galambfiókát áldozzanak a Templomban.

²⁵Élt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember, aki kitartóan várta azt az időt, amikor Isten felkarolja Izráel népét. A Szent Szellem állandóan Simeonon nyugodott, és

²⁶megmutatta neki, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja a Messiást, akit az Örökkévaló küld.

²⁷Simeont a Szent Szellem éppen akkor vezette a Templom területére, amikor Jézus szülei behozták a gyermeket, hogy megtegyék, amit a Törvény előírt.

²⁸Ekkor Simeon a karjába vette a csecsemő Jézust, és így dicsérte Istent:

²⁹„Itt az idő, Uram és Parancsolóm, hogy rabszolgádat békében elbocsásd, ahogy megígérted,

³⁰mert ma saját szememmel láttam az Üdvösséget,

³¹akit elküldtél minden nép szeme láttára,

³²hogy a kijelentés világossága legyen az összes nemzeteknek, és dicsősége népednek, Izráelnek!”

³³Jézus apja és anyja nagyon elcsodálkoztak ezeken a szavakon.

³⁴Ezután Simeon megáldotta őket. Jézus anyjának, Máriának pedig ezt mondta: „Nézd, ezt a gyermeket Isten arra rendelte, hogy Izráelben sokan elbukjanak miatta, és sokan felemelkedjenek általa. Arra rendelte, hogy Istentől származó jel legyen, amely sokakból ellenkezést vált ki.

³⁵A te lelkedet is átszúrja a fájdalom, mint az éles kard. Mindez azért történik, hogy lelepleződjön, mi van az emberek szívében.”

³⁶Ugyanakkor volt ott a Templomban egy nyolcvannégy éves próféta-asszony is. Annának hívták, Fánuel leánya volt, Áser törzsébe tartozott, és hétévi házasság után maradt özvegyen.

³⁷Nem hagyta el a Templom területét, hanem éjjel-nappal Istent szolgálta böjtöléssel és imádkozással.

³⁸Abban az órában Anna is odalépett hozzájuk, hálát adott Istennek, azután mindazoknak beszélt Jézusról, akik Jeruzsálem megváltását várták.

³⁹Miután József és Mária mindent megtett, amit az Örökkévaló Törvénye kívánt, hazatértek Galileába, Názáret városába.

⁴⁰A gyermek pedig növekedett, egyre bölcsebb és erősebb lett. Isten tetszése és jókedve nyugodott rajta.

⁴¹Jézus szülei minden évben följártak Jeruzsálembe a Páska ünnepére.

⁴²Amikor Jézus tizenkét éves lett, szokásuk szerint ismét felmentek az ünnepre.

⁴³Utána hazaindultak, Jézus azonban Jeruzsálemben maradt,

⁴⁴de ezt a szülei nem vették észre. Azt gondolták, hogy a gyermek az útitársaik között van. Már egy napja úton voltak, amikor keresni kezdték Jézust a rokonaik és barátaik között.

⁴⁵Miután nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy ott keressék tovább.

⁴⁶Három nap múlva találtak rá a Templom területén a törvénytanítók között. A gyermek Jézus hallgatta és kérdezgette őket.

⁴⁷Aki csak hallotta, mind nagyon elcsodálkozott, hogy milyen értelmes, és milyen bölcsen válaszol a kérdésekre.

⁴⁸Amikor a szülei meglátták Jézust, megdöbbentek. Anyja pedig ezt mondta: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Apád és én nagyon aggódtunk érted, és mindenhol kerestünk!”

⁴⁹Jézus így válaszolt: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaival kell foglalkoznom?”

⁵⁰De a szülei nem értették, miről beszél.

⁵¹Ezután Jézus visszatért velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Mária pedig a szívében őrizte ezeket a dolgokat.

⁵²Jézus egyre bölcsebb lett, és felnőtté vált. Isten számára egyre kedvesebb volt, és az emberek is mind jobban kedvelték.