Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 János evangéliuma 5 Bible Online

János evangéliuma 5 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

János evangéliuma 5

¹Ezek után egy ünnep következett, amelyre a júdeaiak fel szoktak menni Jeruzsálembe, és Jézus is felment.

²Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy Betesda nevű vízgyűjtő medence, amelyet öt oszlopcsarnok vesz körül.

³Itt nagyon sok beteg feküdt: vakok, sánták és bénák.

⁵Volt közöttük egy férfi, aki már harmincnyolc éve szenvedett valamilyen betegségben.

⁶Jézus látta, hogy ott fekszik, és tudta, hogy milyen régóta beteg. Megkérdezte tőle: „Akarsz-e meggyógyulni?”

⁷Az így felelt: „Uram, nincs senki, aki segítene rajtam, és bevinne a medencébe, amikor a víz felkavarodik. Mire odaérek, mindig valaki más lép be előttem.”

⁸Ekkor Jézus ezt mondta: „Kelj fel, fogd a hordágyadat, és menj haza!”

⁹A férfi azonnal meggyógyult, felkelt, fogta a hordágyát, és elment. Mivel ez szombaton történt,

¹⁰a zsidók rászóltak: „Szombat van, a Törvény szerint nem szabad terhet hordoznod!”

¹¹Ő ezt felelte: „Aki meggyógyított, az mondta, hogy fogjam a hordágyamat, és menjek haza.”

¹²Azok megkérdezték: „Ki volt az az ember?”

¹³De a meggyógyított férfi erre nem tudott válaszolni, mert közben Jézus eltűnt, mivel nagy tömeg volt azon a helyen.

¹⁴Később a Templom területén Jézus találkozott ezzel a férfival, és azt mondta neki: „Látod, most visszakaptad az egészségedet, de vigyázz, hogy többé ne vétkezz, különben valami még rosszabb történhet veled!”

¹⁵Ezután a férfi megmondta a vallási vezetőknek, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt.

¹⁶Ettől fogva a vallási vezetők üldözték, és meg akarták ölni Jézust, mivel szombaton gyógyította meg azt a beteget.

¹⁷Jézus ezt mondta nekik: „Mindaddig, amíg Atyám dolgozik, én is dolgozom!”

¹⁸Emiatt még inkább meg akarták ölni, mivel megszegte a szombatra vonatkozó törvényt, ráadásul Istent is apjának nevezte, s ezzel egyenlővé tette magát Istennel.

¹⁹Jézus ekkor így válaszolt nekik: „Igazán mondom nektek: a Fiú semmit sem tehet a saját elhatározásából, csak azt, amit az Atyától lát, mert látja, hogy mit tesz az Atya, és ő is ugyanazt teszi.

²⁰Az Atya szereti a Fiút, ezért mindent megmutat neki, amit tesz. Sőt, még ezeknél nagyobb dolgokat is fog rábízni, s akkor fogtok majd igazán csodálkozni!

²¹Az Atya feltámasztja a halottakat, és életet ad nekik. Ugyanígy a Fiú is életet ad azoknak, akiknek akar.

²²Az Atya senkit sem ítél, hanem az ítéletet egészen rábízta a Fiúra,

²³hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, mint az Atyát. Aki tehát nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki a Fiút elküldte.

²⁴Igazán mondom nektek: aki hallgat a szavamra, és hisz abban, aki elküldött engem, annak már örök élete van. Az ilyen ember nem kerül kárhoztató ítélet alá, mert már átment a halálból az örök életre.

²⁵Igazán mondom nektek, eljön az idő, sőt, már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának hangját, és akik hallgatnak a szavára, örökké élni fognak.

²⁶Mert ahogyan az élet forrása az Atyában van, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy benne is az élet forrása legyen.

²⁷Sőt, arra is felhatalmazást adott neki, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia.

²⁸Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az idő, amikor minden halott meghallja a sírokban a Fiú hangját,

²⁹és előjön. Akik életükben jót tettek, az örök életre támadnak fel, akik pedig gonosz dolgokat műveltek, azért támadnak fel, hogy ítéletre kerüljenek.”

³⁰„Önmagamban, az Atyától függetlenül semmit nem tehetek. Ahogyan az Atyától hallom, annak megfelelően ítélek és döntök. Nem a saját akaratom megvalósítására törekszem, hanem annak akaratát viszem véghez, aki elküldött engem, ezért igazságosak az ítéleteim.

³¹Ha csak én tanúskodnék saját magamról, az nem lenne érvényes.

³²Valaki más az, aki tanúskodik rólam, és az ő tanúskodása kétség nélkül hiteles.

³³Ti megkérdeztétek Bemerítő Jánost, és ő hűségesen tanúskodott a valóságról.

³⁴Bár nem szorulok rá, hogy emberek tanúskodjanak mellettem, mégis emlékeztetlek titeket arra, amit ő mondott rólam, hogy üdvösségre jussatok.

³⁵János olyan volt, mint egy égő fáklya, amely megvilágítja az utat. Ti azonban csak ideig-óráig akartátok a világosságát élvezni.

³⁶Mellettem azonban erősebb bizonyítékok szólnak, mint János tanúskodása: a tetteim! A feladatok, amelyeket az Atya rám bízott, hogy elvégezzem, azok bizonyítják, hogy ő küldött engem.

³⁷Sőt, maga az Atya is tanúskodott rólam, aki engem elküldött! Ti azonban soha nem hallottátok a hangját, sem nem láttátok az arcát.

³⁸A szavai sem élnek bennetek, mert nem hisztek annak, akit hozzátok küldött, s aki által üzent nektek.

³⁹Buzgón tanulmányozzátok az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy azok által kaptok örök életet. Jóllehet az Írások is rólam tanúskodnak,

⁴⁰mégsem akartok hozzám jönni, hogy örök életetek legyen!

⁴¹Emberektől nem fogadok el dicsőséget vagy elismerést.

⁴²Jól ismerlek titeket, és tudom, hogy valójában nincs bennetek Isten iránti szeretet!

⁴³Bár engem Atyám küldött, hogy képviseljem őt, ti mégsem fogadtok be. Ha valaki más jön majd a saját hatalmával, azt el fogjátok fogadni!

⁴⁴Hogyan is tudnátok bennem hinni? Hiszen ti nem az egyetlen igaz Istentől, hanem egymástól akartok dicsőséget és elismerést kapni.

⁴⁵Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni benneteket az Atya előtt! Éppen az lesz a vádlótok, akiben reménykedtek: Mózes! Mert ha neki hittetek volna,

⁴⁶akkor bennem is hinnétek, hiszen énrólam írt.

⁴⁷De ha az ő írásainak nem hisztek, hogyan hihetnétek az én szavaimnak?”