Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 János evangéliuma 7 Bible Online

János evangéliuma 7 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

János evangéliuma 7

¹Jézus ezután Galilea tartományában járt. Nem akart Júdeában maradni, mert a vallási vezetők meg akarták ölni.

²Közel volt a Sátoros ünnep, a zsidók ünnepe,

³ezért testvérei ezt mondták Jézusnak: „Jobb lenne, ha felmennél Júdeába, az ünnepre, hadd lássák a tanítványaid, amit teszel!

⁴Ha valaki népszerű akar lenni, az ne rejtőzzön el a nyilvánosság elől! Mutasd meg magad az egész világnak, hadd lássa mindenki a csodáidat!”

⁵Ezt azért mondták a testvérei, mert még ők sem hittek benne.

⁶Jézus így felelt: „Az én időm még nem jött el, de számotokra minden idő alkalmas.

⁷Titeket nem gyűlölhetnek az emberek, de engem gyűlölnek, mert rájuk bizonyítom a gonosz tetteiket.

⁸Ti csak menjetek fel az ünnepre, én még nem megyek fel, mert nincs itt az ideje.”

⁹Ezután Jézus még Galileában maradt,

¹⁰a testvérei pedig elindultak Jeruzsálembe, az ünnepre. Valamivel később azonban Jézus is elindult, de titokban, mert nem akarta, hogy felismerjék.

¹¹A júdeaiak keresték Jézust az ünnepek alatt, és egymást kérdezgették: „Hol lehet az az ember?”

¹²Az ünnepre összegyűlt tömegben sokan Jézusról beszéltek és vitatkoztak, de csak egymás között. Voltak, akik azt mondták róla: „Jó ember.” Mások meg azt: „Nem, dehogy is jó, hiszen félrevezeti az embereket.”

¹³De nyíltan senkisem mert róla beszélni, mert féltek a vallási vezetőktől.

¹⁴Az ünnepi hét fele már elmúlt, mikor Jézus felment a Templom udvarába, és tanítani kezdte a sokaságot.

¹⁵A vallási vezetők megdöbbentek a tanításán: „Hogyan ismerheti ilyen jól az Írásokat, ha nem tanulta a tanításainkat?”

¹⁶Jézus pedig így felelt nekik: „Amit én tanítok, az nem tőlem származik, hanem attól, aki elküldött engem.

¹⁷Ha valaki Isten akaratát akarja véghezvinni, az el tudja dönteni, hogy Istentől van-e, amit tanítok, vagy magamtól.

¹⁸Mert aki a saját gondolatait hirdeti, az magának akar elismerést és dicsőséget szerezni. Aki pedig annak akar dicsőséget szerezni, aki őt elküldte, az igaz ember, és nincs benne hamisság.

¹⁹Nem Mózes adta nektek a Törvényt? Mégsem engedelmeskedik a Törvénynek egyikőtök sem! Miért akartok engem megölni?”

²⁰Erre azok így feleltek: „Gonosz szellem van benned! Ki akar téged megölni?”

²¹Jézus így válaszolt: „Véghezvittem valamit, amin mindannyian csodálkoztok.

²²Mózes elrendelte a körülmetélést. (Bár az eredetileg nem tőle származott, hanem az előtte élő atyáktól.) Ti pedig akkor is körülmetélitek a kisgyermeket, ha az a nap történetesen szombatra esik.

²³Ha pedig elvégezhetitek a körülmetélést szombaton úgy, hogy ezzel nem sértitek meg Mózes Törvényét, akkor miért haragszotok rám, hogy valakinek az egész testét meggyógyítottam szombaton?

²⁴Ne a látszat alapján ítéljetek, hanem igazságosan, és méltányosan!”

²⁵Ekkor néhány jeruzsálemi lakos azt mondta: „Nem ő az, akit meg akarnak ölni?

²⁶De hiszen most nyiltan beszél, és nem szólnak ellene! Talán felismerték a vezetők, hogy valóban ő a Messiás?

²⁷Másrészt viszont, ha a Messiás eljön, senki sem fogja tudni, honnan jön, őróla meg tudjuk, hogy honnan származik!”

²⁸Miközben Jézus a Templom udvarában tanított, hangosan felkiáltott: „Valóban ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan jöttem? Csakhogy én nem magamtól jöttem, hanem az küldött el, aki valóságos, de ti nem ismeritek őt!

²⁹Én azonban ismerem, mert tőle jöttem, ő küldött el engem!”

³⁰Emiatt egyesek szerették volna Jézust letartóztatni, de nem mertek kezet emelni rá, mert ennek még nem jött el az ideje.

³¹Sokan mások azonban hittek benne, és ezt mondták: „Ha majd eljön a Messiás, vajon tehet-e több csodát, mint ez az ember?”

³²A farizeusok meghallották, hogy a tömegben ilyen szóbeszéd terjed Jézusról. Ezért a főpapokkal együtt templomi őröket küldtek érte, hogy tartóztassák le.

³³Jézus akkor ezt mondta: „Még egy rövid ideig veletek leszek, azután visszatérek ahhoz, aki elküldött engem.

³⁴Keresni fogtok, de nem találtok, mert ahová én megyek, oda nem jöhettek utánam.”

³⁵Akik hallották ezt, így tanakodtak egymás közt: „Hová megy, ahol nem találhatjuk meg? Talán a görög városokban szétszórtan élő zsidókhoz akar menni, és őket akarja tanítani?

³⁶Mit akart azzal mondani, hogy »keresni fogtok, de nem találtok meg«, és hogy »ahová én megyek, oda ti nem jöhettek«?”

³⁷Az ünnep utolsó, legnagyobb napján Jézus felállt, és így kiáltott: „Ha valaki szomjas, jöjjön hozzám, és igyon!

³⁸Aki hisz bennem, annak szívéből majd élő víznek forrásai fakadnak — ahogyan az Írás mondja.”

³⁹Ezt a hasonlatot a Szent Szellemről mondta, akit később azok kaptak meg, akik Jézusban hittek. De amikor ezt mondta, akkor a Szent Szellemet még senki sem kaphatta meg, mert Jézus még nem dicsőült meg.

⁴⁰Ezt hallva a sokaság egy része azt mondta: „Bizony, ő a Próféta!”

⁴¹Mások azt mondták: „Ő a Messiás!” De voltak, akik ezt mondták: „Az nem lehet, mert a Messiás nem Galileából származik!

⁴²Nem azt mondja az Írás, hogy a Messiás Dávid családjából származik, és Betlehemből jön majd, abból a városból, ahol Dávid élt?”

⁴³Emiatt nem tudtak egyetértésre jutni.

⁴⁴Voltak, akik szerették volna Jézust letartóztatni, de nem mertek kezet emelni rá.

⁴⁵A Templom-őrség ekkor dolgavégezetlenül visszament a főpapokhoz és a farizeusokhoz. Azok megkérdezték: „Miért nem tartóztattátok le, és hoztátok ide őt?”

⁴⁶Az őrök azt válaszolták: „Még soha senki nem beszélt úgy, mint ez az ember!”

⁴⁷A farizeusok ekkor megkérdezték: „Csak nem bolondított el titeket is?

⁴⁸Látjátok, hogy senki sem hisz benne a farizeusok és a főpapok közül!

⁴⁹Csak a tömeg követi, de ők átok alatt vannak, mert nem ismerik a Törvényt!”

⁵⁰A farizeusok között ott volt Nikodémus is, aki korábban elment Jézushoz, és beszélt vele. Azt mondta:

⁵¹„A Törvényünk szerint senki nem ítélhető el, amíg ki nem hallgatták! Mi sem ítélhetjük el őt, amíg ki nem vizsgáltuk, hogy mit tett.”

⁵²Ekkor a többiek letorkolták: „Talán te is Galileából jöttél? Nézz utána az Írásokban, és meglátod, hogy a Próféta nem Galileából származik!”

⁵³Ezután mindannyian hazamentek.