Read Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 Sámuel első könyve 16 Bible Online

Sámuel első könyve 16 - Hungarian Bible: Easy-to-Read Version, 2012 bible

Sámuel első könyve 16

¹Az Örökkévaló ezt mondta Sámuelnek: „Meddig bánkódsz még Saul miatt? Már határoztam felőle: nem lesz többé Izráel királya. Töltsd meg az olajtartódat , és indulj el, mert Betlehembe küldelek, Isaihoz! Az ő fiai közül választottam új királyt magamnak.”

²De Sámuel ezt kérdezte: „Hogyan mehetnék oda? Ha Saul megtudja, biztosan megölet engem!” „Vigyél magaddal egy üszőborjút, és ezt mondd: »Azért jöttem, hogy az Örökkévalónak áldozzak.«

³Hívd meg Isait az áldozatra, azután majd megmondom, mitévő legyél. Azt kend fel királynak, akit mutatok neked!”

⁴Sámuel engedelmeskedett, és az Örökkévaló szava szerint elment Betlehembe. Amikor megérkezett, a város vezetői félve kérdezték: „Sámuel, békés szándékkal jöttél?”

⁵„Igen — felelte ő —, békés szándékkal. Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az Örökkévalónak. Szenteljétek meg magatokat, és ti is jöjjetek el, amikor az áldozatot bemutatom!” Isait és a fiait is megszentelte Sámuel, és meghívta az áldozat bemutatására.

⁶Amikor Isai és fiai megérkeztek, Sámuel meglátta Eliábot , és ezt gondolta: „Biztosan ő az Örökkévaló fölkentje, akit kiválasztott!”

⁷De az Örökkévaló ezt mondta Sámuelnek: „Ne arra tekints, hogy milyen szemrevaló külsejű, vagy daliás termetű, mert nem őt választottam. Az ember annak alapján ítél, amit lát, de én nem a külsejét, hanem a szívét nézem.”

⁸Ezután szólította Isai a második fiát, Abinádábot, és Sámuelhez vezette, aki ezt mondta: „Nem, ő sem az Örökkévaló választottja.”

⁹Majd Sammát vezette Isai Sámuelhez, aki ismét ezt mondta: „Ő sem az, akit az Örökkévaló választott.”

¹⁰Isai a fiai közül hetet már sorra odavezetett Sámuelhez, de a próféta mindegyikre ugyanazt mondta: „Nem, nem ő az Örökkévaló választottja.”

¹¹Végül Sámuel ezt kérdezte Isaitól: „Mindegyik fiad itt van már?” „Nem, van még egy, a legkisebbik, de ő a juhokat őrzi a mezőn” — válaszolt Isai. „Akkor sürgősen küldj érte valakit, mert addig nem ülünk asztalhoz, amíg ő ide nem ér” — mondta Sámuel.

¹²Isai elhívatta legkisebb fiát, és Sámuel elé állította. Ez a fiú pirospozsgás arcú , szép termetű és ragyogó szemű volt. Akkor az Örökkévaló szólt Sámuelnek: „Ő az! Őt kend föl!”

¹³Sámuel vette az olajtartóját, és a fiú fejére öntötte az olajat. Így kente föl testvérei előtt a legkisebb fiút. Ekkor az Örökkévaló Szelleme betöltötte Dávidot — mert így hívták —, és attól kezdve vele is maradt. Ezután Sámuel visszatért Rámába.

¹⁴Saultól viszont eltávozott az Örökkévaló Szelleme. Azután a királyt egy gonosz szellem kezdte gyötörni, akit az Örökkévaló küldött.

¹⁵Szolgái ezt javasolták Saulnak: „Látod, urunk, hogy gyötör téged ez a gonosz szellem, amelyet Isten küldött!

¹⁶Engedd meg hát, hogy szolgáid keressenek valakit, aki ért a hárfa pengetéséhez! Ő majd játszik neked, mikor a gonosz szellem ismét megszáll téged, s akkor megkönnyebbülsz.”

¹⁷„Jól van, keressetek hát valakit nekem, aki ért a hárfa pengetéséhez, és hozzátok elém!” — egyezett bele a király.

¹⁸Az egyik udvari szolga megszólalt: „Én ismerek valakit Betlehemben, aki szépen hárfázik, bátor és harcra termett, értelmes beszédű, daliás termetű és vele van az Örökkévaló! Az apját Isainak hívják.”

¹⁹Saul nyomban elküldte egyik szolgáját Isaihoz ezzel az üzenettel: „Küldd hozzám Dávid fiadat, aki a juhokat őrzi!”

²⁰Isai fogott egy szamarat, felrakott rá néhány kenyeret, egy tömlő bort meg egy kecskegidát — és elküldte a fiával, Dáviddal a királynak.

²¹Dávid megérkezett a királyhoz, és a szolgálatába állt. Saul hamarosan megszerette, és fegyverhordozójává fogadta.

²²Isainak pedig ezt üzente: „Engedd meg, hogy Dávid az udvaromban maradjon, mert nagyon megkedveltem!”

²³Amikor pedig az Isten által küldött gonosz szellem gyötörni kezdte Sault, Dávid vette a hárfáját, és játszott rajta a királynak. A gonosz szellem ilyenkor eltávozott, és Saul megkönnyebbült.