Read Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája, 2014 (protestáns) Jób könyve 29 Bible Online

Jób könyve 29 - Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája, 2014 (protestáns) bible

Jób könyve 29

¹Jób folytatta beszédét, és ezt mondta:

²Bárcsak olyan volnék, mint a hajdani hónapokban! Mint azokban a napokban, amikor Isten őrzött engem!

³Amikor mécsese világított fejem fölött, sötétben is az ő világosságánál járhattam;

⁴mint amilyen ifjúkorom idején voltam, amikor Istennel közösségben élhettem sátramban;

⁵amikor még velem volt a Mindenható és körülöttem voltak gyermekeim;

⁶amikor lépteim tejszínben fürödtek, és mellettem a kősziklából is olajpatakok ömlöttek.

⁷Amikor a városkapuhoz mentem, és elfoglaltam helyemet a téren,

⁸ha megláttak az ifjak, hátrahúzódtak, az öregek pedig fölkeltek, és állva maradtak.

⁹A vezető emberek abbahagyták a beszédet, és tenyerüket a szájukra tették.

¹⁰A fejedelmek hangja elnémult, és nyelvük az ínyükhöz tapadt.

¹¹Akinek a füle hallott rólam, boldognak mondott, akinek a szeme látott, mellettem tanúskodott.

¹²Mert megmentettem a segítségért kiáltó nyomorultat, és az árvát, akinek nem volt segítője.

¹³A veszendő áldása szállt rám, és az özvegy szívét felvidítottam.

¹⁴Igazságot öltöttem magamra, és az is magára öltött engem, jogosság volt a palástom és a süvegem.

¹⁵A vaknak szeme voltam, és lába a sántának.

¹⁶Atyja voltam a szegényeknek, és az ismeretlen ügyét is jól megvizsgáltam.

¹⁷Összetörtem az álnok állkapcsát, és fogai közül kihúztam a zsákmányt.

¹⁸Azt gondoltam, hogy fészkemmel együtt halok meg, s mint a főnixmadár, sokáig élek.

¹⁹Gyökerem a vízig nyúlik, ágamra éjjel harmat száll.

²⁰Dicsőségem velem együtt újul meg, íjam is kicserélődik kezemben.

²¹Figyelmesen hallgattak rám, elnémultak, ha tanácsot adtam.

²²Beszédem után nem szóltak tovább, szavam permetként hullott rájuk.

²³Úgy vártak rám, mint az esőre, mint akiknek tavaszi esőt szomjaz a szája.

²⁴Ha nevetve fordultam feléjük, akkor ők sem hittek, ha derűs volt az arcom, nem szomorodtak el.

²⁵Én választottam meg, hogy mit tegyenek, élükön ültem, és úgy laktam közöttük, mint egy király a csapatában, mint aki gyászolókat vigasztal.