Read Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája, 2014 (protestáns) Jób könyve 3 Bible Online

Jób könyve 3 - Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája, 2014 (protestáns) bible

Jób könyve 3

¹Végre kinyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját.

²Megszólalt Jób, és ezt mondta:

³Vesszen el a nap, amelyen születtem, az éjszaka, mely tudta, hogy fiú fogant!

⁴Legyen sötét az a nap, ne törődjék vele Isten odafönt, ne ragyogjon rajta napsugár!

⁵Vegye birtokba sötétség, a halál árnyéka, lakozzék rajta felhő, nappal is sötétség tegye rémessé!

⁶Azt az éjszakát vak sötétség ragadja el! Ne kerüljön az év napjai közé, ne számítsák bele a hónapok számába!

⁷Legyen az az éjszaka meddő, ne legyen akkor ujjongás!

⁸Rontsák meg, akik képesek megátkozni a nappalt, felingerelni a Leviátánt.

⁹Sötétüljenek el annak alkonyatán a csillagok, hiába várjon világosságra, ne lássa meg a hajnal sugarait,

¹⁰mert nem zárta be anyám méhének ajtaját, és nem rejtette el szemem elől a nyomorúságot!

¹¹Miért nem haltam meg, mikor megszülettem? Miért nem múltam ki, mikor anyám méhéből kijöttem?

¹²Miért is vettek engem térdre, és emlőkre, hogy szopjak?

¹³Akkor most feküdnék, és békén lennék. Akkor aludnék, és nyugalmam volna,

¹⁴a föld királyaival és tanácsosaival, kik kőhalmokat építettek maguknak,

¹⁵vagy a fejedelmekkel, akiknek aranyuk van, és ezüsttel töltötték meg házaikat.

¹⁶Vagy miért nem lettem olyan, mint az elásott koraszülött, mint a világosságot nem látott csecsemők?

¹⁷Ott megszűnik a bűnösök nyugtalansága, megnyugszanak, akiknek erejük ellankadt.

¹⁸A foglyok ott mindnyájan nyugton vannak, nem hallják a hajcsárok hangját.

¹⁹Egyforma ott a kicsiny és a nagy, és a rabszolga megszabadul urától.

²⁰Miért is ad világosságot a nyomorultnak, és életet a megkeseredett lelkűeknek,

²¹akik várják a halált, de hiába, pedig jobban keresik, mint a rejtett kincset,

²²akik ujjongva örülnek, örvendeznek, ha megtalálták a sírt;

²³az útvesztőbe jutott embernek, akit Isten kerített be?

²⁴Mert mielőtt eszem, sóhajtozom, kitör belőlem az ordítás, mint a vízfolyás.

²⁵Mert amitől leginkább rettegtem, az jött rám, amitől remegtem, az ért utol engem.

²⁶Nincs pihenésem, se csendességem, nincs nyugalmam, remegés jön rám.