Read Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája, 2014 (protestáns) Jób könyve 31 Bible Online

Jób könyve 31 - Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája, 2014 (protestáns) bible

Jób könyve 31

¹Szövetséget kötöttem a szememmel, hogy ne tekintsen a szüzekre.

²Mi lett volna akkor osztályrészem Istentől onnan fentről, vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?

³Hiszen veszedelem vár az álnokra, szerencsétlenség a gonosztevőkre!

⁴Jól láthatja utaimat Isten, és számon tarthatja minden lépésemet.

⁵Ha hamisan jártam, és lábam csalásra sietett,

⁶mérjen meg engem igaz mérleggel, és megtudja Isten, hogy feddhetetlen vagyok.

⁷Ha lépésem letért a jó útról, ha szívem a szememet követte, vagy kezemhez szenny tapad,

⁸más egye meg, amit vetettem, és ami nekem sarjadt, tépjék ki gyökerestül!

⁹Ha szívem asszony után bolondult, és leselkedtem felebarátom ajtajánál,

¹⁰másnak őröljön a feleségem, és mások hajoljanak rá.

¹¹Mert gyalázatos dolog ez, és bírák elé való bűn.

¹²Olyan tűz ez, amely a pusztulás helyéig emészt, és minden jövedelmemet gyökerestül irtja ki.

¹³Ha semmibe vettem szolgám vagy szolgálóm igazát, amikor perük volt ellenem,

¹⁴mitévő lennék, ha rám támadna Isten, mit felelnék neki, ha számon kérné?

¹⁵Nem az alkotta-e őt, aki engem az anyaméhben? Nem ugyanaz formált-e bennünket az anyaölben?

¹⁶Ha megtagadtam a nincstelenek kívánságát, és az özvegy szemeit epedni engedtem,

¹⁷ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva nem evett belőle,

¹⁸akit ifjúságom óta apjaként neveltem, és anyám méhétől fogva vezettem,

¹⁹ha elnéztem, hogy a veszendő ruhátlan, és a szegénynek nincs takarója,

²⁰ha nem áldott engem, mert dereka juhaim gyapjától fölmelegedett,

²¹ha az árva ellen kezet emeltem, mert láttam, hogy a kapuban segítségemre vannak,

²²akkor essék le vállam a lapockámról, törjön le tőből a karom!

²³Hiszen rettegtem Isten csapásától, és fenségét nem bírom elviselni.

²⁴Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt gondoltam, hogy csak a színaranyban bízhatom,

²⁵ha annak örültem, hogy gazdagságom nagy, és sokat szerzett a kezem,

²⁶ha néztem a napvilágot, hogyan ragyog, és a holdat, hogy milyen pompával halad,

²⁷ha csak titokban is olyan bolondságot tettem, hogy csókot hintettem feléjük kezemmel,

²⁸ez is bírák elé való bűn volna, mert megtagadtam volna az Istent odafönt.

²⁹Nem örültem gyűlölőm vesztének, nem ujjongtam, ha baj érte,

³⁰nem szoktam számmal vétkezni, átkot kérve valakire.

³¹Nem mondhatták sátram vendégei, hogy valaki nem lakott jól nálam hússal.

³²Nem hált jövevény az utcán, ajtómat kitártam az utas előtt.

³³Ha emberi módon eltitkoltam vétkeimet, keblembe rejtve bűnömet,

³⁴bizony, akkor tarthatnék a nagy tömegtől, retteghetnék a nemzetségek megvetésétől, hallgatnék, és az ajtón sem lépnék ki.

³⁵Bárcsak meghallgatna valaki! Íme, ez a végszóm: Válaszoljon a Mindenható, írjon vádiratot, mint vádlóm.

³⁶Bizony, én azt a vállamra venném, és a fejemre kötném, mint koronát.

³⁷Lépteim számát is megmondanám neki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá.

³⁸Ha a termőföldem ellenem kiáltott, és valamennyi barázdája sírt,

³⁹ha termését fizetés nélkül ettem, vagy művelőit agyonhajszoltam:

⁴⁰tövis teremjen búza helyett, és gyom árpa helyett! Itt végződnek Jób beszédei.