Read Magyar Újfordítású Biblia A krónikák első könyve 16 Bible Online

A krónikák első könyve 16 - Magyar Újfordítású Biblia bible

A krónikák első könyve 16

¹Ezután bevitték az Isten ládáját, és elhelyezték annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid vont föl. Majd égőáldozatokat és békeáldozatokat mutattak be az Isten színe előtt.

²Miután Dávid befejezte az égőáldozat és békeáldozat bemutatását, megáldotta a népet az ÚR nevében.

³És kiosztott minden izráeli férfinak és nőnek fejenként egy darab kenyeret, préselt datolyát meg aszú szőlőt.

⁴Rendelt az ÚR ládájához szolgálattevő lévitákat, hogy hirdessék, magasztalják és dicsérjék Izráel Istenét, az URat.

⁵Ászáf volt a vezetőjük, a helyettese Zekarjá, továbbá Jeíél, Semirámót, Jehiél, Mattitjá, Eliáb, Benájáhú és Óbéd-Edóm. Jeíél a lanton és a citerán, Ászáf pedig a cintányéron játszott.

⁶Benájáhú és Jahaziél papok voltak az állandó harsonások az ÚR szövetségládája előtt.

⁷Azon a napon bízta meg először Dávid Ászáfot és atyjafiait, hogy magasztalják az URat.

⁸Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!

⁹Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját!

¹⁰Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az URat.

¹¹Folyamodjatok az ÚRhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen!

¹²Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire,

¹³ti, Izráel utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott.

¹⁴Ő, az ÚR, a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései,

¹⁵Örökké emlékezik szövetségére, ezer nemzedéken át adott szavára,

¹⁶amit Ábrahámmal kötött, ahogy Izsáknak megesküdött.

¹⁷Jákób elé tárta, elrendelte Izráelnek örök szövetségül:

¹⁸Neked adom - mondta - Kánaán földjét kiosztott örökségül.

¹⁹Akkor még alig néhányan voltatok, kevesen voltatok ott, mint jövevények.

²⁰Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez.

²¹De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk:

²²Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok!

²³Énekelj az ÚRnak, te egész föld! Hirdessétek szabadítását nap mint nap!

²⁴Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodatetteit minden népnek!

²⁵Mert nagy az ÚR, méltó, hogy dicsérjék, félelmesebb minden istennél.

²⁶Hiszen a népek istenei csak bálványok, az ÚR pedig az ég alkotója.

²⁷Fenség és méltóság jár előtte, erő és öröm van lakóhelyén.

²⁸Népek törzsei! Magasztaljátok az URat! Magasztaljátok az ÚR dicsőségét és hatalmát!

²⁹Magasztaljátok az ÚR dicső nevét, ajándékot hozva jöjjetek színe elé! Boruljatok le az ÚR előtt szent öltözetben!

³⁰Reszkess tőle, te egész föld! Szilárdan áll a világ, nem inog.

³¹Örüljön az ég, örvendjen a föld, és mondják el a népeknek, hogy uralkodik az ÚR!

³²Zúgjon a tenger a benne levőkkel, vigadjon a mező és minden, ami rajta van.

³³Ujjongnak majd az erdő fái az ÚR előtt, amikor eljön, hogy ítélkezzék a földön.

³⁴Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!

³⁵Mondjátok: Segíts meg minket, szabadító Istenünk, ments meg, és gyűjts össze a népek közül, hogy hálát adhassunk szent nevednek, és dicsőítve magasztalhassunk téged!

³⁶Áldott az ÚR, Izráel Istene öröktől fogva mindörökre! És az egész nép így felelt: Ámen! Dicséret az ÚRnak!

³⁷Ott hagyta azért Dávid az ÚR szövetségládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy állandóan végezzék a szolgálatot a ládánál a mindennapi rend szerint,

³⁸továbbá Óbéd-Edómot és hatvannyolc atyjafiát. Óbéd-Edóm, Jedútún fia és Hószá voltak a kapuőrök.

³⁹Cádók főpapot és atyjafiait, a papokat az ÚR hajléka előtt hagyta a gibeóni áldozóhalmon,

⁴⁰hogy égőáldozatot mutassanak be állandóan az ÚRnak az égőáldozati oltáron: reggel meg este, egészen úgy, ahogyan meg van írva az ÚR törvényében, amelyet Izráelnek parancsolt.

⁴¹Velük volt Hémán, Jedútún és a többi kiválasztott is, akiket név szerint jelöltek ki, hogy így adjanak hálát az ÚRnak: Örökké tart szeretete!

⁴²Hémánnál és Jedútúnnál voltak a harsonák, a cintányérok és az istenes énekeket kísérő hangszerek. Jedútún fiai a kapunál voltak.

⁴³Azután hazament az egész nép. Dávid is hazament, hogy megáldja házanépét.