Read Magyar Újfordítású Biblia Jób könyve 14 Bible Online

Jób könyve 14 - Magyar Újfordítású Biblia bible

Jób könyve 14

¹Az asszonytól született ember rövid életű, tele nyugtalansággal.

²Kihajt, mint a virág, majd elfonnyad, árnyékként tűnik el, nem marad meg.

³Még az ilyen embert is rossz szemmel nézed, engem is törvénybe idézel?!

⁴Van-e tiszta ember, tisztátalanság nélküli? Nincs egyetlenegy sem.

⁵Ha meg vannak határozva napjai, ha számon tartod hónapjait, ha határt szabtál neki, amit nem léphet át,

⁶akkor légy hozzá elnéző, hogy békén lehessen, és legyen annyi öröme, mint egy napszámosnak!

⁷Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai.

⁸Még ha elvénül is a földben gyökere, ha elhal is a porban csonkja,

⁹a víz illatától kihajt, ágakat hoz, mint a csemete.

¹⁰De ha a férfi meghal, lehanyatlik, ha az ember kimúlik, hova lesz?

¹¹Elfogyhat a víz a tengerből, a folyó kiszikkadhat, kiszáradhat,

¹²de az ember nem kel föl, ha egyszer lefeküdt: az egek elmúltáig sem ébrednek föl, nem serkennek föl alvásukból.

¹³Bárcsak elrejtenél a holtak hazájában, ott rejtegetnél haragod elmúltáig! Kiszabnád időmet, azután újra gondolnál rám.

¹⁴Ha meghal a férfiú, életre tud-e kelni? Akkor egész küzdelmes életemen át is tudnék várni, míg csak be nem következik a fordulat.

¹⁵Szólnál hozzám, és én válaszolnék, kívánkoznál kezed alkotása után.

¹⁶Akkor még lépteimet is megszámlálnád, de nem tartanád számon vétkemet.

¹⁷Zacskóban volna lepecsételve minden vétkem, és eltörölnéd bűneimet.

¹⁸Még a hegy is szétomlik, ha ledől, és a kőszikla is elmozdul helyéről.

¹⁹A köveket is lekoptatja a víz, a föld porát is elsodorja az ár. Így pusztítod el a halandó reménységét.

²⁰Hatalmaskodol rajta szüntelen, s el kell mennie. Eltorzítod arcát, és úgy bocsátod el.

²¹Ha tisztességre jutnak fiai, ő nem tudja. Ha semmibe veszik őket, nem veszi észre.

²²Teste csak saját fájdalmát érzi, lelke csak magát gyászolja.