Read Magyar Újfordítású Biblia Izajás könyve 10 Bible Online

Izajás könyve 10 - Magyar Újfordítású Biblia bible

Izajás könyve 10

¹Jaj azoknak, akik jogtalan rendeleteket hoznak, és irataik csak terheket rónak ki.

²Mert elnyújtják a nincstelenek perét, megfosztják jogaiktól népem nyomorultjait. Az özvegyeket kizsákmányolják, és az árvákat kifosztják.

³De mit tesztek majd a megtorlás napján, amikor megjön messziről az ítéletidő? Kihez futtok majd segítségért, hol hagyjátok kincseiteket?

⁴Aki nem térdel a foglyok közé, a megöltek között esik el. Mindezzel nem múlt el haragja, keze még ki van nyújtva.

⁵Jaj Asszíriának, haragom botjának, melynek kezében van dühömnek vesszeje!

⁶Elvetemült nemzet ellen küldöm, az ellen a nép ellen rendelem, amelyre haragszom, hogy zsákmányt zsákmányoljon, prédát prédáljon, és eltapossa, mint az utca sarát.

⁷De ő nem így képzeli, szíve nem így gondolja, mert szíve szerint pusztítani akar, számos nemzetet akar kiirtani.

⁸Mert ezt mondja: Vezéreim nem mind királyok-e?

⁹Nem az történt-e Kalnóval, ami Karkemissel? Nem úgy járt-e Hamát, mint Arpad? Nem úgy járt-e Samária, mint Damaszkusz?

¹⁰Ahogyan elérte kezem a bálványok országait, bár több bálványszobruk volt, mint Jeruzsálemnek és Samáriának,

¹¹ahogyan elbántam Samáriával és bálványaival, úgy fogok elbánni Jeruzsálemmel és bálványaival.

¹²De ha befejezi az Úr minden tettét a Sion hegyén és Jeruzsálemben, megbünteti az asszír király dölyfös szíve gyümölcsét és nagyralátó szeme dicsekvését.

¹³Mert ezt mondta: Kezem erejével vittem véghez ezt, és bölcsességemmel, mert értelmes vagyok: megszüntettem a népek határait, értékeiktől megfosztottam őket, hatalmammal letaszítottam a trónon ülőket.

¹⁴Elérte kezem a népek gazdagságát, mint a madárfészket, és ahogyan megszerzik az elhagyott tojásokat, úgy szereztem meg az egész földet. Nem volt senki, aki szárnyával verdesett, csőrét kinyitotta, vagy csipogott volna.

¹⁵Dicsekedhetik-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele? Fontosabb-e a fűrész, annál, aki húzza? Mintha a bot suhogtatná azt, aki fölvette, és a vessző venné föl azt, aki nem fából van!

¹⁶Ezért az Úr, a Seregek URa sorvadást bocsát Asszíria kövéreire, és dicsősége alatt tűz lobban, lobogó tűz.

¹⁷Izráel Világossága lesz a tűz, és Szentje a láng, amely elégeti és megemészti benne egyetlen napon a tövist és a gazt.

¹⁸Pompás erdejét és kertjét mindenestül megsemmisíti, mintha sorvadás sorvasztaná.

¹⁹Oly kevés fa marad erdejében, hogy egy gyermek is össze tudja írni.

²⁰Azon a napon nem támaszkodik többé ostorozójára Izráel maradéka, és Jákób házának megmenekült része, hanem az ÚRra, Izráel Szentjére támaszkodik hűségesen.

²¹A maradék megtér: Jákób maradéka az erős Istenhez.

²²Mert ha annyi volna is néped, Izráel, mint tengerparton a homok, csak a maradék tér meg. El van rendelve pusztulásod, igazságos ítélet árad rád.

²³Mert elhatározta az Úr, a Seregek URa, hogy elpusztítja az egész országot.

²⁴Ezért így szólt az Úr, a Seregek URa: Ne félj népem, Sion lakója, Asszíriától, ha megver bottal, és rád emeli vesszejét, mint Egyiptom tette.

²⁵Mert rövid idő múlva véget ér kárhoztató haragom, amely pusztította őket.

²⁶Ostorral csapkodja a Seregek URa, ahogyan megverte Midjánt az Óréb-sziklánál. Vesszejével rácsap a tengerre, mint Egyiptomban tette.

²⁷Azon a napon lekerül terhe válladról, igája nyakadról, a kövérség miatt leszakad róla az iga.

²⁸Ajba érkezik, átvonul Migrónon, Mikmászba rendeli fölszerelését.

²⁹Átvonulnak a hágón, Gebában térnek éjjeli szállásra. Megretten Ráma, Saul Gibeája menekül.

³⁰Sikolts hangosan, Gallim leánya, figyelj rá, Lais, felelj rá, Anátót!

³¹Madméná elmenekült, Gébim lakói elrejtőztek.

³²Még ma odaér Nóbba, öklével fenyegeti Sion leányának hegyét, Jeruzsálem dombját.

³³De az Úr, a Seregek URa kegyetlenül levagdalja az ágakat, a sudár termetűeket kivágja, és elterülnek a magasra törők.

³⁴Kivágja fejszével az erdő bozótját, ledőlnek Libánon büszke cédrusai!