Read Magyar Újfordítású Biblia Izajás könyve 26 Bible Online

Izajás könyve 26 - Magyar Újfordítású Biblia bible

Izajás könyve 26

¹Azon a napon ezt az éneket éneklik Júda országában: Erős városunk van: az ÚR kőfalat és bástyát állított védelmére.

²Nyissátok ki a kapukat, hadd jöjjön be az igaz nép, mely hűséges maradt!

³Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik.

⁴Bízzatok az ÚRban mindenkor, mert az ÚR a mi kősziklánk mindörökre!

⁵Ő letaszítja a magasból az ott lakókat, lerombolja a megerősített várost, földig lerombolja, porrá zúzza.

⁶Lábbal tapossák majd: a nyomorultak lábai, a nincstelenek léptei.

⁷Az igaz ember ösvénye egyenes, te egyengeted az igaz ember útját.

⁸Ítéleted idején is benned reménykedtünk, URam, neved dicséretére vágyott a lelkünk.

⁹Lelkem hozzád vágyódik éjjel, teljes szívből kereslek téged. Mert ha ítéletet tartasz a földön, igazságot tanulnak a világ lakói.

¹⁰Ha a bűnös kegyelmet kap, nem tanul igazságot. Becsületes országban is álnokul él, és nem nézi az ÚR fenségét.

¹¹URam, fölemelted kezedet, de nem látják. Majd meglátják, hogy féltőn szereted népedet, és megszégyenülnek: tűz emészti meg ellenségeidet.

¹²URam, te szerzel nekünk békességet, hiszen mindent te tettél, ami velünk történt.

¹³URunk, Istenünk, más urak voltak gazdáink, nem te, de csak a te nevedet dicsérjük.

¹⁴A halottak nem élnek, az árnyak nem támadnak föl, ezért büntetted meg és irtottad ki őket, még az emlékezetüket is eltörölted.

¹⁵Megszaporítottad e népet, URam, megszaporítottad e népet, megdicsőítetted magad, mindenfelé kiterjesztetted az ország határait.

¹⁶URam, a nyomorúságban téged kerestek, és halkan fohászkodtak, amikor fenyítetted őket.

¹⁷Olyanok voltunk előtted, URam, mint a terhes asszony, amikor szülni kezd: míg vajúdik, kiált fájdalmában.

¹⁸Terhesek voltunk, vajúdtunk, de csak szelet szültünk: nem szereztünk szabadulást az országnak, és nem jöttek emberek a világra.

¹⁹Életre kelnek hallottaid, föltámadnak a holttestek! Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok! Mert harmatod a világosság harmata, és a föld visszaadja az árnyakat.

²⁰Eredj, népem, menj be szobádba, és zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid pillanatra, míg elmúlik az ÚR haragja.

²¹Mert jön már lakóhelyéről az ÚR, hogy megbüntesse bűneikért a föld lakóit. A föld föltárja majd a kiontott vért, nem takarja be többé a meggyilkoltakat.