Read Magyar Újfordítású Biblia Evangélium Máté szerint 27 Bible Online

Evangélium Máté szerint 27 - Magyar Újfordítású Biblia bible

Evangélium Máté szerint 27

¹Amikor megvirradt, a főpapok és a nép vénei valamennyien azt a határozatot hozták Jézus ellen, hogy halálra juttatják.

²Azután megkötözték, elvitték és átadták Pilátusnak, a helytartónak.

³Amikor pedig Júdás, aki őt elárulta, látta, hogy elítélték, megbánta tettét, visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek,

⁴és ezt mondta: "Vétkeztem, mert ártatlan vért árultam el." De azok ezt mondták: "Mi közünk hozzá? A te dolgod."

⁵Erre ő a templomba hajítva az ezüstöket, eltávozott, ment és felakasztotta magát.

⁶A főpapok pedig felszedték az ezüstöket, és így szóltak: "Nem szabad ezt a templom kincséhez tennünk, mert vérdíj."

⁷Aztán határozatot hoztak, és megvásárolták belőle a Fazekasmezőt, az idegenek számára temetőnek.

⁸Ezért hívják ezt a mezőt a mai napig is Vérmezőnek.

⁹Ekkor teljesedett be Jeremiás próféta mondása: "És vették a harminc ezüstöt, a felbecsültnek árát, akit Izráel fiai ennyire becsültek,

¹⁰és odaadták a Fazekasmezőért, ahogyan megparancsolta nekem az Úr."

¹¹Jézust pedig a helytartó elé állították, aki ezt kérdezte tőle: "Te vagy a zsidók királya?" "Te mondod" - válaszolta neki Jézus.

¹²De mikor a főpapok és a vének vádolták, semmit sem válaszolt.

¹³Akkor így szólt hozzá Pilátus: "Nem hallod, mi mindent vallanak ellened?"

¹⁴Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.

¹⁵Ünnepenként a helytartó szabadon szokott bocsátani a sokaságnak egy foglyot, akit ők kívántak.

¹⁶Volt pedig akkor egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak.

¹⁷Amikor tehát összegyűltek, Pilátus ezt kérdezte tőlük: "Mit akartok, melyiket bocsássam nektek szabadon: Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?"

¹⁸Tudta ugyanis, hogy Jézust irigységből szolgáltatták ki neki.

¹⁹Mikor pedig a bírói székben ült, felesége ezt üzente neki: "Ne avatkozz ennek az igaz embernek a dolgába, mert sokat szenvedtem ma álmomban miatta."

²⁰A főpapok és a vének azonban rávették a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.

²¹Erre a helytartó újra megkérdezte őket: "Mit kívántok, a kettő közül melyiket bocsássam nektek szabadon?" Azok ezt mondták: "Barabbást."

²²Pilátus így szólt hozzájuk: "Mit tegyek akkor Jézussal, akit Krisztusnak mondanak?" Mindnyájan így kiáltották: "Feszíttessék meg!"

²³Azután ezt kérdezte: "De mi rosszat tett?" Azok pedig még hangosabban kiáltoztak: "Feszíttessék meg!"

²⁴Amikor Pilátus látta, hogy nem ér el semmit, sőt a forrongás még nagyobb lesz, vizet hozatott, megmosta kezét a sokaság szeme láttára, és így szólt: "Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek a vérétől. Ám ti lássátok!"

²⁵Az egész nép így kiáltott: "Szálljon ránk és gyermekeinkre az ő vére!"

²⁶Akkor szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és kiszolgáltatta, hogy feszítsék meg.

²⁷Akkor a helytartó katonái magukkal vitték Jézust a helytartóságra, és köré gyűjtötték az egész csapatot.

²⁸Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá,

²⁹tövisből font koronát tettek a fejére, nádszálat adtak a jobb kezébe, és térdet hajtva gúnyolták őt: "Üdvözlégy, zsidók királya!"

³⁰Azután leköpték, elvették tőle a nádszálat, és a fejéhez verték.

³¹Miután kigúnyolták, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és elvitték, hogy keresztre feszítsék.

³²Kifelé menet találkoztak egy cirénei emberrel, akinek Simon volt a neve: ezt arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet.

³³Amikor arra a helyre értek, amelyet Golgotának, azaz Koponya-helynek neveznek,

³⁴epével kevert bort adtak neki inni. De amikor megízlelte, nem volt hajlandó meginni.

³⁵Miután megfeszítették, sorsvetéssel megosztoztak ruháin;

³⁶azután leültek ott, és őrizték.

³⁷Feje fölé fügesztették az ellene szóló vádat, amely így szólt: EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.

³⁸Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.

³⁹Akik elmentek mellette, a fejüket csóválva káromolták,

⁴⁰és ezt mondták: "Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről!"

⁴¹Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták az írástudókkal és a vénekkel együtt:

⁴²"Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne!

⁴³Bízott az Istenben: szabadítsa meg most, ha akarja; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok."

⁴⁴A vele együtt megfeszített rablók is ugyanígy gyalázták.

⁴⁵Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség lett az egész földön.

⁴⁶Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: "Éli, éli, lamá sabaktáni!" azaz: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?"

⁴⁷Néhányan az ott állók közül, akik hallották ezt, így szóltak: "Illést hívja."

⁴⁸Egy közülük azonnal elfutott, hozott egy szivacsot, megtöltötte ecettel, nádszálra tűzte, és inni adott neki.

⁴⁹A többiek pedig ezt mondták: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megmentse."

⁵⁰Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.

⁵¹És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak.

⁵²A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste.

⁵³Ezek kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek.

⁵⁴Amikor pedig a százados és akik vele őrizték Jézust, látták a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: "Bizony, Isten Fia volt ez!"

⁵⁵Volt ott sok asszony is, akik távolról figyelték mindezt. Ezek Galileából követték Jézust, és szolgáltak neki.

⁵⁶Köztük volt a magdalai Mária és Mária, a Jakab és József anyja, valamint a Zebedeus fiainak anyja.

⁵⁷Amikor beesteledett, eljött egy Arimátiából való gazdag ember, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak.

⁵⁸Ez elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Erre Pilátus megparancsolta, hogy adják ki neki.

⁵⁹József elvitte a testet, tiszta gyolcsba göngyölte,

⁶⁰és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír bejáratához egy nagy követ hengerített, és eltávozott.

⁶¹Ott volt pedig a magdalai Mária és a másik Mária, akik a sírral szemben ültek.

⁶²Másnap, a péntekre következő napon, összegyűltek a főpapok és a farizeusok Pilátusnál,

⁶³és így szóltak: "Uram, eszünkbe jutott, hogy ez a csaló még életében ezt mondta: Három nap múlva feltámadok!

⁶⁴Ezért parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy tanítványai odamenjenek és ellopják őt, aztán azt mondják a népnek: Feltámadt a halottak közül! Ez az utóbbi csalás rosszabb lenne az előzőnél."

⁶⁵Pilátus azonban ezt válaszolta: "Van őrségetek, menjetek, őriztessétek ti, ahogyan tudjátok."

⁶⁶Erre ők elmentek, lepecsételték a követ, és őrséggel őriztették a sírt.