Read Magyar Újfordítású Biblia Evangélium Lukács szerint 17 Bible Online

Evangélium Lukács szerint 17 - Magyar Újfordítású Biblia bible

Evangélium Lukács szerint 17

¹Azután így szólt tanítványaihoz: "Lehetetlen, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek.

²Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintsem egyet is megbotránkoztasson a kicsinyek közül.

³Vigyázzatok magatokra!" Ha vétkezik ellened atyádfia, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki.

⁴És ha naponta hétszer vétkezik ellened, és hétszer tér vissza hozzád ezt mondva: Megbántam - bocsáss meg neki."

⁵Az apostolok így szóltak az Úrhoz: "Növeld a hitünket!"

⁶Az Úr ezt válaszolta: "Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben - az engedelmeskedne nektek."

⁷"Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz!

⁸Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál!?

⁹Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki?

¹⁰Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt."

¹¹Amikor útban volt Jeruzsálem felé, Samária és Galilea között haladt át.

¹²Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik távol megálltak,

¹³és kiáltozva kérték: "Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!"

¹⁴Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: "Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak." És amíg odaértek, megtisztultak.

¹⁵Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent.

¹⁶Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt.

¹⁷Jézus ekkor így szólt: "Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc?

¹⁸Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?"

¹⁹És ezt mondta az Úr: "Kelj fel, menj el, hited megtartott téged."

²⁰Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: "Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá.

²¹Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! - Mert az Isten országa közöttetek van!"

²²A tanítványoknak pedig ezt mondta: "Jönnek majd napok, amikor szeretnétek akár egyetlen egyet is látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok.

²³Ha ezt mondják majd nektek: Íme, ott, vagy íme, itt van, ne menjetek oda, és ne fussatok utána!

²⁴Mert ahogyan a villám cikázik, és az ég aljától az ég aljáig egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján.

²⁵Előbb azonban még sokat kell neki szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.

²⁶És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is:

²⁷ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit.

²⁸Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek;

²⁹de amely napon Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit.

³⁰Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.

³¹Aki azon a napon a háztetőn lesz, a holmija pedig a házban, ne jöjjön le, hogy elvigye, és aki a mezőn lesz, az se forduljon vissza.

³²Emlékezzetek Lót feleségére!

³³Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt.

³⁴Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik.

³⁵Két asszony őröl ugyanott, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik.

³⁶(Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.)"

³⁷Azok pedig ezt kérdezték tőle: "Hol, Uram?" Ő pedig így felelt: "Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk is."