Read Magyar Újfordítású Biblia Evangélium Lukács szerint 24 Bible Online

Evangélium Lukács szerint 24 - Magyar Újfordítású Biblia bible

Evangélium Lukács szerint 24

¹A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket.

²A követ a sírbolt elől elhengerítve találták,

³és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.

⁴Amikor emiatt tanácstalanul álltak, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában.

⁵Majd amikor megrémülve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltak hozzájuk: "Mit keresitek a holtak között az élőt?

⁶Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt:

⁷az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia."

⁸Ekkor visszaemlékeztek az ő szavaira,

⁹és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek.

¹⁰A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak,

¹¹de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik.

¹²(Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.)

¹³Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve,

¹⁴és beszélgettek egymással mindarról, ami történt.

¹⁵Miközben beszélgettek, és vitatkoztak egymással, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.

¹⁶Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel őt.

¹⁷Ő pedig így szólt hozzájuk: "Miről beszélgettek egymással útközben?" Erre szomorúan megálltak.

¹⁸Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: "Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod mi történt ott ezekben a napokban?"

¹⁹"Mi történt?" - kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: "Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki próféta volt, szóban és tettben hatalmas Isten és az egész nép előtt;

²⁰hogyan adták át a főpapok és a főemberek halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg.

²¹Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.

²²Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál,

²³de nem találták ott a testét; eljöttek és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él.

²⁴El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták."

²⁵Akkor ő így szólt hozzájuk: "Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!

²⁶Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?"

²⁷És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.

²⁸Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.

²⁹De azok unszolták és kérték: "Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!" Bement hát, hogy velük maradjon.

³⁰És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta.

³¹Erre megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.

³²Ekkor így szóltak egymásnak: "Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?"

³³Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.

³⁴Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.

³⁵Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.

³⁶Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!"

³⁷Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.

³⁸Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?

³⁹Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."

⁴⁰És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát.

⁴¹Mikor pedig még mindig nem mertek hinni örömükben, és csak csodálkoztak, megkérdezte tőlük: "Van-e itt valami ennivalótok?"

⁴²Erre adtak neki egy darab sült halat.

⁴³Elvette és szemük láttára megette.

⁴⁴Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban."

⁴⁵Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,

⁴⁶és így szólt nekik: "Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül,

⁴⁷és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve.

⁴⁸Ti vagytok erre a tanúk.

⁴⁹És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel."

⁵⁰Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket.

⁵¹És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.

⁵²Ekkor leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe;

⁵³mindig a templomban voltak, és áldották Istent.