Read Újszövetség: élet, igazság és világosság, 2003 Márk evangéliuma 8 Bible Online

Márk evangéliuma 8 - Újszövetség: élet, igazság és világosság, 2003 bible

Márk evangéliuma 8

¹Azokban a napokban, mivel ismét fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniük, magához szólította Jézus a tanítványait, és mondta nekik:

²„Szánakozom e sokaságon, mert immár harmadik napja, hogy velem vannak, és nincs mit enniük;

³és ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton, mert némelyek közülük messziről jöttek.“

⁴A tanítványai pedig ezt felelték neki: „Honnan laktathatná jól ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?“

⁵És megkérdezte őket: „Hány kenyeretek van?“ Azok pedig mondták: „Hét.“

⁶Akkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vette a hét kenyeret, és hálákat adva, megszegte, és adta az ő tanítványainak, hogy tegyék eléjük. És a sokaság elé tették.

⁷Volt egy kevés haluk is. És hálákat adva azt mondta, hogy tegyék eléjük azokat is.

⁸Ettek azért, és jóllaktak; és fölszedték a maradék darabokat, hét kosárral.

⁹Akik pedig ettek mintegy négyezren voltak. Ezután elbocsátotta őket.

¹⁰És azonnal hajóba szállt tanítványaival, és elment Dalmanuta vidékére.

¹¹Kijöttek hozzá a farizeusok, és kezdték őt faggatni, mennyei jelt kívánva tőle, hogy kísértsék őt.

¹²Ő pedig lelkében felfohászkodva, ezt mondta: „Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom nektek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.“

¹³És otthagyva őket, ismét hajóba szállt, és a túlsó partra ment. Őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!

¹⁴De elfelejtettek kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem volt velük több a hajóban.

¹⁵És Jézus figyelmeztette őket, mondván: „Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!“

¹⁶Ekkor egymás között tanakodtak, hogy nincs kenyerünk.

¹⁷Jézus pedig észrevette ezt, és mondta nekik: „Miért tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még most sem látjátok be és nem értitek? Mégis kemény a szívetek?

¹⁸Van szemetek, és nem láttok, és van fületek, és nem hallotok? Nem emlékeztek

¹⁹mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele?“ Mondták neki: „Tizenkettőt.“

²⁰„Amikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele?“ Azok pedig mondták: „Hetet.“

²¹És mondta nekik Jézus: „Hogy nem értitek hát?“

²²Azután Betsaidába ment, és egy vakot vittek hozzá, és kérték őt, hogy érintse meg.

²³Ő pedig megfogta a vaknak kezét, kivezette őt a falun kívül, és a szemeibe köpve és kezeit reátéve, megkérdezte őt, vajon lát-e valamit.

²⁴Az pedig föltekintve mondta: „Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.“

²⁵Azután kezeit ismét rátette annak szemeire, ő pedig feltekintett vele, és meggyógyult, és messze és világosan látott mindent.

²⁶És hazaküldte, mondván: „Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban.“

²⁷És elment Jézus tanítványaival együtt Cézárea Filippi falvaiba. Útközben megkérdezte tanítványaitól: „Kinek mondanak engem az emberek?“

²⁸Ők pedig így feleltek: „Keresztelő Jánosnak, némelyek Illésnek, ismét némelyek pedig egynek a próféták közül.“

²⁹Ő pedig ezt kérdezte tőlük: „Hát ti kinek mondtok engem?“ Péter így felelt neki: „Te vagy a Krisztus.“

³⁰És rájuk parancsolt, hogy senkinek se szóljanak felőle.

³¹És tanítani kezdte őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, megvettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletnie, és harmadnapra fel kell támadnia.

³²És ezt nyíltan mondta. Péter pedig magához vonva őt, dorgálni kezdte.

³³Ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megfeddte Pétert, és ezt mondta: „Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra gondolsz.“

³⁴A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítva, ezt mondta nekik: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.

³⁵Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az ő életét énérettem és az evangéliumért, az megtalálja azt.

³⁶Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?

³⁷Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?

³⁸Mert aki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az Emberfia is szégyellni fogja azt, mikor eljön az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.“