Read Újszövetség: élet, igazság és világosság, 2003 A zsidókhoz írt levél 10 Bible Online

A zsidókhoz írt levél 10 - Újszövetség: élet, igazság és világosság, 2003 bible

A zsidókhoz írt levél 10

¹Mivelhogy a törvény az eljövendő javaknak csak árnyéka és nem pedig a dolgok valóságos képe, ezért azokkal az áldozatokkal, amelyeket esztendőnként szüntelenül bemutatnak sohasem képesek tökéletességre juttatni az odajárulókat.

²Különben megszűnt volna az áldozás, hiszen akik áldoztak és egyszer megtisztultak, nem éreztek volna bűntudatot.

³De az áldozatok évről-évre emlékeztetnek a bűnökre.

⁴Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket.

⁵Ezért a világba való jövetelekor így szól az Úr: „Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem.

⁶Égő és bűnért való áldozatot nem kedveltél.

⁷Akkor ezt mondtam: Íme itt vagyok, amint a könyvtekercsben írva van rólam hogy cselekedjem, ó, Isten, a te akaratodat.“

⁸Előbb ezt mondta: „Áldozatot és ajándékot, égő és bűnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél, amiket a törvény szerint mutatnak be.“

⁹Később így szólt: „Íme, itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat.“ Eltörli az elsőt, hogy életbe léptesse a másodikat.

¹⁰Ez az akarat megszentel minket egyszer s mindenkorra, Jézus Krisztus testének feláldozása által.

¹¹Minden pap naponként szolgálatban áll, és sokszor mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek eltörölni a bűnöket.

¹²Ő azonban egyetlen áldozattal áldozott a bűnökért, és mindörökre az Isten jobbjára ült,

¹³várva, hogy ellenségei zsámolyul vetessenek lábai alá.

¹⁴Mert egyetlen áldozatával örökre tökéletessé tette a megszentelteket.

¹⁵Bizonyságot tesz pedig erről nekünk a Szentlélek is, mert előre megmondta:

¹⁶„Ez az a szövetség, amelyet kötök velük ama napok múltán“ így szól az Úr. „Törvényemet szívükbe adom, és elméjükbe írom be azokat.“

¹⁷Azután így szól: „Az ő bűneikről és álnokságukról többé meg nem emlékezem.“

¹⁸Ahol pedig bűnbocsánat van, ott nincs többé bűnért való áldozat.

¹⁹Mivel tehát, atyámfiai, bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által,

²⁰azon az úton, amelyet Ő szentelt nekünk, mint új és élő utat, a kárpit, azaz az Ő teste által,

²¹és mivel nagy papunk van, aki az Isten háza felett áll,

²²járuljunk hozzá igaz szívvel, a hitnek teljességével, mint akiknek szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől,

²³és testük meg van mosva tiszta vízzel. Tartsuk meg a reménység hitvallását tántoríthatatlanul, mert hű az, aki ígéretet tett.

²⁴És ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jócselekedetekre ösztönözzük.

²⁵El nem hagyva a magunk gyülekezetét, ahogyan szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást, annyival is inkább, mert látjátok, hogy ama nap közeledik.

²⁶Mert ha szándékosan vétkezünk az igazság megismerése után, akkor nincs többé bűneinkért való áldozat,

²⁷hanem az ítéletnek valami félelmes várása és a tűz lángja, amely megemészti az ellenszegülőket.

²⁸Aki megveti a Mózes törvényét, az két vagy három tanúvallomása alapján irgalom nélkül meghal.

²⁹Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltó az, aki az Isten Fiát lábbal tapodja, és a szövetség vérét, amellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelem Lelkét megveti.

³⁰Mert ismerjük azt, aki így szólt: „Enyém az ítélet, én megfizetek.“ És ismét: „Az Úr megítéli az ő népét.“

³¹Rettenetes az élő Isten kezébe esni.

³²Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, amelyekben, miután megvilágosodtatok, sok szenvedéssel teljes küzdelmet állottatok ki,

³³amikor egyfelől gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurcoltak titeket, másfelől társai lettetek azoknak, akik így jártak.

³⁴Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, mivel tudtátok, hogy jobb és maradandóbb vagyonotok van a mennyben.

³⁵Ne dobjátok el tehát bizodalmatokat, amelynek nagy jutalma van.

³⁶Mert béketűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedve elnyerjétek az ígéretet.

³⁷Mert még „egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik.

³⁸Az igaz ember pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.“

³⁹De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.