Read Újszövetség egyszerű fordítás Mate 22 Bible Online

Mate 22 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Mate 22

¹Jézus ezután ismét egy történetet mondott el az embereknek:

²„A mennyek királysága hasonlít ahhoz a királyhoz, aki esküvői vacsorát rendezett a fiának.

³Elküldte a szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat az ünnepi vacsorára. Ők azonban nem akartak eljönni.

⁴Ekkor más szolgákat küldött, és ezt üzente: »Mondjátok meg a meghívottaknak: A vacsora elkészült, levágattam ökreimet és hízott állataimat. Minden készen van: Gyertek el az esküvői vacsorára!«

⁵A meghívottak azonban nem hallgattak rá. Egyikük kiment a földjére, a másik a kereskedésébe.

⁶Néhányan viszont elfogták a szolgáit, megverték és megölték őket.

⁷A király emiatt nagyon mérges lett. Kiküldte a katonáit, akik megölték a gyilkosokat, a városukat pedig felégették.

⁸Majd így szólt a király a szolgáihoz: »Az esküvői vacsora készen áll, a meghívottak azonban nem voltak rá méltók.

⁹Ezért menjetek ki az útkereszteződésekhez! Hívjatok meg mindenkit az esküvői vacsorára, akit csak ott találtok.«

¹⁰A szolgák ki is mentek az utakra, és mindenkit behívtak, akit csak találtak. Voltak köztük rosszak is és jók is. Így aztán megtelt a terem vendégekkel.

¹¹Amikor azonban a király bejött, hogy megnézze a vendégeket, észrevett ott egy embert, aki nem esküvőhöz illő ruhában érkezett.

¹²»Barátom!« — szólította meg a király. »Hogyan jöhettél ide esküvőhöz illő ruha nélkül?« Az csak hallgatott.

¹³A király erre megparancsolta a szolgáinak: »Kötözzétek meg kezét-lábát, és dobjátok ki a sötétségbe, ahol sírás és fogcsikorgatás lesz!«

¹⁴Mert sok ember kap meghívást, de kevés van kiválasztva.”

¹⁵Ekkor elmentek onnan a farizeusok. Azt tervezték, hogy kérdésekkel csalják csapdába Jézust.

¹⁶El is küldték hozzá néhány tanítványukat a Heródespártiakkal együtt. Így szóltak Jézushoz: „Tanító! Tudjuk, hogy becsületes ember vagy, és amit tanítasz, az igaz. Téged nem érdekel, hogy az emberek mit gondolnak, és számodra minden ember egyforma.

¹⁷Mondd el, mit gondolsz: Helyesnek tartod-e, hogy adót fizessünk a császárnak, vagy nem?”

¹⁸Jézus, jól látva gonosz szándékukat, így felelt: „Képmutatók, miért akartok próbára tenni engem?

¹⁹Mutassatok egy pénzérmét, amit az adó befizetéséhez használnak!” Erre odanyújtottak neki egy ezüstpénzt.

²⁰„Kinek a képe és kinek a felirata van ezen a pénzérmén?” — kérdezte tőlük.

²¹„A császáré” — felelték azok. Jézus így folytatta: „Akkor adjátok oda a császárnak, ami a császáré. Istennek pedig adjátok meg, ami Istené!”

²²Amikor ezt meghallották, nagyon meglepődtek. Majd otthagyták Jézust, és eltávoztak.

²³Még aznap Jézushoz jött néhány szadduceus. (A szadduceusok azt mondják, hogy nincs feltámadás.) A következő kérdést tették fel neki:

²⁴„Tanító! Mózes azt mondta: ha egy férfi anélkül hal meg, hogy gyermeket hagyna maga után, akkor a férfi testvérének kell feleségül vennie az asszonyt azért, hogy ő adjon utódot meghalt testvérének.

²⁵Volt nálunk hét fiútestvér. Az első megnősült, azután meghalt. Mivel nem született gyermeke, testvére vette el feleségül az özvegyet.

²⁶Ugyanez történt a második fiúval, majd a harmadikkal is, egészen a hetedikig.

²⁷Legutoljára meghalt az asszony is.

²⁸A feltámadáskor a hét közül kinek lesz a felesége? Hiszen azelőtt már mindegyiknek volt a felesége.”

²⁹Jézus ezt a választ adta nekik: „Tévedésben vagytok, mert nem ismeritek sem az Írásokat, sem Isten erejét.

³⁰A feltámadás után ugyanis senki sem nősül meg, és senki sem megy férjhez, hiszen mindenki olyan lesz, mint a mennyei angyalok.

³¹Ami pedig a halottak feltámadását illeti, nem olvastátok, amit Isten maga mondott nektek?

³²»Én vagyok Ábrahám, Izsák és Jákób Istene.« Ő azonban nem a halottak Istene, hanem az élőké.”

³³Amikor a tömeg ezt meghallotta, nagyon elcsodálkozott a tanításán.

³⁴Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus olyan választ adott a szadduceusoknak, amire nem tudtak mit felelni, mindannyian összegyűltek.

³⁵Egyikük, aki jól ismerte a törvényt, próbára akarta tenni Jézust. Ezt kérdezte tőle:

³⁶„Tanító, melyik a legfontosabb parancsolat a törvényben?”

³⁷Ő így válaszolt: „»Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és teljes elméddel!«

³⁸Ez az első és legfontosabb parancsolat.

³⁹A második ugyanannyira fontos, mint ez: »Szeresd úgy embertársaidat, mint saját magadat!«

⁴⁰Ez a két parancsolat az egész törvény és a próféták írásainak alapja.”

⁴¹Amíg a farizeusok együtt voltak, Jézus feltett nekik egy kérdést:

⁴²„Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia?” „Dávidé” — felelték.

⁴³Erre ezt mondta nekik: „Akkor miért nevezi őt Dávid a Szent Szellemtől vezetve Urának? Ugyanis ezt mondta Dávid:

⁴⁴»Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj a jobb oldalamra, amíg minden ellenségedet hatalmad alá vetem!« Zsolt 110:1

⁴⁵Ha tehát Dávid Urának nevezi Krisztust, akkor hogyan lehet a Krisztus Dávid fia?”

⁴⁶Erre azonban egyikük sem tudott válaszolni. Így attól a naptól kezdve már senki sem merte őt kérdezgetni.