Read Újszövetség egyszerű fordítás Mark 4 Bible Online

Mark 4 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Mark 4

¹Jézus ezután ismét a tó partján kezdett tanítani. Mivel nagyon sok ember gyűlt össze körülötte, hajóba szállt és leült benne. Az emberek pedig a tóparton voltak.

²Jézus sok mindenre történetek segítségével tanította az embereket. Így szólt hozzájuk:

³„Figyeljetek rám! Egyszer egy magvető kiment vetni.

⁴Vetés közben néhány mag az út mellé esett. Az odarepülő madarak ezeket mind megették.

⁵Voltak olyan magok is, amelyek köves földbe hullottak, ahol nem volt sok termőföld. Ezek gyorsan kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben.

⁶Amikor felkelt a nap, megégette azokat, és mivel nem volt gyökerük, hamarosan kiszáradtak.

⁷Voltak olyan magok is, amelyek tövisek közé estek. Amikor a tövisek megnőttek, megfojtották, és így azok nem hoztak termést.

⁸De azok a magok, amelyek jó termőföldbe hullottak, miután kikeltek és felnőttek, jó termést hoztak: harmincszorosat, hatvanszorosat, sőt még százszorosat is.”

⁹Ezután pedig így szólt: „Akinek van füle, hallja!”

¹⁰Amikor egyedül maradt, a körülötte állók a tizenkét apostollal együtt kérdéseket tettek fel neki a történetekkel kapcsolatban.

¹¹Így válaszolt nekik: „Nektek megadatott, hogy megismerjétek Isten királyságának titkát. Rajtatok kívül másoknak azonban mindent csak történetekben mondok el, hogy

¹²»nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek! hogy ne forduljanak Istenhez és bűneik ne legyenek megbocsátva!«” Ézs 6:9-10

¹³Azután így szólt hozzájuk: „Nem értitek ezt a történetet? Akkor hogyan fogjátok megérteni a többit?

¹⁴A magvető Isten üzenetét veti.

¹⁵Néhány ember olyan, mint az út szélére esett mag. Amikor meghallják Isten üzenetét, a Sátán azonnal eljön, és ellopja a beléjük vetett üzenetet.

¹⁶Vannak olyanok, mint azok a magok, amelyeket köves földbe vetettek. Amikor ezek meghallják Isten üzenetét, mindjárt nagy örömmel fogadják.

¹⁷Mivel azonban nem gyökerezik meg bennük, csak rövid ideig marad meg. Amikor ugyanis problémák vagy üldözés éri őket Isten üzenete miatt, hamar elvesztik a hitüket.

¹⁸Ismét mások olyanok, mint azok a magok, amelyeket tövises talajba vetettek. Ők azok, akik meghallják ugyan az igét,

¹⁹de az élet gondjai, a gazdagság csábítása, és sok más dolog utáni vágyakozás jön, és megfojtja bennük Isten üzenetét, s így az ige nem teremhet gyümölcsöt bennük.

²⁰Végül vannak olyanok is, mint azok a magok, amelyeket jó földbe vetettek. Ezek hallják és befogadják Isten üzenetét. Jó termést hoznak: néhányan harmincszorosat, mások hatvanszorosat, és vannak, akik százszorosat.”

²¹Ezután megkérdezte őket: „Vajon miért veszik elő a lámpást? Azért, hogy egy edény vagy az ágy alá tegyék? Nem azért, hogy a lámpatartóra tegyék?

²²Nincs olyan rejtett dolog, ami ismertté ne válna, és nincs titok, ami ki ne tudódna.

²³Akinek van füle, hallja!”

²⁴Aztán így szólt hozzájuk: „Gondoljátok át alaposan amit hallotok! Amilyen mércével másoknak mértek, Isten is olyan mércével mér nektek. Sőt, még többet is kaptok.

²⁵Akinek ugyanis már van, az ezután még többet kap. Akinek viszont nincs, attól még azt is elveszik, amije van.”

²⁶Majd így folytatta: „Isten királysága olyan, mint amikor egy ember magot vet a földbe.

²⁷Alszik és felkel, múlnak az éjszakák és a nappalok. A mag pedig kikel és növekszik. A magvető pedig azt sem tudja, hogyan.

²⁸A föld magától hoz termést: először szára nő, majd kalászt hoz, végül pedig magot terem a kalászban.

²⁹Amikor beérett a termés, a gazda azonnal levágja, mert elérkezett az aratás ideje.”

³⁰Ezután így szólt Jézus: „Mihez hasonlíthatjuk még Isten királyságát? Vagy milyen történettel magyarázzuk meg?

³¹Olyan, mint egy mustármag. Amikor elvetik, ez a mag minden más magnál kisebb.

³²Ezután azonban megnő, és nagyobb lesz minden más kerti növénynél. Olyan nagy ágakat hajt, hogy az égi madarak is fészket rakhatnak rajta.”

³³Még sok ehhez hasonló történettel tanította nekik Isten üzenetét. Annyit mondott nekik, amennyit meg tudtak érteni.

³⁴Történetek nélkül nem is tanította őket. Amikor azonban egyedül maradt a tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.

³⁵Aznap, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Menjünk át a tó másik partjára!”

³⁶Otthagyták tehát a tömeget, és magukkal vitték Jézust a hajóban, amiben volt. Más hajók is követték őt.

³⁷Hirtelen erős szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgy, hogy az már majdnem megtelt vízzel.

³⁸Jézus azonban a hajó hátsó részében aludt egy párnán. Felkeltették őt, és így szóltak hozzá: „Mester, nem érdekel, hogy süllyedünk?”

³⁹Erre ő felkelt, ráparancsolt a szélre, majd így szólt a vízhez: „Csendesedj le!” Ekkor elállt a szél, és nagy csend lett.

⁴⁰Majd azt mondta nekik: „Miért féltek? Még mindig nincs hitetek?”

⁴¹De ők nagyon féltek, és ezt kérdezgették egymástól: „Kicsoda ő, hogy még a vihar és a víz is engedelmeskednek neki?”