Read Újszövetség egyszerű fordítás Mark 6 Bible Online

Mark 6 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Mark 6

¹Ezután Jézus elment onnan a saját városába, a tanítványai pedig követték őt.

²Amikor elérkezett a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallották, és nagy csodálkozással így szóltak: „Honnan tanulta mindezeket? Miként kaphatott ekkora bölcsességet? Hogyan képes ilyen nagy csodákat tenni?

³Hiszen csak egy ács, Mária fia; Jakab, József, Júdás és Simon testvére. És itt élnek köztünk a húgai is!” Ezért nem tudták elfogadni őt.

⁴Jézus ezt mondta nekik: „Egy prófétát mindenhol tisztelnek, csak a saját városában, a rokonai között és a saját otthonában nem.”

⁵Nem is tudott ott csodát tenni, csak néhány beteg embert gyógyított meg kezét rájuk helyezve.

⁶Nagyon elcsodálkozott a hitetlenségükön. Ezután végigjárta a környező falvakat, és tanította az embereket.

⁷Ezután magához hívta tizenkét tanítványát. Elkezdte kettesével kiküldeni őket, és hatalmat adott nekik a gonosz szellemek felett.

⁸Utasításokkal látta el őket: hogy egy vándorbot kivételével semmit se vigyenek magukkal az útra; se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben.

⁹Legyen rajtuk saru, de másik ruhát ne vigyenek magukkal.

¹⁰Továbbá ezt is mondta nekik: „Ha bementek egy házba, maradjatok ott, amíg el nem hagyjátok a várost!

¹¹Ha egy városban nem fogadnak szívesen titeket vagy nem hallgatnak rátok, menjetek el onnan, és még a port is verjétek le a lábatokról.Ez figyelmeztetés lesz számukra.”

¹²A tanítványok pedig elmentek és hirdették az embereknek, hogy változtassák meg ahogyan gondolkodnak és ahogyan élnek.

¹³Sok gonosz szellemet űztek ki, sok beteget megkentek olajjal, és meggyógyítottak.

¹⁴Hallott erről Heródes király is, mert Jézus neve mindenfelé ismertté vált. Sokan azt mondták: „Bemerítő János támadt fel a halálból, ezért működnek benne a csodatevő erők.”

¹⁵Voltak, akik ezt mondták: „Ez az ember Illés.” Mások így szóltak: „Jézus egy olyan próféta, mint amilyenek a régi próféták voltak.”

¹⁶Amikor ezt Heródes meghallotta, így szólt: „Az a János támadt fel a halálból, akit én lefejeztettem.”

¹⁷Ugyanis maga Heródes adott parancsot arra, hogy fogják el Jánost, és vessék börtönbe. Heródiás miatt tette ezt, aki testvérének, Fülöpnek felesége volt. Heródes azonban feleségül vette őt.

¹⁸János pedig mindig ezt mondogatta Heródesnek: „A törvény szerint nem helyes az, hogy a testvéred feleségével élsz.”

¹⁹Heródiás ezért gyűlölte Jánost. Meg akarta ölni őt, de nem tudta,

²⁰mert Heródes félt Jánostól. Heródes tudta, hogy János igaz és szent ember, ezért megvédte őt. Gyakran zavarba jött, amikor János beszédeit hallotta, mégis szívesen hallgatta őt.

²¹De egyszer eljött az alkalmas idő Heródiás számára. Születésnapján Heródes vacsorát adott főembereinek, hadvezéreinek és Galilea más fontos embereinek.

²²Amikor Heródiás lánya bejött és táncolt, nagyon megtetszett Heródesnek és vendégeinek. Ezért így szólt a király a lányhoz: „Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.”

²³Meg is esküdött neki: „Bármit kérsz, megadom neked, legyen az akár királyságom fele is!”

²⁴A lány kiment, és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek tőle?” Az anyja így válaszolt: „Kérd tőle Bemerítő János fejét!”

²⁵A lány erre sietve visszatért a királyhoz és így szólt: „Azt akarom, hogy most azonnal add oda nekem Bemerítő János fejét egy tálon!”

²⁶A király erre nagyon szomorú lett, de mivel megesküdött rá a vendégek előtt, nem akarta visszautasítani a lány kérését.

²⁷Ezért a király azonnal elküldött egy hóhért, hogy hozza oda János fejét. Az el is ment, és lefejezte őt a börtönben.

²⁸Egy tálon odahozta János fejét és átadta a lánynak. A lány pedig az anyjához vitte.

²⁹Amikor János tanítványai meghallották ezt, eljöttek, elvitték a holttestét, és elhelyezték egy sírban.

³⁰Ezután Jézus köré gyűltek az apostolok, és elmondták neki mindazt, amit tettek és tanítottak.

³¹Akkor Jézus így szólt hozzájuk: „Gyertek el velem egy csendes helyre, de csak ti magatok, és pihenjetek egy kicsit!” Ugyanis annyi ember járt arra, hogy még arra sem volt lehetőségük, hogy egyenek.

³²Így tehát hajóba szálltak, és elmentek egy csendes helyre.

³³De sokan látták, hogy elmentek, és felismerték őket. Ezért minden környező városból szárazföldön futva tették meg az utat, és előbb odaértek, mint Jézus és a tanítványai.

³⁴Amikor Jézus kiszállt a hajóból, meglátta a nagy tömeget. Megsajnálta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Úgyhogy sok mindenről kezdett el nekik tanítani.

³⁵Addigra már beesteledett, ezért odajöttek hozzá a tanítványai, és így szóltak: „Ez egy elhagyatott hely, és késő van már.

³⁶Küldd el a népet, hogy elmehessenek a környező településekre és falvakba. Hadd vegyenek valamilyen ételt maguknak!”

³⁷De Jézus erre így válaszolt: „Ti adjatok nekik enni!” Ők ezt mondták: „Úgy gondolod, hogy vegyünk nekik kétszáz ezüstpénz értékű kenyeret, hogy enni adjunk nekik?”

³⁸„Hány kenyeretek van?” — kérdezte tőlük. „Menjetek, és nézzétek meg!” Miután megnézték, így szóltak: „Öt kenyerünk van, és két halunk.”

³⁹Akkor megparancsolta a tanítványainak, hogy csoportokban ültessék le az embereket a fűre.

⁴⁰Azok le is ültek száz és ötven fős csoportokban.

⁴¹Jézus kézbe vette az öt kenyeret és a két halat, felnézett az égre, hálát adott Istennek, és megtörte a kenyereket. Majd átnyújtotta tanítványainak, hogy adják át a népnek. Ezután a két halat is szétosztotta közöttük.

⁴²Mindenki evett belőle, és jóllaktak.

⁴³Evés után tizenkét kosár maradékot gyűjtöttek össze a kenyérből és a halból.

⁴⁴Ötezer volt azoknak a férfiaknak a száma, akik ettek a kenyérből.

⁴⁵Jézus ezután arra kérte a tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át a tó túlsó partjára Betsaidába, mialatt ő elküldi a népet.

⁴⁶Miután otthagyta a tömeget, felment a hegyre imádkozni.

⁴⁷Eljött az este, a hajó a tó közepénél járt. Jézus egyedül volt a parton.

⁴⁸Látta, hogy a tanítványainak nehéz evezni, mert erős ellenszelük van. Hajnalban, valamikor három és hat óra között, a tó vizén járva odament hozzájuk.

⁴⁹Éppen elment volna mellettük, amikor meglátták, hogy a tavon jár. Azt hitték, hogy kísértet, és hangosan felkiáltottak,

⁵⁰mert mindannyian látták őt, és nagyon megijedtek. Ő azonban rögtön megszólította őket: „Bízzatok! Én vagyok. Ne féljetek!”

⁵¹Azután beszállt hozzájuk a hajóba, a szél pedig elállt. A tanítványai pedig nagyon elcsodálkoztak ezen.

⁵²És bár látták, hogy Jézus hogyan sokasította meg a kenyeret, mégsem értették, mit jelent, mert kemény volt a szívük.

⁵³Miután átkeltek a tavon, Genezáretben kötöttek ki.

⁵⁴Amint kiszálltak a hajóból, az emberek azonnal felismerték Jézust.

⁵⁵Amikor meghallották, hogy valahol megjelent, mindenhonnan siettek, hogy odavigyék hozzá az ágyaikon fekvő betegeket.

⁵⁶Bárhová is ment — falvakba, városokba vagy más településekre — az emberek kitették betegeiket a piactérre, és könyörögtek Jézusnak, hogy legalább a köntöse szélét érinthessék. Akik pedig megérintették, meg is gyógyultak.