Read Újszövetség egyszerű fordítás Mark 9 Bible Online

Mark 9 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Mark 9

¹Ezután így szólt hozzájuk Jézus: „Igazán mondom, hogy az itt állók közül vannak néhányan, akik nem halnak meg addig, amíg meg nem látják, hogy Isten királysága eljött hatalommal.”

²Hat nappal később Jézus félrehívta Pétert, Jakabot és Jánost. Felvitte őket egy magas hegyre. Ott a szemük láttára elváltozott.

³Ruhája ragyogóan fehér lett. Olyan fehér, amilyenné semmilyen ruhafestő nem tudná tenni itt a földön.

⁴Megjelent Mózes és Illés is, és beszélgetni kezdtek Jézussal.

⁵Ekkor Péter Jézushoz fordult, és így szólt: „Tanító! Jól érezzük itt magunkat. Készítsünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, és egyet Illésnek!”

⁶Azért mondta ez, mert nem tudta, hogy mit mondjon, annyira megijedtek mindnyájan.

⁷Ekkor egy felhő jelent meg, és mindnyájukat beárnyékolta. A felhőből pedig megszólalt egy hang: „Ő az én szeretett Fiam. Őrá hallgassatok!”

⁸Mikor egy pillanattal később körülnéztek, már senki mást nem láttak a közelükben; csak Jézus volt velük.

⁹Amikor lefelé jöttek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik, hogy addig senkinek se beszéljenek arról, amit a hegyen láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból.

¹⁰Mindezt megtartották magukban. Maguk között azonban arról beszélgettek, hogy vajon mit jelent „feltámadni a halálból”.

¹¹Majd megkérdezték Jézust: „Miért mondják azt a törvénytanítók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?”

¹²Jézus így válaszolt: „Illés valóban előbb jön el, hogy mindent helyreállítson. De vajon miért írja az Írás az Emberfiáról, hogy sokat kell szenvednie, és hogy az emberek megvetik majd?

¹³Én azt mondom, Illés már el is jött, és mindent megtettek vele, amit akartak, ahogyan az meg van írva róla.”

¹⁴Amikor visszaértek a többi tanítványhoz, nagy tömeget láttak körülöttük. Láttak néhány törvénytanítót is, akik a tanítványokkal vitatkoztak.

¹⁵Amint az emberek meglátták Jézust, elcsodálkoztak, és odafutottak, hogy köszöntsék őt.

¹⁶Jézus megkérdezte őket: „Miről vitatkoztok velük?”

¹⁷Egy férfi válaszolt neki a tömegből: „Tanító, a fiamat hoztam hozzád. Néma szellem van benne, ami képtelenné teszi őt arra, hogy beszéljen.

¹⁸Valahányszor a gonosz szellem megtámadja a fiamat, a földre dobja őt. Habzik a szája, a fogát csikorgatja, és teljesen merev lesz. Kértem a tanítványaidat, hogy űzzék ki belőle a gonosz szellemet, de nem tudták.”

¹⁹Jézus így válaszolt nekik: „Micsoda hitetlen emberek! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig kell még türelmesnek lennem hozzátok? Hozzátok ide azt a fiút!”

²⁰Erre odavitték a fiút Jézushoz. Amikor a gonosz szellem meglátta Jézust, azonnal megtámadta a fiút, és megrázta. Ő erre leesett a földre, és ott forgott habzó szájjal.

²¹Jézus megkérdezte a fiú apját: „Mennyi ideje van ebben az állapotban?” Ő így válaszolt: „Már gyermekkora óta.

²²Sokszor vetette tűzbe vagy vízbe a gonosz szellem, hogy megölje. Ha tudsz valamit tenni, kérlek, könyörülj meg rajtunk, és segíts!”

²³Jézus így szólt hozzá: „Azt mondod: »Ha tudsz valamit tenni …« Minden lehetséges annak, aki hisz.”

²⁴A fiú apja azonnal felkiáltott: „Hiszek! De segíts, hogy még jobban tudjak hinni!”

²⁵Amikor Jézus látta, hogy a tömeg egyre jobban körülzárja őket, a következő szavakkal parancsolt a gonosz szellemnek: „Te süketséget és némaságot okozó gonosz szellem! Parancsolom, hogy menj ki belőle, és soha vissza ne gyere!”

²⁶A gonosz szellem pedig hangosan kiáltozott és rángatta a fiút, majd kiment belőle. A fiú úgy feküdt a földön, mintha meghalt volna. Olyannyira, hogy többen mondták is, hogy meghalt.

²⁷Jézus megfogta a fiú kezét, és felállította őt.

²⁸Ezután Jézus bement egy házba. A tanítványai félrehívták, és megkérdezték tőle: „Mi miért nem tudtuk kiűzni ezt a szellemet?”

²⁹Jézus így válaszolt: „Ez a fajta semmi mással nem űzhető ki, csak imádkozással.”

³⁰Ezután elmentek onnan, és bejárták egész Galileát. Jézus azonban nem akarta, hogy az emberek megtudják, hol vannak,

³¹mert a tanítványait tanította. Ezt mondta nekik: „Az Emberfiát hamarosan átadják az embereknek, és megölik. De három nap múlva feltámad.”

³²A tanítványai azonban nem értették, amit mondott, és féltek őt megkérdezni erről.

³³Ezután Kapernaumba mentek. Amikor Jézus már bent volt egy házban, megkérdezte őket: „Miről beszélgettetek útközben?”

³⁴Ők azonban csak hallgattak. Útközben ugyanis arról beszélgettek, hogy melyikük a legnagyobb.

³⁵Akkor Jézus leült, odahívta magához a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: „Ha valaki első akar lenni, az legyen a legutolsó, és szolgáljon mindenkinek.”

³⁶Azzal kézenfogott egy kisgyermeket, és eléjük állította. Majd karjába vette, és így szólt tanítványaihoz:

³⁷„Aki elfogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad el. Aki viszont engem elfogad, az nemcsak engem fogad el, hanem azt is, aki elküldött engem.”

³⁸János ekkor így szólt Jézushoz: „Tanító! Láttuk, hogy valaki a te nevedben űzött ki gonosz szellemeket. Megpróbáltuk leállítani őt, hiszen nem tartozik hozzánk.”

³⁹„Ne állítsátok le!” — mondta Jézus. „Mert aki az én nevemben tesz csodát, az utána nem lesz képes rosszat mondani rólam.

⁴⁰Aki nincs ellenünk, az velünk van.

⁴¹Ha valaki ad nektek egy pohár vizet azért, mert Krisztushoz tartoztok — igazán mondom nektek —, meg fogja kapni a jutalmát.

⁴²Aki viszont e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, akár csak egyet is bűnbe visz, az jobban járna, ha egy malomkövet kötnének a nyakára, és bedobnák a tengerbe.

⁴³Ha az egyik kezed bűnbe visz, vágd le azt! Mert jobb lesz neked, ha elveszíted az egyik kezedet, de örök életed lesz, mintha két kezed lenne, de a pokolra kerülnél, ahol a tűz soha nem alszik el.

⁴⁴Ott örökre a férgek tápláléka lennél, és soha ki nem alvó tűz égetne.

⁴⁵Ha az egyik lábad bűnbe visz, vágd le azt! Mert jobb lesz neked, ha fél lábbal lépsz be az örök életbe, mintha két lábbal dobnának a pokolra.

⁴⁶Ott örökre a férgek tápláléka lennél, és soha ki nem alvó tűz égetne.

⁴⁷Ha az egyik szemed bűnbe visz, vájd ki azt! Mert jobb lesz neked, ha csak egy szemmel lépsz be Isten királyságába, mintha két szemmel dobnának a pokolra.

⁴⁸Ott örökre a férgek tápláléka lennél, és soha ki nem alvó tűz égetne.

⁴⁹Mert mindenkit tűzzel sóznak meg.

⁵⁰Jó a só. Ha azonban elveszíti sós ízét, hogyan lehetne visszaadni azt? Legyen bennetek só, és éljetek egymással békességben!”