Read Újszövetség egyszerű fordítás Lukacs 15 Bible Online

Lukacs 15 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Lukacs 15

¹A vámszedők és a bűnösök mind Jézus köré gyűltek, hogy hallgassák őt.

²De a farizeusok és a törvénytanítók morgolódni kezdtek: „Ez az ember magához fogadja a bűnösöket, és együtt eszik velük!”

³Erre Jézus a következő történetet mondta el nekik:

⁴„Ha közületek valakinek van száz juha, és azok közül egyet elveszít, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, hogy az elveszett után menjen, amíg meg nem találja?

⁵Ha megtalálta, nagy örömmel a vállára veszi,

⁶és hazamegy vele. Otthon összehívja a barátait és a szomszédait, és azt mondja nekik: »Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat!«

⁷Ezért mondom nektek: ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen bűnös miatt, aki megváltoztatja az életét, mint kilencvenkilenc igaz ember miatt, akiknek nincs szükségük arra, hogy megváltoztassák az életüket.

⁸Vagy ha egy asszonynak van tíz ezüstpénze, és közülük egy elveszik, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e fel alaposan a házat, és nem kutat-e utána egészen addig, amíg meg nem találja?

⁹És amikor megtalálta, összehívja a barátnőit és a szomszédait, és azt mondja: »Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett ezüstpénzemet!«

¹⁰Ezért mondom nektek: Isten angyalai ugyanígy örülnek, amikor egy bűnös ember megváltoztatja az életét.” A fiú, aki elment otthonról

¹¹Azután így folytatta: „Egy embernek volt két fia.

¹²A fiatalabbik azt mondta az apjának: »Apám, add ki nekem a vagyonunkból azt a részt, ami az enyém!« Erre az apa szétosztotta a vagyonát a két fiú között.

¹³Nem sokkal ezután a fiatalabbik mindenét összeszedte és távoli vidékre költözött. Ott bolond módon élve minden pénzét elpazarolta.

¹⁴Amikor már minden pénze elfogyott, az embereknek nem volt mit enniük azon a vidéken. A fiú éhes volt, és pénzre volt szüksége.

¹⁵Ezért dolgozni kezdett egy embernél, aki kiküldte őt a földjére disznókat etetni.

¹⁶A fiú szívesen evett volna még a disznók ételéből is, de senki nem adott neki.

¹⁷Végül elgondolkodott, és ezt mondta: »Mennyi olyan munkása van az én apámnak, akik fizetést kapnak, és bőven van mit enniük. Én pedig éhen halok itt!

¹⁸Azonnal elindulok, visszamegyek az apámhoz, és azt mondom neki: Apám, bűnt követtem el Isten ellen és ellened is.

¹⁹Nem vagyok többé méltó arra, hogy a fiadnak nevezz. De hadd legyek olyan, mint egy a munkásaid közül!«

²⁰Ezzel a fiú elindult az apjához.” „Még messze volt a háztól, amikor az apja meglátta és megsajnálta őt. Odaszaladt hozzá, a nyakába borult, és megcsókolta.

²¹A fiú pedig így szólt hozzá: »Apám, bűnt követtem el Isten ellen és ellened is. Nem vagyok többé méltó arra, hogy a fiadnak nevezz.«

²²De az apja megparancsolta a szolgáknak: »Siessetek, hozzátok ide a legjobb kabátot, és adjátok rá! Húzzatok gyűrűt az ujjára, és sarut a lábára!

²³Azután hozzátok elő a hízott borjút, és vágjátok le, hogy együtt együnk és ünnepeljünk!

²⁴Mert az én fiam meghalt, de feltámadt, elveszett, de megkerült.« Ezután ünnepelni kezdtek.”

²⁵„Az idősebbik fiú ezalatt a mezőn volt. Amikor hazafelé jött, és a ház közelébe ért, meghallotta a zenét és a táncot.

²⁶Odahívta az egyik szolgáját, és megkérdezte tőle, hogy mi történt.

²⁷»Az öcséd érkezett meg. Apád pedig levágatta a hízott borjút, mert épségben kapta vissza a fiát.«

²⁸Erre az idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni a házba. De az apja kiment hozzá, és kérte, hogy menjen be.

²⁹Ő azonban így válaszolt neki: »Látod, én évek óta szolgállak, és teljesítem minden parancsodat. De te még egy kecskét sem adtál nekem soha, hogy a barátaimmal együtt ünnepelhessek.

³⁰Amikor pedig hazajön ez a fiad, aki a vagyonodat nőkre pazarolta, te a hízott borjút vágatod le neki.«

³¹Az apja erre így szólt hozzá: »Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd.

³²De most ünnepelnünk és örülnünk kell, mert az öcséd meghalt, de feltámadt. Elveszett, de megkerült.«”