Read Újszövetség egyszerű fordítás Lukacs 2 Bible Online

Lukacs 2 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Lukacs 2

¹Abban az időben Augustus császár parancsot adott, hogy számoljanak össze minden embert, aki a Római Birodalom területén lakott.

²Ez volt az első népszámlálás. Ebben az időben Szíriában Cirenius volt a helytartó.

³Mindenki elment tehát a saját szülővárosába feliratkozni.

⁴József is elindult a galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveztek. József Dávid családjából és nemzetségéből származott.

⁵Vele volt Mária, a jegyese is, aki akkor gyermeket várt.

⁶Amíg azonban Betlehemben voltak, eljött Mária szülésének ideje. Megszülte első kisfiát.

⁷A gyermeket bepólyálta és a jászolba fektette, mert a fogadóban nem volt hely számukra. Néhány pásztor hall Jézusról

⁸Azon az éjszakán a környékbeli legelőkön pásztorok voltak a szabad ég alatt és a nyájukat őrizték.

⁹Egyszer csak megjelent nekik az Úr angyala, és Isten dicsősége ragyogta körül őket.

¹⁰A pásztorok megrémültek, de az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek, mert nagy örömhírt hoztam, ami minden embernek örömöt szerez majd!

¹¹Ma megszületett nektek a Szabadító Dávid városában, aki az Úr Krisztus.

¹²A jel pedig, amelyről felismeritek, ez lesz: egy kisgyermeket találtok majd, aki egy jászolban fekszik bepólyálva.”

¹³Hirtelen hatalmas angyali sereg jelent meg az angyal mellett, akik így dicsőítették Istent:

¹⁴„Dicsőség a mennyben az Istennek, és a földön legyen békesség azoknak, akik úgy élnek, ahogy Istennek tetszik!”

¹⁵Miután az angyalok elmentek, hogy visszatérjenek a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el Betlehembe! Nézzük meg mindazt, amit az Úr mondott nekünk!”

¹⁶S ezzel sietve útnak indultak. Meg is találták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket.

¹⁷Miután meglátták őt, mindenkinek elmondták azt, amit erről a gyermekről hallottak.

¹⁸Mindenki, aki hallotta, csodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak.

¹⁹Mária azonban megőrizte a szívében mindezeket, és sokat gondolkodott azon, ami történt.

²⁰A pásztorok eközben hazatértek. Köszönetet mondtak Istennek és dicsérték Őt mindazért, amit láttak és hallottak. Minden pontosan úgy történt, ahogyan az angyal előre elmondta nekik.

²¹Amikor a gyermek nyolcnapos lett, eljött körülmetélésének ideje. A Jézus nevet adták neki, ahogyan ezt az angyal mondta, mielőtt még a gyermek elkezdett volna növekedni Máriában.

²²Amikor Mózes törvénye szerint elérkezett a megtisztulás ideje, elvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy ott az Úrnak bemutassák.

²³A törvényben ugyanis meg van írva: „Minden elsőszülött fiút az Úrnak kell szentelni.”

²⁴Elmentek tehát, hogy az Úr törvénye szerint áldozatként bemutassanak egy pár gerlicét és két galambfiókát. Simeon meglátja Jézust

²⁵Jeruzsálemben élt egy Simeon nevű ember. Igaz, istenfélő ember volt. Izráel szabadítását várta, és a Szent Szellem volt vele.

²⁶A Szent Szellem megmutatta neki, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja a Krisztust, akit az Úr küld.

²⁷Simeont a Szent Szellem a Templomba vezette. Amikor Jézus szülei behozták a gyermeket, hogy megtegyék, amit a törvény előír,

²⁸Simeon a karjába vette Jézus. Dicsérte Istent, és ezt mondta:

²⁹„Uram, most engedd el a Te szolgádat békében, ahogyan megígérted,

³⁰mert szemeim meglátták a te szabadításodat,

³¹amit minden ember számára készítettél.

³²Útmutató világosság ő a nem zsidó népek számára, és dicsőség néped, Izráel számára!”

³³Jézus apja és anyja csodálkozott azon, amit Simeon mondott róla.

³⁴Ezután Simeon megáldotta őket. Így szólt Jézus anyjához, Máriához: „Ezt a gyermeket Isten arra rendelte, hogy Izráel fiai közül sokan elbukjanak vagy felemelkedjenek általa. Arra van rendelve, hogy jel legyen, amit az emberek nem fogadnak el.

³⁵Mindez azért lesz így, hogy sok szív gondolata ismertté legyen. És azok a dolgok, amelyek történni fognak, fájdalmasak lesznek számodra — mintha egy kard szúrná át a szívedet.” Anna meglátja Jézust

³⁶Volt a Templomban egy Anna nevű prófétanő is. Fánuel leánya volt, az Áser törzsébe tartozott. Nagyon idős volt, nyolcvannégy éves. Hét év házasság után maradt özvegyen.

³⁷Soha nem ment el a Templomból, hanem böjttel és imával szolgálta Istent éjjel-nappal.

³⁸Anna is odalépett hozzájuk. Hálát adott Istennek, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem szabadulását várták.

³⁹Amikor mindent megtettek, amit az Úr törvénye kívánt, visszatértek lakóhelyükre, a galileai Názáretbe.

⁴⁰A gyermek pedig növekedett és erősödött. Egyre bölcsebb lett, és Isten áldása volt rajta.

⁴¹Jézus szülei minden évben elmentek Jeruzsálembe a Pászka ünnepére.

⁴²Amikor Jézus tizenkét éves volt, szokásuk szerint ismét felmentek az ünnepre.

⁴³Amikor az ünnepnek vége volt, a szülők hazaindultak, Jézus viszont Jeruzsálemben maradt.

⁴⁴Szülei azonban nem tudtak erről. Azt gondolták, hogy a gyermek útitársaikkal van, és hazafelé megy. Már egy napja úton voltak, amikor keresni kezdték őt rokonaik és barátaik között.

⁴⁵Miután nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy ott keressék tovább.

⁴⁶Három nap múlva találták meg a Templomban. A tanítók között ült, hallgatta és kérdezgette őket.

⁴⁷Mindenki, aki hallotta őt, elcsodálkozott azon, hogy milyen értelmes, és a kérdésekre adott válaszain.

⁴⁸Amikor a szülei meglátták őt, megdöbbentek. Anyja így szólt hozzá: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Apád és én nagyon aggódtunk érted, és kerestünk téged!”

⁴⁹Mire ő így válaszolt: „Miért kellett engem keresnetek? Nem tudjátok, hogy nekem az én Atyám dolgaival kell foglalkoznom?”

⁵⁰Szülei nem értették meg a válaszát.

⁵¹Ezután Jézus visszatért velük Názáretbe, és engedelmeskedett szüleinek. Mária megőrizte mindezeket a dolgokat a szívében.

⁵²Jézus pedig egyre bölcsebb és erősebb lett, és növekedett az emberek és Isten előtti kedvességben.