Read Újszövetség egyszerű fordítás Lukacs 23 Bible Online

Lukacs 23 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Lukacs 23

¹Ezután az egész csoport elindult, és elvitték Jézust Pilátushoz.

²Ott így kezdték el vádolni: „Erről az emberről megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket. Ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt mondja magáról, hogy ő maga Krisztus, a király.”

³Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Jézus pedig így válaszolt: „Úgy van, ahogy mondod.”

⁴Pilátus ekkor így szólt a főpapokhoz és a néphez: „Semmi rosszat nem találok ebben az emberben.”

⁵De azok újra és újra ezt mondták: „Júdea egész népét fellázítja a tanításaival, Galileától kezdve egészen idáig.”

⁶Amikor Pilátus ezt hallotta, megkérdezte, hogy Jézus Galileából való-e.

⁷Amikor megtudta, hogy Heródes hatósága alá tartozik, elküldte őt Heródeshez. Heródes azokban a napokban szintén Jeruzsálemben volt.

⁸Amikor meglátta Jézust, nagyon megörült. Már évek óta szerette volna látni, mivel hallott róla, és remélte, hogy Jézus tesz előtte néhány csodát.

⁹Sok kérdést feltett neki, de Jézus egyikre sem válaszolt.

¹⁰A z ott álló főpapok és törvénytanítók hevesen vádolták őt.

¹¹Heródes és katonái megvetően bántak vele. Kigúnyolták, díszes ruhát adtak rá, majd visszaküldték őt Pilátushoz.

¹²Heródes és Pilátus ezen a napon kötöttek barátságot, mert ezelőtt ellenségek voltak.

¹³Ekkor Pilátus összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet.

¹⁴Így szólt hozzájuk: „Ezt az embert azzal hoztátok ide, hogy félrevezeti a népet. Én kikérdeztem őt, és semmi olyat nem találtam benne, ami bizonyítaná vádjaitokat.

¹⁵Heródes sem talált benne semmi rosszat, mert visszaküldte őt hozzánk. Látjátok tehát, hogy semmit sem tett, amiért halált érdemelne.

¹⁶Ezért megkorbácsoltatom, és elengedem.”

¹⁷„Ünnepek alkalmával ugyanis szabadon kellett engednie nekik egy foglyot.”

¹⁸Erre az egész nép kiabálni kezdett: „Öld meg ezt az embert! Barabbást pedig engedd nekünk szabadon!”

¹⁹(Barabbás a városban történt lázadás és gyilkosság miatt volt börtönben.)

²⁰Pilátus újra szólt hozzájuk, mert ő szabadon akarta engedni Jézust.

²¹De azok tovább kiabáltak: „Feszítsd meg! Feszítsd meg!”

²²Pilátus harmadszor is megszólalt: „De hát mi rosszat tett? Semmit sem találtam benne, amiért halált érdemelne. Megbüntetem, és azután elengedem.”

²³De a tömeg hangosan kiabálva követelte, hogy feszítsék keresztre Jézust. Végül a kiáltozás győzött,

²⁴és Pilátus úgy döntött, hogy teljesíti a kérésüket.

²⁵Szabadon engedte azt az embert, akit kértek — aki lázadásért és gyilkosságért volt börtönben —, Jézust pedig átadta nekik, hogy tegyenek vele, amit akarnak.

²⁶Mialatt elvezették őt, megfogtak egy Cirénéből való, Simon nevű embert, aki épp a mezőről jött. Rátették a keresztet, és kényszerítették, hogy vigye Jézus után.

²⁷Nagy tömeg követte Jézust, köztük néhány asszony is, akik jajgattak és siratták őt.

²⁸Jézus feléjük fordult, és így szólt hozzájuk: „Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok! Sirassátok inkább magatokat és a gyermekeiteket!

²⁹Mert közelednek a napok, amikor az emberek azt mondják: »Boldogok azok az asszonyok, akiknek nem lehetett gyermekük. Boldogok azok az anyaméhek, amelyek nem szültek, és azok az emlők, amelyek nem tápláltak gyermeket.«

³⁰A hegyeknek azt mondják: »Essetek ránk!«, és a domboknak: »Rejtsetek el minket!«

³¹Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mit tesznek majd a szárazzal?”

³²Jézussal együtt két bűnözőt is kivezettek, hogy megöljék őket.

³³Amikor megérkeztek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek neveznek, ott keresztre feszítették Jézust, és a két bűnözőt is. Az egyik bűnözőt a jobb oldalán, a másikat pedig a bal oldalán feszítették keresztre.

³⁴Jézus így szólt: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit tesznek!” A katonák sorsot vetettek, és így osztották el a ruháit maguk között.

³⁵A tömeg ott állt, és nézte. A vezetők így gúnyolták őt: „Másokat megmentett. Mentse meg magát is, ha ő a Krisztus, Isten választottja!”

³⁶A katonák is odamentek, és kigúnyolták. Ecetet kínáltak neki,

³⁷és így szóltak hozzá: „Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magad!”

³⁸Fölötte pedig ez a felirat állt: „EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA.”

³⁹Az egyik bűnöző, aki mellette függött, így sértegette: „Hát nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg hát magadat, és minket is!”

⁴⁰De a másik bűnöző rászólt és ezt mondta neki: „Nem félsz Istentől? Te is halálra vagy ítélve, ahogyan ő.

⁴¹Csakhogy a mi ítéletünk jogos, mert azt kapjuk, amit megérdemeltünk. Ez az ember azonban semmi rosszat sem tett.”

⁴²Aztán így szólt: „Jézus! Emlékezz rám, amikor uralmad elkezdődik!”

⁴³Jézus így válaszolt: „Mondom neked, ma együtt leszel velem a Paradicsomban.”

⁴⁴Déli tizenkét óra körül a nap eltűnt, és három óráig sötétség volt a földön.

⁴⁵A templom függönye kettészakadt.

⁴⁶Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: „Atyám, a kezedbe helyezem az életemet.” Amikor ezt kimondta, meghalt.

⁴⁷Amikor a százados látta, ami történt, Istent dicsőítette, és ezt mondta: „Biztos, hogy igaz ember volt.”

⁴⁸Mindazok pedig, akik az eseményre odagyűltek és látták mindazt, ami történt, szomorúan távoztak.

⁴⁹Jézus közeli barátai pedig, köztük az asszonyok is, akik Galileától idáig követték, távolabb álltak, és figyeltek mindent.

⁵⁰Volt ott egy József nevű jó és igaz ember, a Főtanács tagja.

⁵¹Ő nem értett egyet a tanács döntésével és azzal, amit tettek. A júdeai Arimátia városából származott. Várta Isten királyságának eljövetelét.

⁵²Ez az ember elment Pilátushoz, és elkérte tőle Jézus testét.

⁵³Levette a keresztről, és vászonba tekerte. Egy sziklába vágott sírba fektette, amelyben addig még senki sem volt eltemetve.

⁵⁴Péntek volt, közeledett a szombat napja.

⁵⁵Az asszonyok, akik Galileától követték Jézust, most Józseffel mentek. Látták a sírt, és azt is, hogy hogyan helyezték bele Jézus testét.

⁵⁶Azután hazamentek, és illatszereket és balzsamokat készítettek. A szombatot pedig pihenéssel töltötték a parancsolat szerint.