Read Újszövetség egyszerű fordítás Janos 5 Bible Online

Janos 5 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Janos 5

¹Ezek után Jézus felment Jeruzsálembe a zsidók ünnepére.

²Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy medence, amit héberül Betesdának hívnak. A medencének öt csarnoka van.

³Itt nagyon sok beteg feküdt, voltak köztük vakok, sánták és bénák.

⁴(„Időnként ugyanis leszállt a tóra az Úr angyala, felkavarta a vizet, és aki ilyenkor elsőként lépett a tóba, az meggyógyult, bármilyen betegségben szenvedett is.”)

⁵Volt ott egy ember, aki már harmincnyolc éve beteg volt.

⁶Jézus látta, hogy ott fekszik. Tudta, hogy milyen régóta beteg, és megkérdezte tőle: „Meg akarsz gyógyulni?”

⁷Erre a beteg így felelt: „Uram, nincs senki, aki segítene bevinni a medencébe, amikor a víz felkavarodik. Mire odaérek, mindig valaki más lép be előttem.”

⁸Ekkor Jézus ezt mondta: „Kelj fel, fogd az ágyadat, és járj!”

⁹Az ember pedig azonnal meggyógyult, felvette az ágyát, és járni kezdett. Aznap szombat volt,

¹⁰ezért a zsidók így szóltak a meggyógyított emberhez: „Szombat van, a Törvény szerint nem szabad felvenned az ágyadat.”

¹¹Erre ő ezt válaszolta: „Aki engem meggyógyított, az mondta, hogy vegyem fel az ágyamat, és járjak.”

¹²A zsidók megkérdezték tőle: „Ki az az ember, aki azt mondta neked, hogy vedd fel az ágyadat, és járj?”

¹³De a meggyógyított ember nem tudta, ki volt az, mert Jézus eltűnt a tömegben.

¹⁴Később Jézus találkozott vele a Templomban, és így szólt hozzá: „Most meggyógyultál, de többé ne vétkezz, nehogy valami rosszabb dolog történjen veled!”

¹⁵Az ember elment, és megmondta a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította.

¹⁶Ezért a zsidók üldözni kezdték Jézust, mivel mindezt szombaton tette.

¹⁷Jézus így szólt hozzájuk: „Az én Atyám mindig dolgozik, ezért nekem is dolgoznom kell.”

¹⁸Emiatt azután még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak megtörte a szombatot, hanem a saját Atyjának nevezte Istent, s így egyenlővé tette magát vele.

¹⁹Jézus így válaszolt nekik: „Igazán mondom nektek: a Fiú önmagától semmit sem tehet, csak azt, amit lát az Atyától. Mert amit az Atya tesz, azt teszi a Fiú is.

²⁰Az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit tesz. Még nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy ti csodálkozzatok.

²¹Mert ahogyan az Atya feltámasztja a halottakat, és életet ad nekik, ugyanúgy a Fiú is életet ad azoknak, akiknek akar.

²²Az Atya senkit sem ítél el. Az ítéletet átadta a Fiúnak,

²³azért, hogy mindenki ugyanúgy tisztelje a Fiút, mint ahogyan az Atyát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki a Fiút elküldte.

²⁴Igazán mondom nektek: aki hallja a szavaimat, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, és nem ítélik el, mert már átment a halálból az életre.

²⁵Igazán mondom nektek: eljön az idő, és már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia hangját, és mindenki aki meghallja, élni fog.

²⁶Ahogyan az Atya az élet forrása, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy az élet forrása legyen.

²⁷Az Atya hatalmat adott neki, hogy ítélkezzen az emberek fölött, mert Ő az Emberfia.

²⁸Ne csodálkozzatok ezen. Eljön az idő, amikor mindazok, akik a sírban vannak, meghallják a Fiú hangját,

²⁹és kijönnek a sírból. Akik jót tettek, az életre támadnak fel, akik pedig rosszat, azok ítéletre támadnak fel.

³⁰Én magamtól semmit nem tehetek. Úgy ítélek, ahogyan az Atyától hallom. Az én ítéletem igazságos, mert nem azt teszem amit én akarok, hanem azt teszem, amit az akar, aki elküldött engem.

³¹Ha saját magamról tanúskodnék, az én tanúskodásom nem lenne igaz.

³²De van valaki, aki tanúskodik rólam, és én tudom, hogy amit ő mond, az igaz.

³³Ti elküldtétek az embereket Jánoshoz, és ő az igazságról beszélt.

³⁴Nekem azonban nincs szükségem arra, hogy az emberek tanúskodjanak rólam. Azért mondom ezeket, hogy megmeneküljetek.

³⁵János olyan volt, mint egy égő és világító fáklya, de ti elhatároztátok, hogy csak rövid ideig akarjátok az ő világosságát élvezni.

³⁶Az én tanúskodásom azonban erősebb, mint Jánosé, mert azok a dolgok, amelyekkel az Atya megbízott, és amelyeket teszek, bizonyítják hogy az Atya küldött engem.

³⁷Sőt az Atya maga is, aki engem elküldött, tanúskodott rólam. Ti soha nem hallottátok a hangját, és nem láttátok az arcát,

³⁸és nem is marad bennetek az ő üzenete, mert nem hisztek abban, akit ő elküldött.

³⁹Azért tanulmányozzátok az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy azok által kaptok örök életet. Pedig ezek is rólam tanúskodnak.

⁴⁰Mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.

⁴¹Nem keresem az emberektől jövő dicséretet.

⁴²Ismerlek titeket, és tudom, hogy nincs meg bennetek Isten szeretete.

⁴³Én az Atyám nevében jöttem, mégsem fogadtok el. De ha valaki más a saját nevében jönne, azt elfogadnátok.

⁴⁴Hogyan is tudnátok hinni? Egymástól szívesen fogadjátok a dicséretet, de azt a dicséretet, ami az egyetlen Istentől jön, nem keresitek.

⁴⁵Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni benneteket az Atyánál! Maga Mózes vádol majd titeket, akiben reménykedtetek. Mert ha Mózesnek hinnétek,

⁴⁶nekem is hinnétek, mert ő rólam írt.

⁴⁷Ha pedig Mózes írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek annak, amit mondok?”