Read Újszövetség egyszerű fordítás Janos 8 Bible Online

Janos 8 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Janos 8

²azután korán reggel ismét visszament a Templomba.. Az emberek mind köré gyűltek, ő pedig leült, és tanítani kezdte őket.

³A z törvénytanítók és a farizeusok behoztak egy asszonyt, akit rajtakaptak, hogy házasságtörést követett el. Középre állították,

⁴és így szóltak Jézushoz: „Mester, ezt az asszonyt rajtakapták házasságtörés közben.

⁵Mózes a Törvényben megparancsolta nekünk, hogy az ilyen asszonyt kövezzük meg. Te mit mondasz?”

⁶Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolni őt. Jézus leguggolt, és az ujjával írni kezdett a földre.

⁷Mivel tovább kérdezgették, felállt, és azt mondta nekik: „Aki bűntelen közületek, az dobja rá az első követ!”

⁸Majd újra leguggolt, és tovább írt a földre.

⁹Amikor ezt meghallották, egymás után mind kimentek, kezdve az idősebbekkel, míg végül Jézus egyedül maradt a középen álló asszonnyal.

¹⁰Ekkor Jézus felállt, és azt mondta neki: „Asszony, hol vannak a vádlóid? Senki nem ítélt el téged?”

¹¹A z asszony pedig így szólt: „Senki, Uram.” Jézus így felelt: „Én sem ítéllek el. Menj el, és többé ne vétkezz!”

¹²Később Jézus újra beszélni kezdett, és így szólt az emberekhez: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, soha nem él sötétségben, mert az a világosság lesz benne, amely életet ad.”

¹³Erre így szóltak hozzá a farizeusok: „Te magadról tanúskodsz, ezért tanúságod nem érvényes!”

¹⁴Jézus így felelt: „Ha magamról tanúskodok, akkor is érvényes a tanúságom, mert tudom, honnan jöttem, és hová megyek. De ti nem tudjátok, honnan jöttem, és hová megyek.

¹⁵Ti emberi mérték szerint ítéltek. Én nem ítélek el senkit.

¹⁶De ha mégis ítélek, ítéletem igaz, mert nem egyedül vagyok. Velem van az Atya, aki elküldött engem.

¹⁷A Törvényetekben pedig meg van írva, hogy két ember tanúskodása érvényes.

¹⁸Én önmagamról tanúskodok, és rólam tanúskodik az Atya is, aki engem küldött.”

¹⁹Ekkor megkérdezték tőle: „Hol van az Atyád?” Jézus így válaszolt: „Nem ismertek sem engem, sem Atyámat. mert ha engem ismernétek, ismernétek Atyámat is.”

²⁰Jézus mindezt a perselynél mondta, amikor a Templomban tanított, de senki nem fogta el, mert még nem jött el az ideje.

²¹Azután ezt mondta nekik: „Én elmegyek, ti pedig keresni fogtok engem, de bűnösen fogtok meghalni. Mert ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.”

²²Ekkor a zsidó vezetők egymást kérdezgették: „Talán meg akarja ölni magát, hogy azt mondja: ‘Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek’?”

²³Jézus így folytatta: „Ti lentről származtok, én fentről származom. Ti ehhez a világhoz tartoztok. de én nem.

²⁴Megmondtam nektek: bűnösen haltok meg. Bizony, ha nem hiszitek, hogy ÉN VAGYOK, akkor bűnösen haltok meg.”

²⁵Ekkor azok megkérdezték tőle: „Akkor te ki vagy?” Jézus így válaszolt: „Az, akinek már kezdettől mondom magamat.

²⁶Sok mindent mondhatnék rólatok, és elítélhetnélek titeket. De én azt mondom az embereknek, amit attól hallottam, aki elküldött engem. És amit ő mond az igaz!”

²⁷Azok pedig nem tudták, hogy az Atyáról beszélt.

²⁸Jézus így folytatta: „Amikor felemelitek az Emberfiát, megtudjátok, hogy ÉN VAGYOK. Én semmit nem teszek magamtól, hanem úgy mondom ezt, ahogyan az Atya tanított.

²⁹Ő küldött el engem, és ő velem van. Nem hagyott egyedül, mert én mindig azt teszem, ami kedves neki.”

³⁰Amikor ezt mondta, sokan hittek benne.

³¹Ő pedig ezt mondta azoknak, akik hittek benne: „Ha engedelmeskedtek a tanításomnak, valóban az én tanítványaim vagytok.

³²Megismeritek majd az igazságot, az igazság pedig megszabadít titeket.”

³³Erre ők így feleltek: „Mi Ábrahám gyermekei vagyunk, és soha nem voltunk senkinek a szolgái. Hogyan mondhatod akkor, hogy megszabadulunk?”

³⁴Erre Jézus így válaszolt: „Igazán mondom nektek: ha valaki bűnt követ el, az a bűn szolgája.

³⁵A szolga pedig nem marad örökre a családdal, de a fiú örökre ott marad.

³⁶Ezért ha a Fiú megszabadít titeket, akkor valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám gyermekei vagytok,

³⁷mégis meg akartok ölni, mert nem tudjátok elfogadni a tanításomat.

³⁸Én arról beszélek, amit Atyámtól láttam, és ti is azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.”

³⁹A zsidók erre így feleltek: „Ábrahám a mi atyánk!” Jézus pedig így válaszolt: „Ha valóban Ábrahám gyermekei volnátok, akkor olyan dolgokat tennétek, mint Ábrahám.

⁴⁰De ti meg akartok ölni engem, aki az igazságot mondom nektek, amit Istentől hallottam. Ábrahám nem tett ilyet.

⁴¹Ti azonban azt teszitek, amit atyátok.” Ők erre így válaszoltak: „Nem vagyunk mi törvénytelen gyermekek! Egy atyánk van, az Isten!”

⁴²Jézus így válaszolt nekik: „Ha Isten volna az atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől jöttem, és most itt vagyok. Nem magamtól jöttem, ő küldött el engem.

⁴³Miért nem értitek, amit mondok? Mert nem fogadjátok el az én tanításomat.

⁴⁴Az ördög a ti atyátok, ti pedig örömmel teszitek meg azt, amit ő kíván. Ő kezdettől fogva gyilkos volt, és soha nem állt az igazság oldalán, mert nincs is benne semmi igazság. Amikor hazudik, akkor mutatja meg, hogy valójában kicsoda, mert ő hazug, és a hazugság atyja.

⁴⁵Mivel azonban én az igazat mondom, nem hisztek nekem.

⁴⁶Ki vádolhatna engem bűnnel közületek? Ha pedig igazat mondok, miért nem hisztek nekem?

⁴⁷Aki Istentől van, az hallgat Istenre. Ti pedig azért nem hallgattok rá, mert nem Istentől vagytok.”

⁴⁸A zsidók erre azt kérdezték tőle: „Talán nincs igazunk, amikor azt mondjuk, hogy samáriai vagy, és gonosz szellem van benned?”

⁴⁹Jézus így válaszolt erre: „Nincs bennem gonosz szellem, hanem tisztelem az én Atyámat, de ti nem tiszteltek engem.

⁵⁰Én nem a magam dicsőségét keresem. Van valaki, aki keresi, és ő majd ítéletet mond.

⁵¹Igazán mondom nektek: ha valaki megtartja az én tanításomat, az nem hal meg soha.”

⁵²Erre a zsidók ezt mondták: „Most már tudjuk, hogy gonosz szellem van benned! Ábrahám meghalt, a próféták meghaltak, te pedig azt mondod: ha valaki megtartja az én tanításomat, az nem hal meg soha.

⁵³Nagyobb vagy talán, mint atyánk Ábrahám? Ő meghalt, és a próféták is mind meghaltak. Hát mit gondolsz, ki vagy te?”

⁵⁴Jézus erre így válaszolt: „Ha magamat dicsőíteném, akkor a dicsőségem nem érne semmit. Az én Atyám az, aki engem dicsőít. Őróla azt állítjátok, hogy ő az Istenetek.

⁵⁵Pedig soha nem ismertétek meg őt, én viszont ismerem. Ha azt mondanám, hogy nem ismerem, ugyanolyan hazug lennék, mint ti. De én ismerem őt, és engedelmeskedem annak, amit mond.

⁵⁶Ábrahám, a ti atyátok nagyon örült, hogy meglátja majd azt a napot, amikor eljövök. Meg is látta, és nagyon örült.”

⁵⁷Ekkor a zsidók azt mondták neki: „Még ötven éves sem vagy, és láttad Ábrahámot?”

⁵⁸Jézus pedig így válaszolt nekik: „Igazán mondom nektek: mielőtt Ábrahám lett volna, ÉN VAGYOK.”

⁵⁹Ekkor köveket kaptak föl, hogy megdobálják, és így öljék meg, de Jézus eltűnt előlük, és kiment a Templomból.