Read Újszövetség egyszerű fordítás Cselekedetei 20 Bible Online

Cselekedetei 20 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Cselekedetei 20

¹Miután megszűnt a zűrzavar, Pál magához hívta a tanítványokat. Bátorította őket, majd elbúcsúzott tőlük, és elindult Macedóniába.

²Macedóniában járva mindenhol hosszasan beszélt a tanítványokkal, és bátorította őket. Azután Görögországba ment,

³és ott maradt három hónapig. Innen Szíriába akart hajózni, de megtudta, hogy a zsidók valami rosszat terveznek ellene. Ezért úgy döntött, hogy Macedónián keresztül tér vissza.

⁴Pált elkísérte a Bérea városából való Szópatér (Pirrosz fia), a Thesszalonika városából való Arisztarkhosz és Szekundusz, meg Gájusz, aki Derbéből jött, azután Timóteus, és az ázsiai tartományból származó Tükhikosz és Trofimosz.

⁵Ez a csoport előre ment, és Tróászban vártak meg bennünket.

⁶Mi a kovásztalan kenyerek ünnepe után szálltunk hajóra Filippiben. Öt nappal később találkoztunk a csoporttal Tróászban, ahol hét napot töltöttünk.

⁷Amikor a hét első napján összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál egészen éjfélig beszélt, mert másnap tovább akart utazni.

⁸Az emeleti szobában, ahol összegyűltünk, elég sok világító-eszköz volt.

⁹Egy Eutikhosz nevű fiatalember az ablakban ült, és nagyon elálmosodott, ahogy Pál egyre tovább beszélt. Olyan mélyen elaludt, hogy kiesett az ablakból. Három emelet magasról esett le, és amikor az emberek felemelték a földről, már halott volt.

¹⁰Akkor Pál lement hozzá, ráborult a fiú testére, átölelte, és azt mondta: „Ne aggódjatok, mert él!”

¹¹Ezután Pál újra felment az emeleti szobába, megtörte a kenyeret, és evett. Még sokáig beszélgetett a tanítványokkal, egészen hajnalig, majd elment.

¹²Eutikhoszt, a fiatalembert pedig hazavitték. Valóban élt, és ennek mindenki nagyon örült.

¹³Ezután hajóra szálltunk, és elindultunk Asszoszba. Ott akartuk felvenni Pált a hajóra, mert ő odáig gyalog akart menni.

¹⁴Amikor Asszoszban találkoztunk, ő is felszállt, és együtt hajóztunk tovább Mitilénébe.

¹⁵Innen másnap útnak indultunk, és eljutottunk egy helyre, amely szemben volt Khiosszal. Következő nap átmentünk Számoszba, másnap pedig a hajónk Milétoszba érkezett.

¹⁶Pál ugyanis elhatározta, hogy Efezusban nem állunk meg. Nem akart Ázsiában időt tölteni, mert sietett Jeruzsálembe, hogy Pünkösdre odaérjen, ha csak lehet.

¹⁷Milétoszból Pál üzenetet küldött Efezusba, és magához hívta az efezusi gyülekezet vezetőit.

¹⁸Amikor azok megérkeztek, így szólt hozzájuk: „Ti tudjátok, hogyan éltem közöttetek, az első naptól kezdve, amikor Ázsiába jöttem.

¹⁹Mindig az Urat szolgáltam, alázatosan, és sokszor sírva. Őt szolgáltam a bajok között is, amelyeket el kellett elviselnem, a zsidók ellenem való támadásai miatt.

²⁰Tudjátok, hogy bizonytalankodás nélkül elmondtam nektek mindazt, ami a javatokat szolgálta. Tanítottalak titeket az emberek előtt, és házról házra járva.

²¹Zsidókat és görögöket egyaránt figyelmeztettem, hogy változtassák meg a gondolkodásukat és az életüket. Figyelmeztettem őket, hogy forduljanak Istenhez, és higgyenek a mi Urunkban, Jézusban.

²²Most azonban engedelmeskednem kell a Szent Szellemnek, hogy Jeruzsálembe menjek. Nem tudom, mi fog történni ott velem.

²³Csak azt tudom, hogy a Szent Szellem minden városban figyelmeztet arra, hogy börtönbe fognak zárni, és bajba kerülök.

²⁴De nem számít még az életem sem. Csak az érdekel, hogy célhoz érjek, és elvégezzem a feladatot, amit az Úr Jézus bízott rám: hogy hirdessem az örömhírt Isten kegyelméről.

²⁵Most hallgassatok rám! Tudom, hogy többé nem látjuk egymást. Amíg veletek voltam, tanítottalak benneteket Isten királyi uralmáról.

²⁶Ezért ma ünnepélyesen kijelentem, hogy nem az én hibám, ha közületek valaki nem fog megmenekülni.

²⁷Mert bizonytalankodás nélkül mindent elmondtam, amit Isten akart nektek üzenni.

²⁸Viseljetek gondot és vigyázzatok magatokra és azokra az emberekre, akik rátok vannak bízva! Mert ők olyanok, mint a juhnyáj, amelyben a Szent Szellem pásztorrá tett titeket! Legyetek olyanok, mint a pásztorok: őrizzétek és gondozzátok Isten gyülekezetét, mert a gyülekezetért Isten a saját vérével fizetett.

²⁹Tudom azt is, hogy miután én elmegyek, gonosz emberek jönnek közétek. Olyanok lesznek, mint az éhes farkasok, amikor megtámadják és pusztítják a birkanyájat.

³⁰Sőt, még közöttetek is lesznek olyanok, akik rossz dolgokat tanítanak. Ezzel Jézus tanítványai közül egyes embereket eltérítenek az igazságtól, és maguk köré gyűjtik őket.

³¹Ezért vigyázzatok! Ne felejtsétek el, hogy három évig éjjel-nappal figyelmeztettelek benneteket, mindegyikőtöket. Sokszor sírtam is miattatok.

³²Most pedig Istenre bízlak benneteket, és az Isten üzenetére, amely kegyelméről beszél. Ez az üzenet képes arra, hogy erőssé tegyen és felneveljen titeket. Így kaphatjátok meg mindazt a jót, amit Isten nektek akar adni, mint örökséget. De nemcsak nektek, hanem mindazoknak, akik egészen Istenhez tartoznak.

³³Amíg veletek voltam, nem kértem senkitől ezüst-, vagy aranypénzét, vagy a ruháját.

³⁴Ti is jól tudjátok, hogy amikor közöttetek éltem, mindig a saját kezemmel dolgoztam, így tudtam megvenni, amire szükségem volt. De nemcsak saját magamat tartottam el, hanem a munkatársaimat is.

³⁵Így mutattam meg nektek, hogy szorgalmas munkával kell segítenünk azokat, akiknek szükségük van rá. Arra tanítottalak titeket, hogy emlékezzetek az Úr Jézus szavaira: ‘Boldogabb leszel, ha te adsz másoknak, mint ha neked adnak valamit.’”

³⁶Miután Pál befejezte, az efezusi gyülekezet vezetőivel együtt letérdelt és imádkozott.

³⁷Mindannyian nagyon sírtak, Pál nyakába borultak, és megcsókolták.

³⁸Nagyon szomorúak voltak, mert azt mondta, hogy többet nem fognak találkozni vele. Azután elkísérték a hajóhoz Pált.