Read Újszövetség egyszerű fordítás Cselekedetei 23 Bible Online

Cselekedetei 23 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Cselekedetei 23

¹Pál a Főtanácsra nézett és beszélni kezdett: „Testvéreim, én mind e mai napig tiszta lelkiismerettel éltem Isten előtt.”

²Erre Anániás főpap megparancsolta azoknak, akik Pál mellett álltak, hogy üssék szájon.

³Pál erre így szólt Anániáshoz: „Isten fog téged megverni, te fehérre festett piszkos fal! Azért ülsz ott, hogy a Törvény szerint ítélkezz fölöttem, és a Törvény ellenére mégis megparancsolod, hogy engem üssenek meg?!”

⁴Akik mellette álltak, így szóltak Pálhoz: „Hogy mersz így beszélni Isten főpapjával?!”

⁵Pál így felelt: „Testvéreim, nem tudtam, hogy ő a főpap. Mert meg van írva: ‘Ne mondj rosszat néped vezetőjéről!’”

⁶Amikor Pál látta, hogy a Főtanács egy része szadduceusokból, a másik része farizeusokból áll, felkiáltott: „Testvérek, én is farizeus vagyok, sőt már apám is az volt! Most is azért állok a bíróság előtt, mert hiszek abban, hogy a halottak fel fognak támadni.”

⁷Amikor ezt mondta, a farizeusok és a szadduceusok vitatkozni kezdtek egymással, és a gyűlés két csoportra szakadt.

⁸A szadduceusok ugyanis nem hiszik, hogy a halottak fel fognak támadni. Nem hiszik, hogy vannak angyalok, vagy szellemek. A farizeusok azonban hisznek ezekben.

⁹Erre nagy zűrzavar és kiabálás támadt. Majd a farizeusok csoportjából felállt néhány törvény-tanító, és szenvedélyesen így érveltek: „Semmi rosszat nem látunk ebben az emberben. Lehet, hogy egy angyal vagy szellem szólt hozzá.”

¹⁰A vitatkozás annyira elvadult, hogy a parancsnok már attól félt, hogy Pált széttépik. Ezért megparancsolta a katonáknak, hogy menjenek le, Pált szabadítsák ki a vitatkozók közül, és vigyék vissza a várba.

¹¹Azon az éjszakán az Úr megállt Pál előtt, és azt mondta neki: „Légy bátor! Mert ahogyan Jeruzsálemben beszéltél, úgy kell Rómában is beszélned rólam.”

¹²Másnap a zsidók közül negyvenen összegyűltek, és azt tervezték, hogy meggyilkolják Pált.

¹³Megfogadták, hogy addig sem nem esznek, sem nem isznak, amíg ez nem sikerül.

¹⁴Elmentek a főpapokhoz és a nép idős vezetőihez, és azt mondták: „Megfogadtuk, hogy addig nem eszünk semmit, amíg Pált meg nem öljük.

¹⁵Ezért most a Főtanáccsal együtt kérjétek meg a parancsnokot, hogy küldje le hozzátok Pált, mintha még kérdezni szeretnétek tőle valamit. Mi pedig várni fogunk rá, és megöljük, mielőtt ideérne.”

¹⁶Pál unokaöccse azonban meghallotta ezt a tervet, elment a várba, és elmondta Pálnak.

¹⁷Pál ekkor magához hívta az egyik századost, és azt mondta neki: „Vidd el ezt a fiatalembert a parancsnokhoz, mert valami üzenetet hozott!”

¹⁸A százados el is vitte a fiút a parancsnokhoz, és így szólt hozzá: „Az a Pál nevű fogoly hívatott, és megkért, hogy hozzam ide ezt a fiatalembert, mert mondani akar neked valamit.”

¹⁹A parancsnok ekkor kézen fogta a fiút, különvonult vele, és megkérdezte tőle: „Mit akarsz nekem mondani?”

²⁰A fiú így válaszolt: „A zsidók megegyeztek, hogy megkérnek, küldd le Pált holnap a Főtanács elé, mintha még valamit kérdezni akarnának tőle.

²¹De te ne higgy nekik, mert több, mint negyvenen állnak lesben, hogy útközben meggyilkolják Pált. Ezek megfogadták, hogy addig nem esznek, nem isznak, amíg meg nem ölik. Már készen állnak, és csak a te engedélyedet várják.”

²²A parancsnok ekkor elküldte a fiút. Azt mondta neki: „Senkinek se szólj, hogy ezt elmondtad nekem!”

²³Azután magához hívatott két századost, és azt mondta nekik: „Készítsetek fel kétszáz katonát, hetven lovast és kétszáz lándzsást, és ma este kilenc órakor induljatok útnak Cézáreába.

²⁴Adjatok lovakat Pálnak, hogy ő is lovagoljon, és juttassátok el épségben Félix kormányzóhoz!”

²⁵A parancsnok levelet is írt Félixnek, amely így szólt:

²⁶„Klaudiusz Liziász üdvözlettel a nagyra becsült Félix kormányzónak.

²⁷Ezt az embert a zsidók elfogták, és meg akarták ölni, de én katonáimmal kiszabadítottam, mert megtudtam, hogy római állampolgár.

²⁸Tudni akartam, mivel vádolják, ezért levittem őt a Főtanácsuk elé.

²⁹Kiderült, hogy csak a saját törvényükkel kapcsolatban vádolják, és nincs ellene semmi olyan vád, amely alapján halált, vagy börtönt érdemelne.

³⁰Amikor megtudtam, hogy titokban meg akarják ölni, azonnal elküldtem őt hozzád. Vádlóinak pedig megparancsoltam, hogy mondják el neked, amivel ezt az embert vádolni akarják.”

³¹A katonák a parancs szerint még azon az éjszakán elvitték Pált Antipatriszba.

³²Másnap a lovas katonák továbbmentek vele, a többiek pedig visszatértek Jeruzsálembe.

³³Amikor a lovas csapat megérkezett Cézáreába, átadták a levelet a kormányzónak, és Pált is elébe vezették.

³⁴A helytartó elolvasta a levelet, és megkérdezte Páltól, hogy melyik tartományból való. Amikor megtudta, hogy Ciliciából,

³⁵azt mondta neki: „Majd meghallgatlak, amikor a vádlóid is megérkeznek.” Megparancsolta, hogy Pált a Heródes palotájában őrizzék.