Read Újszövetség egyszerű fordítás Cselekedetei 5 Bible Online

Cselekedetei 5 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Cselekedetei 5

¹Volt egy Anániás nevű ember, aki feleségével, Szafirával együtt eladta valami földbirtokát.

²Az érte kapott pénz egy részét megtartotta magának, és ezt a felesége is tudta. A másik részt pedig elvitte, és átadta az apostoloknak.

³Ekkor Péter így szólt hozzá: „Anániás, miért engedted, hogy a Sátán betöltse a szívedet? A Szent Szellemnek hazudtál! Félretettél magadnak a pénzből, amit az eladott földért kaptál!

⁴Hát nem a tiéd volt, mielőtt eladtad? Vagy talán nem a tiéd volt a pénz, amit érte kaptál? Miért tervezted ezt? Amit tettél, azzal Istennek hazudtál, nem embereknek!”

⁵Amikor ezt Anániás meghallotta, azonnal összeesett és meghalt. Akik csak meghallották ezt az esetet, mind nagyon félni kezdtek.

⁶Majd a fiatalok betakarták a holttestet, kivitték és eltemették.

⁷Körülbelül három óra múlva odament Anániás felesége is, aki még nem tudta, mi történt.

⁸Péter megkérdezte tőle: „Mondd meg nekem, ennyi pénzért adtátok el azt a földet?” „Igen, ennyiért”—válaszolta az asszony.

⁹Péter ezt mondta neki: „Miért egyeztetek meg a férjeddel abban, hogy próbára teszitek az Úr Szellemét? Nézz oda! Ott jönnek, akik épp az előbb temették el a férjedet, és téged is kivisznek innen!”

¹⁰Ebben a pillanatban az asszony is holtan esett össze Péter lába előtt. Amikor a fiatalok bejöttek és látták, hogy meghalt, őt is kivitték, és a férje mellé temették.

¹¹Ezért az egész gyülekezet, és mindazok, akik meghallották, mi történt Ananiással és feleségével, megteltek istenfélelemmel.

¹²Az apostolok sok jelet és csodát tettek az emberek között. Mindannyian egy szívvel-lélekkel együtt voltak a Salamon oszlopcsarnokában.

¹³De akik nem hittek, azok nem mertek hozzájuk csatlakozni. Az emberek azonban dicsérték a hívőket.

¹⁴Egyre többen hittek az Úrban, és csatlakoztak hozzájuk, férfiak és nők egyaránt.

¹⁵Az emberek az utcára vitték betegeiket, ágyakra és matracokra fektették őket, hogy amikor Péter arra megy, legalább az árnyéka érintse a betegeket.

¹⁶A Jeruzsálem környéki városokból is sokan összegyűltek, elhozták a betegeiket és a gonosz szellemek miatt szenvedőket, és mindezek meggyógyultak.

¹⁷A főpap azonban féltékeny lett, és vele együtt mindazok, akik az ő pártján voltak, azaz a szadduceusok csoportja.

¹⁸Elfogták az apostolokat, és börtönbe zárták őket.

¹⁹De az Úr egyik angyala éjjel kinyitotta a börtönajtókat, kivezette őket, és azt mondta:

²⁰„Menjetek, álljatok fel a Templom udvarában, és mondjatok el az embereknek mindent a Jézusban való új életről!”

²¹Az apostolok engedelmeskedtek, és már hajnalban a Templom udvarába mentek, ahol tanítani kezdték az embereket. Amikor a főpap megérkezett a kíséretével, összehívta a Főtanácsot, és Izrael idős vezetőit. Majd őröket küldött a börtönbe, hogy hozzák eléjük az apostolokat.

²²De amikor az őrök odamentek, nem találták őket. Visszamentek a Főtanácshoz és ezt mondták:

²³„A börtönt jól bezárva találtuk, és az őrök is az ajtók előtt álltak. De amikor bementünk, senki sem volt odabent.”

²⁴A főpapok és a templomőrség kapitánya erre összezavarodtak, és azon gondolkodtak, hogy vajon mi történhetett.

²⁵Ekkor belépett valaki, és ezt mondta: „Azok az emberek, akiket börtönbe zártatok, a Templom udvarában tanítják a népet!”

²⁶Ekkor a kapitány az őrökkel együtt odament, és visszahozták az apostolokat. De nem bántották őket, mert féltek az emberektől, hogy megkövezik a katonákat.

²⁷Bevitték, és a Főtanács elé állították az apostolokat. A főpap pedig ezt mondta nekik:

²⁸„Szigorúan megtiltottuk nektek, hogy erről az emberről tanítsatok. Ennek ellenére egész Jeruzsálemet betöltöttétek a tanításotokkal, és minket akartok felelőssé tenni annak az embernek a haláláért!”

²⁹Erre Péter a többi apostollal együtt így válaszolt: „Inkább Istennek kell engedelmeskednünk, mint az embereknek!

³⁰Ösapáink Istene feltámasztotta a halálból Jézust, akit ti keresztre feszítve megöltetek.

³¹Isten ezt a Jézust felemelte, és a jobb oldalára ültette. Fejedelemmé és Megváltóvá tette őt, hogy Izrael gondolkozását és életét megváltoztassa, és bűneit megbocsássa.

³²Mi tanúi vagyunk ennek, és erről tanúskodik a Szent Szellem is. A Szent Szellemet Isten azoknak adja, akik engedelmeskednek neki.”

³³Amikor ezt a zsidó vezetők meghallották, nagyon megharagudtak az apostolokra, és meg akarták őket ölni.

³⁴Ekkor azonban felállt a Főtanács egyik tagja, akit mindenki tisztelt. Gamáliélnek hívták, a Törvény tanítója és farizeus volt. Megparancsolta, hogy egy időre vigyék ki az apostolokat.

³⁵Majd így szólt: „Izraeli férfiak, vigyázzatok, hogy mit akartok tenni ezekkel az emberekkel!

³⁶Emlékezzetek Teudásra, aki nemrégiben tűnt fel! Nagynak tartotta magát, követték is vagy négyszázan. Majd mikor Teudást megölték, a követői szétszóródtak, és az egész ügynek vége lett.

³⁷Utána a népszámlálás idején felkelt a galileai Júdás. Néhányan követték, de őt is megölték, és követői szétszóródtak.

³⁸Ezért azt tanácsolom, hogy ne avatkozzatok bele ebbe a dologba! Hagyjátok békén ezeket az embereket! Mert ha a tervük és munkájuk emberektől származik, akkor úgysem fog sikerülni.

³⁹Ha viszont ez az egész Istentől van, akkor nem tudjátok megállítani őket. Sőt még az is kiderülhet, hogy Isten ellen harcoltok.” Gamáliel tanácsát mindenki elfogadta.

⁴⁰Akkor behívatták az apostolokat, majd elrendelték, hogy korbácsolják meg őket. Azután ismét megparancsolták az apostoloknak, hogy ne beszéljenek Jézus nevében, végül elengedték őket.

⁴¹Az apostolok nagy örömmel mentek ki a Főtanács elől. Annak örültek, hogy Jézusért szenvedtek. Ezt nem szégyennek, hanem dicsőségnek tartották.

⁴²Minden nap a Templomban és házról házra járva tanítottak, és mindenkinek hirdették az örömhírt, hogy Jézus a Krisztus.