Read Újszövetség egyszerű fordítás 2 Korinthusbeliekhez 11 Bible Online

2 Korinthusbeliekhez 11 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

2 Korinthusbeliekhez 11

¹Bárcsak elviselnétek tőlem egy kis „bolondságot” — sőt, kérlek, viseljetek el engem is!

²Isten féltő szeretetével féltelek titeket, mivel Jézus számára akarlak felkészíteni, ahogyan a menyasszonyt eljegyzik a vőlegény számára. Igen, én „eljegyeztelek” benneteket Jézus számára, és arra törekszem, hogy úgy vigyelek hozzá, mint tökéletes menyasszonyát.

³Attól félek azonban, hogy a gondolataitok eltávolodnak a Krisztus iránti őszinte egyenességtől és tiszta hűségtől. Ez történt akkor régen Évával is, amikor a Kígyó (Sátán) becsapta, és ez megtörténhet veletek is!

⁴Mert azt türelmesen elviselitek, ha egy idegen elmegy hozzátok, és más dolgokat mond Jézusról, mint amit mi. Készek vagytok arra is, hogy más szellemet, vagy más örömhírt fogadjatok be, mint amit már befogadtatok. Akkor talán engem is türelmesen elviselhetnétek!

⁵Úgy gondolom, semmivel sem vagyok kisebb azoknál a „híres apostoloknál”!

⁶Lehet, hogy nem tudok olyan szépen szónokolni, mint ők, de tudás dolgában nem maradok el tőlük — ezt már megmutattam nektek sokszor.

⁷Ingyen hirdettem nektek Isten örömhírét. Megaláztam magam, hogy ti legyetek fontosak. Talán rosszul tettem?

⁸Más gyülekezetektől elfogadtam a pénzbeli támogatást, hogy titeket ingyen szolgálhassalak.

⁹Amikor pedig nálatok voltam, és szükségem volt valamire, nem szóltam róla senkinek. A Macedóniából jött testvérek azonban támogattak az adományaikkal. Így nem voltam a terhetekre, de nem is leszek ezután se.

¹⁰Akhája egész tartományában senki nem veheti el tőlem ezt a dicsekedést! Ezt úgy mondom, mint akiben Krisztus igazsága lakik.

¹¹Mit gondoltok, miért nem akartam elfogadni tőletek semmit? Talán azért, mert nem szeretlek benneteket?! Dehogyis! Isten jól tudja, mennyire szeretlek titeket.

¹²De továbbra is ezt fogom tenni, hogy azok az „apostolok” ne dicsekedhessenek. Mert azt akarják elhitetni veletek, hogy az ő munkájuk is ugyanaz, mint a miénk.

¹³Mert ezek hamis apostolok. Becsapják az embereket, és elhitetik velük, hogy ők valóban Krisztus apostolai.

¹⁴De ez nem is csoda, hiszen maga a Sátán is elhiteti az emberekkel, hogy ő a világosság angyala.

¹⁵Nem meglepő tehát, ha a Sátán szolgái olyan álarcot vesznek fel, hogy az igazság szolgáinak látsszanak. Végül azonban megkapják, amit a tetteikkel megérdemeltek.

¹⁶Megint csak azt mondom, hogy senki se tartson engem bolondnak! De ha mégis annak gondoltok, akkor fogadjatok el így, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem!

¹⁷Ezt most nem úgy mondom, mintha az Úr szólna, hanem úgy, mintha a dicsekedés miatt valóban ostoba lennék.

¹⁸Sokan dicsekednek emberi módon, hadd dicsekedjek én is!

¹⁹Hiszen ti olyan „bölcsek” vagytok, hogy eltűritek a „bolondokat”.

²⁰Igen, eltűritek, ha valaki szolgájává tesz benneteket. Eltűritek, ha kihasznál, élősködik, vagy uralkodik rajtatok, ha azt hiszi, hogy sokkal különb nálatok. Eltűritek még azt is, ha pofon üt titeket.

²¹Szégyenkezve mondom, hogy mi „túl gyengék” voltunk, hogy ilyen dolgokat tegyünk veletek! De ha valaki merészel dicsekedni, akkor én is dicsekedni fogok! (Úgy mondom ezt, mintha bolond lennék.)

²²Ha ezek a hamis apostolok héberek — hát, én is az vagyok! Izrael népéhez tartoznak? — én is! Ábrahám utódai? — Én is az vagyok!

²³Ha ők Krisztus szolgái, akkor én még inkább az vagyok! — Milyen bolond dolog így dicsekedni! — Hiszen többet dolgoztam, mint ők! Többször börtönbe zártak, többször megkorbácsoltak, többször forogtam halálos veszedelemben, mint ők.

²⁴A zsidóktól ötször kaptam 39 korbácsütést,

²⁵háromszor bottal vertek meg, egyszer megköveztek, háromszor szenvedtem hajótörést, egy éjszakát és egy napot hányódtam a tenger hullámain.

²⁶Gyakran utaztam, sokszor voltam veszedelemben a folyókon, veszedelemben rablók között, veszedelemben a saját népem között, veszedelemben a nem zsidók között, veszedelemben városban, veszedelemben vidéken, veszedelemben a tengeren, veszedelemben hamis testvérek között.

²⁷Sokat fáradoztam és vesződtem, gyakran ébren töltöttem az éjszakát, éheztem és szomjaztam, gyakran nem volt mit ennem, sokszor fáztam, vagy nem volt ruhám.

²⁸Ezek mellett a külső bajok és nehézségek mellett állandóan hordozom az összes gyülekezetek gondját-baját.

²⁹Ha valaki a testvérek között erőtlen, én is viselem a gyengeségét! Ha valaki vétkezik, én is szenvedek vele együtt!

³⁰Ha már dicsekednem kell, akkor a gyengeségeimmel dicsekszem.

³¹Az Úr Jézus Istene és Atyja, aki örökké áldott, tudja, hogy igazat mondok.

³²Amikor Damaszkusz városában voltam, el akartak fogni. Ezért Aretász király helytartója őriztette a várost.

³³Akkor az ablakon keresztül egy kosárban leeresztettek a városfalon kívülre, és így menekültem meg a kezéből.