Read Újszövetség egyszerű fordítás Galatziabeliekhez 2 Bible Online

Galatziabeliekhez 2 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Galatziabeliekhez 2

¹Tizennégy évvel később Barnabás kíséretében újból felmentem Jeruzsálembe, és magammal vittem Tituszt is.

²Azért indultam el, mert Isten mutatta, hogy így kell tennem. Ez alkalommal külön a vezetőknek mondtam el azt az örömhírt, amit a nem zsidóknak tanítok. Azt akartam elérni, hogy ezek a vezetők megértsék a munkámat, hogy az eddigi és a mostani munkám kárba ne vesszen.

³És bár a velem levő Titusz görög származású volt, mégsem kényszerítették arra, hogy körülmetélkedjen.

⁴Szükséges volt, hogy beszélgessünk ezekről a kérdésekről, mivel néhány olyan ember furakodott közénk, akik magukat testvéreinknek mutatták. Ezek titokban akarták megismerni azt a szabadságot, amit Krisztus Jézusban kaptunk, hogy szolgává tegyenek bennünket.

⁵Mi azonban egy pillanatra sem léptünk vissza, és semmiben sem adtunk igazat nekik, hogy az örömhír igazságát megőrizzük számotokra.

⁶A fontos vezetők pedig — hogy azelőtt milyenek voltak, az nem érdekel, hiszen Isten előtt mindenki egyforma — semmiben sem változtatták meg tanításomat.

⁷Sőt ellenkezőleg, belátták, hogy Isten nekem különleges feladatot adott: azt, hogy a nem zsidó népeknek hirdessem az örömhírt, ugyanúgy, ahogy Péter szolgált a zsidóknak.

⁸Mert Isten, akitől az erőt kaptuk, Pétert a körülmetéltek (zsidók) közé küldte apostolnak, de engem is ő küldött apostolnak a körülmetéletlenek (nem zsidók) közé.

⁹Jakab, Kéfás és János, akiket a gyülekezet tekintélyes vezetőinek tartanak, felismerték az Istentől kapott különleges ajándékomat, és annak jeleként, hogy elfogadnak bennünket szolgatársuknak, barátságosan kezet fogtak velem és Barnabással. Abban egyeztünk meg, hogy mi a nem zsidók közé megyünk az örömhírt terjeszteni, ők pedig a zsidók között teszik ugyanezt.

¹⁰Csak arra kértek bennünket, hogy soha ne feledkezzünk meg a szegényekről. Ezt magam is mindig fontosnak tartottam.

¹¹Amikor Péter Antiókhiába érkezett, nyíltan szembeszálltam vele, mivel helytelenül viselkedett.

¹²Ez úgy történt, hogy amikor Péter először jött Antiókhiába, együtt evett a nem zsidókkal. De amikor megérkezett az a néhány ember, akiket Jakab küldött, azonnal visszahúzódott, és megszakított a nem zsidókkal minden kapcsolatot. Ugyanis félt azoktól a zsidóktól, akik azt gondolták, hogy minden nem zsidót körül kell metélni.

¹³Péter képmutató viselkedéséhez csatlakoztak a jelenlevő hívő zsidók is. Még Barnabást is rávették a képmutatásra.

¹⁴Mikor tehát láttam, hogy nem az örömhír igazsága szerint viselkednek, mindnyájuk előtt felelősségre vontam Pétert: „Ha te zsidó létedre magad se tartod meg a zsidó szokásokat, akkor miért kényszeríted a nem zsidókat, hogy zsidó módra éljenek?”

¹⁵Mi ugyan zsidónak születtünk — nem „bűnösnek”, mint a nem zsidók —

¹⁶mégis jól tudjuk, hogy az ember nem a Törvény szerinti tettei alapján lesz Isten számára elfogadható. Egyedül a Jézus Krisztusban való hit által fogad el bennünket Isten. Mi ugyanis, azért hittünk a Krisztus Jézusban, hogy Isten számára elfogadhatóvá váljunk. Isten el is fogadott bennünket, azért, mert hittünk Krisztusban, nem pedig a Törvény szerinti tettek alapján. Ezek által ugyanis, soha, senki sem válhat Isten számára elfogadhatóvá.

¹⁷Mi, zsidók azért jöttünk Krisztushoz, hogy Isten számára elfogadhatók legyünk. És ekkor ismertük fel, hogy mi is bűnösök vagyunk. Talán ez azt jelenti, hogy Krisztus tesz minket bűnössé? Semmi esetre sem!

¹⁸Valóban helytelen lenne, ha újból azt tanítanám, amit már egyszer elhagytam.

¹⁹Többé nem élek már a Törvénynek. Engem ugyanis maga a Törvény ölt meg. Így azután a Törvény számára halott vagyok, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt ugyanis engem is keresztre feszítettek, és meghaltam.

²⁰Ezért többé ez már nem is az én életem, hanem Krisztusé, aki bennem él. Ezt az életet ugyanis, amelyet most testben élek, az Isten Fiába vetett hit által élem, aki annyira szeretett engem, hogy önmagát adta értem.

²¹Ezt az ajándékot nem utasíthatom vissza, mert számomra nagyon fontos. Miért? Mert ha a Törvény megtartása tenne elfogadhatóvá Isten előtt, akkor Krisztus halála értelmetlen lenne.