Read Újszövetség egyszerű fordítás Filippibeliekhez 2 Bible Online

Filippibeliekhez 2 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Filippibeliekhez 2

¹Kérhetek-e tőletek valami vigasztalást a Krisztusban? Van-e bennetek szeretetteljes vigasztalás? Valóban közösségünk van egymással a Szent Szellemben? Van bennetek gyengéd együttérzés a számomra?

²Ha igen, akkor, tegyétek meg, amire kérlek titeket! Ezzel nagy örömöt fogtok szerezni. Legyen a gondolkozásotok összhangban egymással, legyen bennetek ugyanaz az isteni szeretet egymás iránt, éljetek teljes egyetértésben, és ugyanarra a célra törekedjetek!

³Ne irányítson benneteket az önzés, irigység, vagy büszkeség! Ellenkezőleg, alázatosak legyetek, és adjatok a másiknak több tiszteletet, mint amit magatoknak kívántok!

⁴Ne csak a magatok érdekeit nézzétek, hanem mindenki törődjön a testvérei érdekeivel is!

⁵Az a gondolkodásmód és szándék uralkodjon bennetek, amely a Krisztus Jézust jellemezte.

⁶Ő ugyanis, minden tekintetben Istenhez volt hasonló, sőt, egyenrangú volt Istennel. Ehhez azonban nem ragaszkodott mindenáron, mint jogos tulajdonához, hanem

⁷mindenről önként lemondott, és beleegyezett abba, hogy szolga legyen. Amikor a Földön megszületett és emberré lett, valóban olyan is volt, mint egy szolga.

⁸Amikor külsejét tekintve úgy élt, mint ember, megalázkodott, és tökéletesen engedelmeskedett Istennek. Még akkor is engedelmes volt, amikor emiatt meg kellett halnia. Igen, a kereszten történt halála pillanatáig engedelmes maradt,

⁹ezért azután Isten a legmagasabb méltóságra emelte. Olyan nevet és hatalmat adott neki, amely minden más név és hatalom fölött áll.

¹⁰Isten azért tette ezt, mert azt akarja, hogy a Jézus nevére mindenki hajoljon meg. Igen, Jézus előtt minden személy hódolattal meg fog hajolni a Mennyben, a Földön és a föld alatt is.

¹¹Mindenki el fogja ismerni, és ki fogja mondani: „Jézus Krisztus az Úr”. Ez pedig dicsőségére lesz az Atya Istennek.

¹²Szeretett testvéreim, ti mindig engedelmesek voltatok, amikor közöttetek éltem. Most, hogy távol vagyok tőletek, még fontosabb, hogy engedelmeskedjetek. Tegyétek teljessé, és biztossá a megmeneküléseteket! Mindezt pedig Isten iránti teljes tisztelettel, sőt istenfélelemmel vigyétek véghez!

¹³Hiszen maga Isten az, aki bennetek munkálkodik. Segít benneteket, hogy akarjátok azt tenni, ami Istennek örömet okoz. Ő ad hozzá erőt is, hogy valóban meg is tudjátok tenni ezeket.

¹⁴Mindent elégedetlenség és panaszkodás nélkül tegyetek!

¹⁵Akkor Isten ártatlan és tiszta gyermekei lesztek, akikben senki sem talál hibát. A gonosz és romlott emberek között úgy ragyogtok, mint a csillagok a sötét éjszakában.

¹⁶Igen, így fényletek közöttük, amikor Isten életet adó üzenetét mondjátok nekik. Ezért azután büszke leszek rátok a Krisztus Napján, amikor ő visszajön. Akkor látni fogom, hogy nem hiába dolgoztam közöttetek. Akkor látszik meg, hogy a versenypályát végig futottam, és győztem.

¹⁷Hitetek által egész életetek olyan, mint Isten oltárán az áldozat. Lehet, hogy ehhez az áldozathoz a saját halálomat is hozzá kell adnom. De még ha így is történik, akkor is boldog vagyok, és együtt örülök veletek.

¹⁸Ti is örüljetek ennek velem együtt!

¹⁹Remélem, hogy az Úr Jézus segítségével hamarosan elküldhetem hozzátok Timóteust, hogy a jó hírek, amiket rólatok fog hozni, felvidítsanak.

²⁰Nincs senki más, aki ennyire hasonló lenne hozzám a gondolkodásában. Ő igazán szívén viseli a sorsotokat.

²¹A többiek ugyanis csak a saját érdekeikkel törődnek, nem a Jézus Krisztus dolgaival.

²²Ismeritek Timóteust, hogy milyen ember. Tudjátok, hogy úgy szolgált velem együtt az örömhír terjesztésében, ahogy a fiú az apjának segít.

²³Az a tervem, hogy hamarosan elküldöm hozzátok, de előbb meg kell várnom, hogyan alakul az én sorsom.

²⁴Sőt, bízom az Úrban, hogy hamarosan én magam is meglátogatlak benneteket.

²⁵Úgy gondoltam, itt az ideje, hogy Epafroditoszt visszaküldjem hozzátok. Ő kedves testvérem, munkatársam és harcostársam is. Azért küldtétek hozzám, hogy ebben a helyzetben segítsen és szolgáljon nekem.

²⁶De most visszaküldöm, mert már nagyon hiányoztatok neki. Epafroditoszt az is nyugtalanította, hogy ti közben megtudtátok, hogy ő beteg volt.

²⁷Igaz, valóban beteg volt, sőt majdnem meg is halt. Isten azonban könyörült rajta. De nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy egyéb szomorúságaimra ne jöjjön újabb bánat.

²⁸Ezért még inkább haza akartam küldeni, hogy mikor találkoztok, újra együtt örülhessetek. Így én is megnyugodhatok.

²⁹Fogadjátok hát nagy örömmel az Úrban. Az ilyen ember megérdemli, hogy tiszteljétek!

³⁰Ő ugyanis Krisztus munkája miatt került oly közel a halálhoz. Életét kockáztatta, hogy engem szolgálhasson helyettetek is.