Read Újszövetség egyszerű fordítás Zsidokhoz 9 Bible Online

Zsidokhoz 9 - Újszövetség egyszerű fordítás bible

Zsidokhoz 9

¹A Régi Szövetségben sok parancs volt az istentiszteletről és annak helyéről,

²a Szent Sátorról, amelyet emberek építettek. Ennek első részében volt a hétágú mécses-tartó, és az Istennek felajánlott szent kenyerek asztala. Ezt a helyet Szentélynek nevezték.

³A második függöny mögött volt a Szentek Szentje.

⁴Ebben volt az arany Füstölő-oltár, és a Szövetség Ládája, amelyet mindenhol arany borított. A ládában volt egy aranykorsó, ebben manna; meg Áron botja, amely egyszer leveleket hajtott; és a Szövetség kőtáblái.

⁵A láda fölött pedig a dicsőséges kérubok, akik beárnyékolták a kegyelem helyét. De most nincs idő arra, hogy ezekről részletesen beszéljünk.

⁶A Szent Sátorban úgy volt minden elrendezve, ahogy az előbb elmondtam. A papok naponta bementek az első sátorba, hogy ott imádják Istent, és papi szolgálatukat elvégezzék.

⁷A második sátorba azonban egyedül a főpap mehetett be, ő is csak évente egyszer. Akkor is csak úgy, ha vért vitt magával. Ezt a vért a saját bűneiért és a nép bűneiért kellett bevinnie, hogy felajánlja Istennek. De csak azokért a bűnökért, amiket az emberek úgy követtek el, hogy nem tudták, hogy bűn az, amit tesznek.

⁸Ezzel pedig azt mutatja meg a Szent Szellem, hogy amíg az első sátor áll, addig nem lehet a Szentek Szentjébe bemenni.

⁹Ez a példa a mi korunkra is vonatkozik. Azt jelenti, hogy az Istennek felajánlott ajándékok és áldozatok nem tudták szellemileg tökéletessé tenni azt az embert, aki az áldozatot bemutatta.

¹⁰Hiszen ezekben a szertartásokban csak ételek, italok, különböző mosakodások, meg egyéb külső dolgok szerepeltek. Ezek csak kívülről érintik az ember testét, de nem változtatnak a szívénlelkén. Isten arra az időre adta ezeket az embereknek, amíg el nem jött a helyreállítás ideje.

¹¹Ez az idő pedig most van, hiszen Krisztus a mi Főpapunk már eljött. Ő azoknak a jó dolgoknak a Főpapja, amik már elérkeztek hozzánk, és amik még csak ezután fognak eljönni. De nem földi sátorban végzi a papi szolgálatot, mint azok a régi papok. Jobb és tökéletesebb sátorban szolgál, amit nem emberek építettek, és nem tartozik a teremtett világhoz.

¹²Krisztus nem a kecskék, vagy borjak vérét vitte, hanem a saját vérét, amikor a Mennyben bement a Szentek Szentjébe. Csak egyszer ment be, de örökre bement — és ezzel örökre biztosította számunkra a megmenekülést.

¹³A régi időkben a kecskék és a borjak vérét és a tehén hamuját rászórták az emberekre. Így tették őket „tisztává”, de csak külsőleg.

¹⁴Krisztus vére azonban sokkal-sokkal többre képes! Megtisztítja a lelkiismeretünket a halott dolgoktól, hogy azután az élő Istent szolgálhassuk. Hiszen Jézus Krisztus tökéletes áldozatként ajánlotta fel magát Istennek az örökkévaló Szellem által.

¹⁵Krisztus Új Szövetséget kötött velünk. Mert azért halt meg, hogy az embereket megszabadítsa a bűnöktől, amiket a Régi Szövetség idején követtek el. És azért is, hogy azok, akiket Isten elhívott, megkapják örökkévaló örökségüket, amit Isten ígért nekik.

¹⁶Mielőtt valaki meghal, végrendeletet készít, amely csak akkor érvényes, ha ez az ember már meghalt.

¹⁷Ha még él, akkor nem ér semmit a végrendelet. Ezért meg kell bizonyosodni arról, hogy az illető valóban meghalt-e.

¹⁸Hasonló a helyzet itt is. Ezért nem volt érvényes a Régi Szövetség sem a vér, vagyis halál nélkül.

¹⁹Mózes előbb az egész népnek elmondta a Törvény minden rendelkezését. Azután vette a borjak és kecskék vérét, meg vizet, vörös gyapjút és izsópot, és ráfröcskölte a vért a Törvény könyvére és az egész népre.

²⁰Azt mondta: „Ez a vér teszi érvényessé a Szövetséget, amit Isten parancsolt nektek.”

²¹Ugyanígy vérrel fröcskölte be a Szent Sátrat, és azokat az dolgokat, amiket a papok használtak.

²²A Törvény parancsai szerint szinte mindent vérrel kell „megtisztítani”, és a vér használata nélkül nincs lehetőség a bűnök megbocsátására sem.

²³A Szent Sátor és a régi szertartások csupán hasonlítanak azokra a valódi dolgokra, amik a Mennyben vannak. A földön olyan áldozatokra volt szükség, amilyenekről az előbb beszéltünk, hogy megtisztítsák a földi dolgokat. De a valóságos mennyei dolgok ennél különb áldozatot kívánnak.

²⁴Ezért Krisztus nem a földi, emberek által készített Szent Sátorba ment be, hanem egyenesen a Mennybe. A földi Szent Sátor ugyanis csak a másolata az igazinak, amely a Mennyben van. Jézus Krisztus azért ment fel a Mennybe, hogy ott most a mi érdekünkben jelenjen meg Isten előtt.

²⁵De nem azért ment be, hogy újra meg újra feláldozza magát. A földi főpapnak valóban minden évben újra meg újra be kellett vinnie a vért a Szentek Szentjébe. Nem a saját vérét vitte, hanem az áldozati állatokét.

²⁶Ha Krisztus is földi főpap lenne, neki is már sokszor fel kellett volna magát áldoznia a világ teremtése óta. De csak egyetlen egyszer jelent meg, amikor az idő már a vége felé közeledik, hogy önmagát feláldozza. Ez az egyetlen áldozat egyszer és mindenkorra elegendő. Azzal, hogy Jézus Krisztus feláldozta sajátmagát, véglegesen leszámolt a bűnnel.

²⁷Minden embernek meg kell halnia egyszer, azután pedig ítéletre kerül. Ez egészen biztos.

²⁸Ugyanígy egészen biztos, hogy Jézus Krisztus is csak egyszer áldozta fel magát, hogy sok ember bűnét elvegye. Amikor pedig majd másodszor is megjelenik, akkor már nem azért jön, hogy a bűnnel elbánjon, hanem hogy szabadulást hozzon azoknak, akik várva-várják őt.